Az emberiség jövője nagymértékben a természeti környezet és a szocioszféra kapcsolatrendszerének minőségétől függ. Míg az utóbbit nagyrészt a pozitív jog, az előbbit a lex naturalis szabályozza. A törvénypozitivista és a természetjogi szabályozórendszerek mára már egymás eszköztárából is gyakran merítenek. A természeti környezet a szocioszféra fokozott ellenőrzése mellett őrizheti meg képletes integritását. Az emberiség atavisztikus lelki működési módjára tekintettel a civilizáció a természet rovására képes csak fejlődni. Mindez pedig a természeti környezet rohamos "fogyásához" vezet. Ennek a szillogizmusnak a felismerése mára evidenciaszámba megy, de - számtalan kísérletet követően - még mindig nincs igazi megoldás a problémára.
Az univerzális jogrend környezetjoga számos forrásból táplálkozik. Némelyek prima facie láthatóak, mások olyan elnevezés alatt futnak, mint munkajogi kollektív szerződés[1], mediációs esetjog, ombudsmani állásfoglalás, vagy szakmai-etikai magatartáskódexek etc. A pontos érthetőség itt talaját vesztheti, mégsem volna helyes a környezetvédelmi jog komplexitásából engedni. A komplexitás magyarázata lehet, hogy korábbi erkölcsi normák fokozatosan legalizálódnak. Az esetjogban pedig a környezetvédelmi, természetvédelmi szempont obiter dictumból ratio decidendivé lép elő, mely teleologikusan formálja-alakítja a törvényi jogot, és fordítva: nam et ipsum ius honorarium[2] viva vox est iuris civilis (Marcianus)[3]. Az elektronikus média térnyerése a "zöld gondolat" ébrentartásában vitathatatlan: lásd infra az 1/b pont alatt. Az alapkutatás a környezetvédelmi társadalomtudományokban - így a környezetvédelmi jogi és bioetikai felelősségtanban is - mindig fontosabb szerepet tölt be, mint a természettudományos ökológiában. A környezetvédelmi kazuisztikába tulajdonképpen csak közvetve juthatnak el a környezetjogi felelősségtan axiómái. Mindez a jogi és az azzal szoros relációban álló bioetikai kazuisztikában megjelenő teorémákra egyaránt igaz.
A környezetvédelmi kazuisztika csak társadalmi szinten végrehajtott absztrakció útján valorizálható. Míg a materiális és energetikai valorizáció konkrét helyzetekben alkalmazható gyakorlati megoldásokat kíván, az absztrakciós valorizáció a környezetjogi gyakorlat hatását engedi érvényre jutni a környezetvédelem társadalomtudományi területein.
A 3/d pontban (ld. infra) felhozott "igazságszolgáltatás contra jogszolgáltatás" probléma jogi és szociológiai megfogalmazással a környezeti igazság (environmental justice) kereséséhez vezetett el. 2003 decemberében Budapesten, a Central and Eastern European Workshop on Environmental Justice konferencia részvevői megfogalmazták a környezeti igazság és a környezeti igazságtalanság társadalomtudományi definícióját. Álláspontjuk szerint környezetvédelmi igazságtalanságról (environmental injustice) akkor beszélhetünk, ha hátrányos helyzetű, etnikai, kisebbségi vagy más társadalmi csoportok helyi, regionális vagy országos szinten aránytalanul nagy környezeti kockázatnak vagy veszélynek vannak kitéve, ill. ekként alapvető emberi jogaik sérülnek; nem részesülhetnek a környezeti értékekből, természeti erőforrásokból; nem juthatnak hozzá a környezeti információhoz; nem gyakorolhatják társadalmi participációs jogaikat a környezetvédelmi döntéshozatal során; valamint ha nem részesülhetnek igazságszolgáltatásban környezetet érintő ügyeikben[4].
A környezetvédelmi kazuisztika elsősorban
1) civiljogi,
2) büntetőjogi,
3) közigazgatási,
4) konstitucionális és
5) munkajogi
keretek közt jelentkezik. Ezért a társadalmi szintű absztrakció is ezen jogágakon lehetséges. A jog olyan segédtudományai, mint
- a szociológia (pl. társadalmi participáció a környezetvédelmi döntéshozatalban),
- a szervezéstan (pl. környezetvédelmi szempontok a vállalatszervezésben, vállalatmenedzsmentben),
- a kriminológia (pl. a környezetvédelmi bűnözés szociológiája),
- 64/65 -
- a bölcselet (pl. környezetfilozófia),
- a bioetika,
- a jogtörténet (császárok-királyok levegő- és víztisztasági, erdővédelmi rendelkezései, egészen az urbanizált civilizáció hajnalától kezdve) etc.
szintén hordoznak környezetvédelmi aspektusokat.
A környezet- és természetvédelem ügyének konstitucionalista megközelítése kézenfekvő. Innen eredeztethető a másik három jogági kazuisztika és absztrakció. Az alapjognak való megfelelés igénye becsatornázza a civil- és a büntető-, valamint a közigazgatási jogi környezetvédelmi szempontokat. E három utóbbi ágon a jogalkalmazás a környezetvédelem alkotmányjogi felfogását célozza lehető legtökéletesebben megközelíteni.
1/a A I. környezet-, II. a természetvédelem, III. a vízgazdálkodás és az IV. űrkutatás a közigazgatás szintjén közös csomópontban fut össze. Ld. a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-a. Mindezen területeknek kiforrott környezetvédelmi magánjogi vetülete is van. Például
I. az emberi környezetet veszélyeztető tevékenységgel másnak okozott károkért való civiljogi felelősség (Ptk. 345. § (1) bek.);
III. a vízgazdálkodási törvény szerinti vízitársulatok vállalkozási tevékenysége (1995. évi LVII. tv. IX. fejezet);
II. a természetvédelmi törvény alapján a védett állatfaj egyedének kártételéért a természetvédelmi hatóság által fizetendő kártalanítás (a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv. 74. §). A védett természeti területen természetvédelmi érdekből elrendelt gazdálkodási korlátozás, illetve tilalom esetén a tulajdonos (jogszerű használó) tényleges kárát meg kell téríteni (a természetvédelmi tv. 72. §-a). Az utóbbi években mind gyakrabban jelentkezik az állam agrár-természetvédelmi programokkal, melyek keretében a részvevők területalapú támogatás formájában általános kártérítéshez is jutnak (a természetvédelmi tv. 72/A. §-a alapján). Az így létrejövő szolgáltatási megállapodás egyezségnek minősül. Például hazánkban olyan programok működnek vagy állnak előkészítés alatt, melyek túzok-, daru-, vadlúd- vagy kékvércsebiotópok védelmét tűzik ki célul.
IV. Napjainkban, amikor az USA az életre, testi épségre, egészségre, valamint ingó és ingatlan vagyonra imminens veszélyt jelentő, a földfelszínhez egyre közelebb keringő, használaton kívüli űrobjektumot - a felbocsátása óta irányíthatatlan, USA 193-as számon lajstromozott kémműholdat - készül, lehetőleg lakatlan terület felett rakétával kilőni, az űrobjektumok által okozott károkért való nemzetközi felelősségről szóló 1971. évi ENSZ-egyezmény[5] újra a jogalkalmazás felszíni vizeire kerülhet. Az Egyezmény II. cikke szerint a felbocsátó állam teljes mértékben felelős, hogy kártalanítást fizessen azokért a károkért, amelyeket az űrobjektum a Föld felszínén, vagy repülésben levő légi járműben okozott. A VI. cikk szűk körben kimentést enged: a felbocsátó állam abban a mértékben mentesül a teljes felelősség alól, amennyiben bebizonyítja, hogy a kár egészben vagy részben az igényt támasztó állam, vagy az általa képviselt jogi vagy természetes személyek súlyos gondatlanságából vagy károkozási szándékkal elkövetett cselekménye vagy mulasztása folytán keletkezett. Semmiképpen sem mentesül a felbocsátó állam, ha a kár a nemzetközi joggal és különösképpen az Egyesült Nemzetek Alapokmányával, illetőleg a világűr - beleértve a Holdat és más égitesteket - kutatása és felhasználása terén az államok tevékenységét szabályozó elvekről szóló szerződés rendelkezéseivel össze nem egyeztethető tevékenységből ered (non-compliance). A VIII. cikkely értelmében az az állam, amelyik kárt szenvedett, vagy amelynek természetes vagy jogi személyei szenvedtek kárt, a felbocsátó állammal szemben kártalanítási igényt támaszthat. Ha a károsult állampolgársága szerinti állam nem támasztott igényt, más állam igényt támaszthat a felbocsátó állammal szemben annak alapján, hogy a kárt valamely természetes vagy jogi személy az ő területén szenvedte el. Ha sem a károsult állampolgársága szerinti állam, sem az az állam, amelynek területén a kár bekövetkezett, nem támasztott igényt, vagy nem közölte azt a szándékát, hogy igényt kíván támasztani, más állam igényt támaszthat a felbocsátó állammal szemben annak alapján, hogy a kárt olyan személy szenvedte el, akinek állandó lakóhelye a területén van. A IX. cikkely szerint a kártalanítási igényt diplomáciai úton kell a felbocsátó államhoz benyújtani. A X. cikkely szubjektív határidőként előírja, hogy a kártalanítás iránti igényt a felbocsátó államnál a kár bekövetkezésének, vagy a felelős felbocsátó állam megállapításának időpontjától számított egy éven belül kell előterjeszteni. Objektív határidőt állapít meg az egyezmény, amikor meghatározza, hogy ha valamelyik államnak nincs tudomása a kár bekövetkezéséről, vagy nem tudta megállapítani a felelős felbocsátó államot, a kártalanítási igényt az előbb említett tényekről való tudomásszerzéstől számított egy éven belül terjesztheti elő, de ez az időtartam semmiképpen sem haladhatja meg az egy évet, attól az időponttól számítva, amikor ésszerűen elvárható volt, hogy ez az állam e tényekről az elvárható gondosság mellett tudomást szerezzen. Az 1978-ban Kanadában lezuhant Kozmosz 954 által okozott károkért az akkori Szovetunió 1981-ben kártérítést fizetett (az Egyezmény XIII. cik-
- 65/66 -
kelye alapján 3 M kanadai dollárt). Az Egyezmény XII. cikke szerint a kártalanítást, amelynek fizetésére a felbocsátó állam az Egyezményben meghatározott kárért köteles, a nemzetközi jognak, valamint az igazságosság és méltányosság elveinek megfelelően kell meghatározni oly módon, hogy a kártalanítás olyan helyzetbe hozza azt a természetes vagy jogi személyt, államot vagy nemzetközi szervezetet, amelyek érdekében az igényt előterjesztették, mint ha a kár nem következett volna be. Később is történtek hasonló káresetek. Kína 2007-ben lőtte le egy, már használaton kívüli távközlési műholdját jóval a Kármán-vonal felett, mely után számos apró darab space debris (űrtörmelék) formájában űrszemétként maradt vissza, veszélyeztetve ezzel a nemzetközi űrhajózást, űrtevékenységet. Már 1960-ban Kuba területén amerikai műhold, 1962-ben a wisconsini Milwaukee mellett a Szputnyik IV darabjai okoztak károkat. Az ilyen esetek vezettek el a fent említett ENSZ-egyezmény megalkotásához. Csakhogy itt nagyobb dologról van szó, mint a szolarisztikáról. Rólunk van itt szó; az emberi megismerés határairól ... ilyen határok mesterséges felállításával saját magunk mérünk csapást a gondolkodás végtelenségének eszméjére (Tarkovszkij: Solaris, 1972). Az űrszemét XX-XXI. századi gond, míg a nagyvárosok szennyezettsége évszázadokra visszatekintő iuris dictiót és legis latiót tudhat maga mögött. 2008 februárja óta Bécsben külön WasteWat-cher osztag specializálódott a köztisztaság ellen vétő, városi szemetelőkre.
1/b A BH 2007.226. jogesetben a magyar Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a közérdekű célokat kielégítő mobil-átjátszótorony létesítésével okozott kárt meg kell téríteni, ha a szomszédos ingatlan szükségtelen zavarását eredményezi. Az elsőfokú bíróság az ítélete indoklásában megalapozottan hivatkozott mindazokra a tényekre (villámlással járó hang- és fényjelenségek, szélben sípoló, fütyülő hang, táj- és természetidegen látvány etc.), amelyek a lakás céljára használt szomszédos ingatlan rendeltetésszerű használatát hátrányosan befolyásolják. Ezt a gyakorlatot követte a Pécsi Ítélőtábla a Pf.III.20.303/2007/6. sz. ügyben 2008. január 24-én kelt, immár jogerős közbenső ítéletében is, melyben kimondta, hogy köztudomásúan létezik az a közvélekedés, miszerint a perbelihez hasonló műszaki létesítményeknek egészségkárosító hatásuk van a közelükben élőkre. Függetlenül attól, hogy ez tudományosan igazolt-e, a félelem ezektől a lehetséges következményektől fennáll, és ezért zavarólag hat a felperesekre. Ezeknek a káros hatásoknak a lehetőségével a média is gyakran foglalkozik, ezért az ennek megfelelő közvélekedés tényét a bíróság a Pp. 163. § (3) bek.[6] alapján bizonyítás lefolytatás nélkül is valónak fogadhatja el.[7] A BH 2004.273. és a BH 2000.194. értelmében a sajtó a nyilvánosságot egy polgári eljárásról a valóságnak megfelelően tájékoztathatja. A BH 2001.407. szerint a sajtót az eljárás tárgyát illetően nem terheli a valóság bizonyítása (vö. sajtótörvény[8], médiatörvény[9]). Polgári ügyszakos perben a társadalmi szereplőnek tekintett média jogformáló hatására előzőleg ritkán történt hivatkozás a hazai szomszédjogi kazuisztikában: ma már a közjog[10] mellett a magánjog átmediatizáltságát is figyelembe kell venni.
1/c A szomszédjogi felelősség - mint a környezetvédelmi magánjogi felelősségtan egyik alapesete - az utóbbi években számos jogesettel bővült. A Győri Ítélőtábla a Pf.I.20.090/2006/35. számú ügyben megállapította, hogy az a körülmény, hogy a beruházás az építési engedélynek megfelelő volt, a bírói gyakorlat szerint nem mentesít az okozott kár megtérítése alól. A Szegedi Ítélőtábla a Gf.III.30.212/2007/6. sz. esetben kimondta, hogy a jogerős építési engedély birtokában történő kivitelezés esetén is bekövetkezhet a szomszédjogi szabályok megsértése, ezért a továbbiakban azt vizsgálta, hogy az útépítés szükségtelenül zavarta-e, illetve zavarja-e a felperes birtoklását. A Ptk. 108. § (1) bekezdése értelmében az ingatlan tulajdonosa tűrni köteles, hogy az erre külön jogszabályban feljogosított szervek a szakfeladataik ellátásához szükséges mértékben az ingatlant időlegesen használják, arra használati jogot szerezzenek vagy a tulajdonjogát egyébként korlátozzák.
1/d A possessorius birtokvédelmi eszköz a közigazgatás önkormányzati ágához vezeti a polgári törvénykönyv alapján jegyzői birtokvédelmet keresőt. A sommás jellegű jogszolgáltatás hiátusa gyakran rendeleti megoldást nyer. A jegyző határozatát sérelmező polgári ügyszakos pert kezdeményezhet. Polgári perrendtartásunk tervezetben lévő módosítása szerint - a 162/B. § (2) bek. a) pontja értelmében - egyebek mellett gyorsított pernek minősülnek a szomszédjogok megsértéséből eredő, valamint a birtokvédelmi perek. Ennek előzménye a hatályos Pp.-ben is fellelhető: a 271. § (3) bek. a) pontja szerint nincs helye felülvizsgálatnak, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság helybenhagyta a szomszédjogok megsértéséből eredő, valamint a birtokvédelmi perekben. A tervezet 162/D. §-a értelmében gyorsított perben a bíróságnak a tárgyalást úgy kell kitűznie, hogy az első tárgyalási nap a keresetlevélnek a bírósághoz való érkezését követő legkésőbb hatvan napon belül megtartható legyen. A 162/G. § mulasztási ítélet hozatalát írja elő arra az esetre, ha valamelyik fél elmulasztja az első tárgyalást, de a másik fél kérelmére a bíróság az ügyet érdemben tárgyalta.
1/e A környezetvédelmi magánjogi kazuisztika anyagi és alaki jogi jogosítványok mentén fejlődik.
- 66/67 -
Civil szervezet az egyesülési jogról szóló törvény alapján létrejött, jogi személyiséggel bíró társadalmi szervezet, szövetség (kivéve a pártot, a munkaadói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet, a biztosító egyesületet, valamint az egyházat), és a Ptk. alapján létrejött, jogi személyiséggel bíró alapítvány.[11] A civil szervezetek actio popularisa a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 99. §-a, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv. 65. §-a és az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. tv. 48. §-a alapján alakul. Polgári ügyszakon. (Vö. infra 3/a pont.) A pro bono ügyvédi tevékenység - mint a környezetvédelmi perlési politizálás egyik nélkülözhetetlen alappillére - Magyarországon még gyermekcipőben jár. Néhány üdítő kivételtől eltekintve, a környezetvédelmi témájú ügy éppen olyan profitorientáltan kanalizált, mint bármely más jogeset. A környezetvédelmi citizen suit intézménye az USA-ban az 1970-es Clean Air Act megalkotása óta működik. Az állampolgár magánszemélyként perelhet például egy környezetszennyező gazdasági társaságot. (Vö. infra 3)a)
2/a A környezet- és természetvédelmi büntetőjogi kazuisztika a közrend elleni diszpozíciókon belül a közbiztonság elleni (Btk. 266/A. §: Tiltott állatviadal szervezése, 266/B. §: Állatkínzás), a közegészség elleni (Btk. 280. §: Környezetkárosítás, 281. §: Természetkárosítás, 281/A. §: A hulladékgazdálkodás rendjének megsértése), továbbá még a gazdasági bűncselekmények között (Btk. 296/A. §: A fogyasztó megtévesztése), valamint a szabálysértési büntetőjoganyagban is a közrend elleni törvényi tényállások között található. Ez a kategorizálás kihat a környezet-közigazgatási esetjogra is. De a környezetvédelmi magánjogban a környezet és a természet fogalma összeolvad. Az állatokkal kapcsolatos "vad", ill. "szelíd" attribútum eltérő fogalmat takar a közjog - azon belül is a közigazgatási jog - esetében, és a civilisztikában. Pl. a közigazgatási jog területén a vadászati jog vadfogalma, a veszélyes állatok tartására vonatkozó közigazgatási jogi szabályok, vagy a Ptk. szerinti vadállat kategóriája.
2/b A környezetvédelem és az agrárgazdaság rendje elleni bűncselekmények elnevezéssel külön fejezetet lehetne nyitni készülő büntető törvénykönyvünkben. Ezen belül pedig külön cím alatt szerepelhetnének A környezetvédelem, a természetvédelem és az állatvédelem elleni bűncselekmények, valamint Az agrárökonómia, az agrár-környezetvédelem és az agrár-természetvédelem elleni bűncselekmények törvényi diszpozíciói, megfelelően kidolgozott szankciókkal. Mindez megteremtené a lehetőséget új tényállások kriminalizálásához, de ez nem volna feltétlenül szükséges: elegendő lenne a már meglévő tényállásokat átcsoportosítani. És ehhez idomítani a vonatkozó szabálysértési joganyagot.
A közegészség elleni bűncselekmények jelenleg valójában szétszórva találhatók a büntető törvénykönyvünkben. Ezeket lehetne szintén átcsoportosítani, összegyűjteni a már meglévő, A közegészség elleni bűncselekmények cím alatt. Az további analízis tárgya lehetne, hogy az esetleges, a munkahigiéne, valamint a környezet- és település-egészségügy rendje elleni bűncselekmények, szabálysértések közül melyek tartozhatnának a közegészség és melyek a környezetvédelem rendje elleni tényállások közé. Ezt a kazuisztikában már meglévő, az adott tárgykört érintő történeti tényállások részletes, a társadalmi körülményeket is tekintetbe vevő elemzése, vizsgálata alapján viszonylagos pontossággal meg lehet állapítani.
Egy ilyen módosítás a környezetvédelmi joggyakorlat egységesebb rendszerét teremtené meg, melynek társadalmi vonatkozásai is érezhetők volnának. A büntetőjog pedig - hagyományos szerepkörénél fogva - befolyásolja az összes többi jogágat, jogterületet, és nagyban kihat a társadalmi-gazdasági folyamatokra.
A jelenlegi keretek közt is minősített eset lehetne a természetvédelmi szabálysértés, természetkárosítás állatkínzással történő megvalósítása. Továbbá a közveszélyokozással realizált környezetkárosítás. Valamint a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése, amennyiben nemzetgazdasági érdeket sért vagy veszélyeztet.
Nem lehet egy kalap alá venni egy engedély nélküli fakitermelést végzőt vagy a hulladékgazdálkodás rendjét megsértőt azzal, aki pl. az Európai Közösségek által kezelt pénzalapokból származó támogatásokkal kapcsolatban tesz valótlan tartalmú nyilatkozatot, vagy európai közösségi jelentőségű különleges madárvédelmi, egyéb természetmegőrzési területet jogellenesen jelentősen megváltoztat. A környezet- és természetvédelem érint kizárólagos állami tulajdont képező, res extra commerciumnak minősülő természeti kincseket, folyókat, tavakat, barlangokat, védett növény- és állatfajokat, ásványi képződményeket etc. (Ptk.[12] 172. § a)-c); a természetvédelmi tv.[13] 68. § (1)-(2) bek.). Ezen védett jogi tárgyak helyrehozhatatlan károsítása az államérdeket súlyosan sérti. Mint res communis humanitatis, sérelmük érinti a jövő nemzedékek, a jövő társadalmának érdekeit is. A környezet- és természetvédelemhez, hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó európai közösségi támogatási rendszer kijátszása - már csak a szükséges hazai top-up miatt is - nemzetgazdasági érdeket sért. Léteznek olyan nem sajátképi különös bűncselekmények, melyeket elkövetői körük személyes kvalifikáltsága tehet környezetvédelmi bűncselekménnyé. A környezetvédelmi bűncselekmények - komparatisztikai konceptussal élve - köz-
- 67/68 -
törvényes bűnök, de némely elkövetési magatartás politikai jegyeket hordozhat. Az állami vagyont a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. maga kezeli, illetve pl. vagyonkezelés vagy megbízás alapján természetes vagy jogi személynek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnak hasznosításra átengedi (2007. évi CVI. tv. 23. § (1) bek.). Ha a vagyonkezelő a környezetbarát, fenntartható fejlődést szolgáló termelés (ibid. 32. §) elhanyagolásával gondatlanságból vagyoni hátrányt okoz, bűncselekményt követ el (Btk. 320. §).
2/c Környezetvédő civil szervezeteink radikalizá-lódása figyelhető meg az utóbbi időben. A Greenpeace Magyarország Egyesület közhasznú szervezet, így a nekik juttatott adományok 30%-át - maximum 50 ezer forintot - le lehet írni az adóalapból. A híradások szerint a Greenpeace nemzetközi, de iure jogellenes akcióiban is részt vesznek magyar állampolgárok. De kisebb léptékű ügyekben is tapasztalható egyes civil szervezetek cselekedeteinek eldurvulása. Morálisan lehet, hogy megalapozott, sőt sokszor még tisztán alkotmányos jogok védelmét is megjeleníti, mégis, a jogalkalmazásban közigazgatási, szabálysértési, de nem egy esetben büntetőjogi szankciót von maga után a tevékenységük. 2008 februárjában a Civilek a Mecsekért Mozgalom úttorlasszal próbálta meggátolni a Tubesre tervezett katonai lokátor építését. A hegycsúcsra vezető földutat gépjárművel elállták, és úttorlaszt is építettek kőzúzalékból. Ezzel kapcsolatban azonban a rendőrség A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény (Btk. 184. §) gyanújával nyomozást indított. Meglehet, a konkrét tényállás inkább illeszkedik az Erdőrendészeti szabálysértés (218/1999. Korm. rendelet 122. §) keretei közé. A civilek radikalizálódása növelheti ugyan a kriminálstatisztikai látens bűnözést, de a konstitucionalizációs folyamatokra negatívan is visszahat, amennyiben a jogalkotó a civil cselekmények szigorúbb-pontosabb krimina-lizációjával reagál.
3/a A fenti l/e pontban említett civil szerveződések társadalmi aktivitása kapcsán polgári ügyszakra tartozó ún. "civil" jogosítványról esett szó. Közigazgatási ügyszakra tartozik ellenben polgári perrendtartásunk (Pp.) szerint[14], ha nemzetközi szerződés alapján környezeti információt kértek közigazgatási szervtől, és e kérelmet a közigazgatási szerv figyelmen kívül hagyta, helytelen módon elutasította, vagy nem adott kielégítő választ. Közigazgatási per indítására jogosult továbbá a Pp. értelmében[15], aki a felülvizsgálandó közigazgatási határozat alapjául szolgáló eljárásban ügyfél volt vagy az ügyfél jogállása illette meg. A Ket. szerint meghatározott ügyekben törvény az ügyfél jogaival ruházhatja fel az érdekvédelmi szervezeteket és azokat a társadalmi szervezeteket, amelyeknek a nyilvántartásba vett tevékenysége valamely alapvető jog védelmére vagy valamilyen közérdek érvényre juttatására irányul.[16]
Az USA-ban citizen suit keretében akár államigazgatási szervet is perelhet magánszemély, ha az nem tesz eleget törvényben foglalt környezetvédelmi kötelezettségének. (Vö. supra l/e)
3/b A következő két jogesetben az alkotmány 18. §-ában meghatározott, az egészséges környezethez való jog, valamint a 70/B. § (4) bek. szerint a pihenéshez való, mindenkit megillető jog mint a jogalkalmazó által is védendő alapjogok merülnek fel. A Legf. Bír. Kfv.II.39.166/2007/8. sz. esetben D. Megyei Jogú Város jegyzőjéhez (elsőfokú hatóság) 2006. március hónapban lakossági panaszbejelentések érkeztek, amelyben a bejelentők a D., J. téren lévő új építésű római katolikus templomban a K. plébánia által folytatott harangozás gyakoriságát, továbbá hangerejét sérelmezték. Az elsőfokú hatóság a templom harangja részére zajkibocsátási határértéket állapított meg azzal, hogy annak betartása a határozat jogerőre emelkedésétől folyamatosan kötelező. A plébánost egyben kötelezte arra, hogy a harangozásnak a zajterhelési határértéket túllépő mértékét megfelelő intézkedésekkel csökkentse. A szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló, Párizsban, 2003. október 17-én elfogadott UNESCO Egyezményt kihirdető 2006. évi XXXVIII. törvény az Egyezményt a belső jog részévé tette. Az Egyezmény 2. cikk 1. pontja szerint "szellemi kulturális örökség" többek között az olyan szokás, amelyet a közösségek - az identitás és a folytonosság érzését is nyújtóan - elismernek. Az esetjog hatott a jogalkotásra is: 2008. január 1-jétől hatályos a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet, melynek hatálya azonban nem terjed ki a vallási tevékenység végzésére (1. § (2) bek. f) pont).
A Kfv.II.39.132/2007/7. számú ügyben a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati eljárásban - 2008. január 9-i ítéletében - megállapította, hogy a jegyző mint elsőfokú hatóság eleve tévesen érvelt, amikor határozatában úgy fogalmazott, hogy a lakosság nyugalmának sérelmét, a zeneszolgáltatás zavaró hatásának megállapítását nem kell mérési eredményekkel alátámasztani. Az, hogy az étteremből származó zene alkalmas-e a panaszosok nyugalmának zavarására, ezáltal a zeneszolgáltatás megszüntetése indokolt-e, a hatóság részéről érzékszervi értékeléssel, észleléssel is tisztázható. A bizonyítási eljárás eredményeként azt állapította meg, hogy a zeneszolgáltatás hangereje nem volt olyan mértékű, amely alkalmas lett volna a panaszosok nyugalmának akkénti megzavarására, hogy annak megszüntetését kellett volna elrendelnie. A jegyzői "sommás igazságszolgáltatás" gyakran hoz - inadekvát jogalkalmazás eredményeként - megkérdőjelezhető eredményeket. Ilyen esetek árnyékában
- 68/69 -
is megfontolásra érdemes, hogy mindennapos, de a fent említett két alapjog sérelmével járó jogesetekben elégséges-e a jegyzői eljárás. Még bírósági felülvizsgálat Damoklesz-kardja alatt is.
3/c A Legf. Bír. Kfv. II. 39 255/2005. sz. ügyben és a Legf. Bír. Kfv. II. 39 450/2002. sz. ügyben az üzletek éjszakai nyitva tartásának korlátozása szerepelt. Az utóbbi jogesetben a törvénykezés megállapította, hogy az üzlet nyitva tartása az érkező és távozó vendégek, a gépkocsik által okozott "utcai zaj" miatt is korlátozható, ha a környező lakók nyugalmát zavarja.
3/d A Legf. Bír. Kfv. II. 39 055/2005. sz. ügyben megfogalmazásra került, hogy a szomszéd kereshetőségi joga az építtető ingatlanán elhelyezhető gépkocsiparkolók tekintetében fennáll. A felperesek sérelmezték ingatlanjaik intimitásvesztését is, amelyhez azonban konkrét, építésügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perre tartozó és vizsgálható jogsértést nem jelöltek meg, így a Legfelsőbb Bíróság a Ptk. 100. §-a (szomszédjog) kapcsán kifejtetteket érdemben nem vizsgálhatta. Fontos, hogy a szomszédjogi érdekek sérülését polgári ügyszakos per keretei között próbálja orvosolni a fél, mert közigazgatási ügyszakon nem biztos, hogy hiánytalanul sikerülhet. Az eljárásjogi formalizmus bár bizonyos mértékben rugalmasabbá vált az utóbbi időben, ennek a rugalmasságnak azonban megvannak a formáljogi határai. Végső soron jogszolgáltatást és nem igazságszolgáltatást végez a bíróság. Az "ami igaz, jogos" mondás tartalmilag átalakul. A morális értelemben konceptualizált "igazságszolgáltatás" csak meghatározott alaki jogi keretek között érvényesülhet. Ahogy "a látogató" írja, az ügyfél eltörpül ügye mögött[17] (Konrád).
4/a Az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikk (3) bek. megfogalmazza, hogy az Unió Európa fenntartható fejlődéséért munkálkodik, amely olyan kiegyensúlyozott gazdasági növekedésen, árstabilitáson és magas versenyképességű, teljes foglalkoztatottságot és társadalmi haladást célul kitűző szociális piacgazdaságon alapul, amely a környezet minőségének magas fokú védelmével és javításával párosul. Ahogy Ádám Antal megfogalmazza, e követelmények tiszteletben tartása végső sorban azt célozza, hogy ne romboljuk le, hanem óvjuk meg, sőt, gyarapítsuk a jelenlegi és a következő nemzedékek életfeltételeit[18]. A Gábor Dénes-féle Beyond the Age of Waste[19] jelentés óta három évtized telt el. Már akkor világunk energiaforrásairól írtak a szerzők a Római Klub számára. Az Unió külső tevékenységére vonatkozó általános rendelkezések között szerepel, hogy elősegítse a fejlődő országok fenntartható gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődését (10a cikk (2) bek. d) pont), valamint hozzájáruljon olyan nemzetközi intézkedések kidolgozásához, amelyek a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében a környezet minőségének és a világ természeti erőforrásaival való fenntartható gazdálkodásnak a megőrzésére és javítására irányulnak (ibid. f) pont). A 176a cikk kimondja, hogy a környezet megőrzésének és javításának szükségességére tekintettel az Unió energiapolitikájának célja - inter alia - az energiahatékonyság és az energiatakarékosság, valamint az új és megújuló energiaforrások kifejlesztésének előmozdítása ((1) bek. c) pont). Vö. Magyarországon a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 2008. január 1-től hatályos textusa. A 2008-2025-ös hazai Nemzeti Éghajlat-változási Stratégia realizálásához a KEOP (Környezet és Energia Operatív Program) 110 Mrd Ft-ot juttat "zöld energiára". A 36/98. sz. Spanyolország contra Európai Tanács-ügyben, amely egy nemzetközi szerződéshez való csatlakozás jogalapjának megfelelőségét vizsgálta, a főügyész rámutatott, hogy vízerőművekkel kapcsolatban a tagállamok egyfelől hivatkozhatnak arra, hogy a megújuló energiaforrások hatékony használata szükségessé teszi a vízerőműveket, ugyanakkor hivatkozni lehet ezzel ellentétes rendelkezésekre is, amelyek tilalmazzák a vízerőművek használatát azért, hogy a Közösség egyes területein védjék a vízhasználatot.
Az energia kérdésköre mellett a természeti környezet és - ezzel szoros összefüggésben - a biodiver-zitás megőrzése, javítása kapja korunk környezet- és természetvédelmében a fő hangsúlyt. Ahogy Bellow, Pamuk, Lessing, Pirandello, France, Lagerlöf, Andric etc. munkásságában, úgy Singernél is megjelenik az állatvédelem posztulátuma: when it comes to animals, every man is a Nazi[20] - írja az állatok szenvedése iránt közönyös, húst evő, szőrmebundában járó emberek kapcsán 1973-ban. Az állatok is végeznek munkát és beszélnek egymással (vö. Engels: A természet dialektikája, 1883), még ha ez a munka nem is jár boltban elkölthető fizetéssel, valamint kommunikációjuk is eltér az emberi beszédtől. Másik oldalon áll az a nézet, miszerint az embert kell megvédeni az állatoktól.
Szemben például a svájci, a német vagy az osztrák polgári törvénykönyv azon, inkább konstitucionális színezetű, semmint dologi jogi megállapításával, miszerint az állatok nem dolgok (sic), alkotmányunkban, de a hazai Ptk.-ban is az állatok csak a természet (környezet) világának részeként kapnak indirekt jogi-etikai védelmet. Magyarországon az állatok védelme alkotmány alatti szinten kerül megfogalmazásra. A természetvédelmi jog integrativitása mellett a hazai jogszabályok szövegéből is kitűnik, hogy a jogalkotó mindezzel együtt a természetvédelmet közérdeknek tekinti.
Az állami és "civil" természetvédelem, valamint az energiaipar képviselőinek részvételével (Környe-
- 69/70 -
zetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, DÉMÁSZ, ELMÜ-ÉMÁSZ, E.ON) 2008 februárjában Akadálymentes Égbolt elnevezéssel született megállapodás, melynek keretében a környezetvédelemért felelős minisztérium, ill. területi szervei az áramszolgáltatók számára átadják azoknak a vezetékszakaszoknak a térképét, melyek madárvédelmi szempontból veszélyesnek minősíthetők. Az áramszolgáltatók ennek alapján pontosabban tudják tervezni, mely szakaszokon és milyen madárvédelmi megoldásokat kell alkalmazniuk, amennyiben átalakításokat végeznek a vezetékek nyomvonalában. Magyarországon a KEOP keretében 2008 és 2013 között 3,5 Mrd Ft áll rendelkezésre az ilyen természeti értékek megőrzésére, károsító hatások mérséklésére.
4/c Az utóbbi időben a környezetvédelemben ismét nagyobb jelentősséghez jut a helyi népszavazás, népi kezdeményezés konstitucionalizált institúciója. Az Élhetőbb Medgyesegyházáért Egyesületnek sikerült elérnie, hogy a lakosok - alkotmányos önkormányzati polgári és politikai alapjogukkal élve - a 2008. február 3-i helyi népszavazáson leszavazzák, hogy a Békés megyei településen hőerőmű épüljön. Az alkotmány 44. § (1) bek. megfogalmazza, hogy a választópolgárok a helyi önkormányzást - egyebek mellett - helyi népszavazással gyakorolják. A civil szervezet által megfogalmazott legfőbb aggodalom az volt, hogy környezetszennyező módon esetleg nem csak biomasszát, hanem kommunális hulladékot is égettek volna a hőerőműben, a lakosok közvetlen közelében. Ilyen jellegű társadalmi participáció a környezetvédelmi döntéshozatalban hazánkban is egyre gyakoribb. Az ökológiai érdek került túlsúlyba Med-gyesegyházán, de az ökonómia mint koercitív tényező máris több, környékbeli kistelepülést mozgatott meg. Melyek gazdasági megfontolásból kifejezetten szívesen látnák a hőerőművet.
Az ÍH 2007. 160 esetben[21] a bíróság megfogalmazta, hogy nem csak a közszolgálat, a köz érdekében kifejtett tevékenységben való részvétel esetén valósulhat meg közszereplés - a társadalmi közfelfogás szerint bizonyos cselekmény nem szolgálja a köz érdekét, mégis lehet közszereplő az, aki abban a közszereplés szándékával vesz részt. A helyi, környezetvédelmi tárgyú népszavazásokon pedig gyakran kapnak hangot gazdaságilag ellenérdekelt helyi vállalkozók, akik "zöldbe" csomagolják ökonómiai érdekeiket. Társadalmi aktornak számítanak ők is, de csak annyiban, amennyiben környezetvédelmi jogot formáló szerephez jutnak. A "pszeudozöldek" is részesei lehetnek tehát a társadalmi absztrakciónak, de csak a környezetvédelmi kazuisztikára gyakorolt hatásuk mértékében. Amennyiben fennmaradnak a közvélemény rostáján, szándékuk ellenére megszűnnek többé közszereplők lenni. Ez utóbbi esetben a társadalom érintett közössége dönt sorsuk felől.
4/d 2006. évi XLIX. törvényünk megfogalmazásában a lobbitevékenység jogszerűen, megbízás alapján, ellenérték fejében (üzletszerűen), a közhatalmi döntések tartalmának befolyásolására irányuló érdekérvényesítés, és a közhatalmi döntések kapcsán megjelenített érdekeknek nyilvánosságot kell kapniuk. A lobbitevékenység nem vonatkozik a) a gazdasági, társadalmi érdekek védelmére létrehozott szervezetekre, melyek tagságuk érdekeit képviselik a közhatalmi döntéseket hozó szerveknél, valamint b) az érdekegyeztetési mechanizmusokra, amelyekre az egyeztetés, a véleménykérés, a tájékoztatás, a konzultáció vagy a közhatalmi döntés befolyásolására vonatkozó egyéb tevékenység lehetőségét a közhatalmi döntést hozó szerv vagy jogszabály teremtette meg a gazdasági, társadalmi vagy egyéb érdekek megismerése céljából, mint pl. az OKT (Országos Környezetvédelmi Tanács) tevékenysége (1. § (3) bek.). Jogalkotásról szóló törvényünk, az 1987. évi XI. tv. 20. §-a értelmében a társadalmi szervezeteket be kell vonni az olyan jogszabályok tervezetének elkészítésébe, amelyek az általuk képviselt és védett érdekeket, illetőleg társadalmi viszonyokat érintik. A "zöld gondolat" külön hangsúllyal civil szervezetek, azon belül is speciális jelleggel egyesületek keretein belül működik Magyarországon. Polgári törvénykönyvünk értelmében az egyesülési jog alapján létrehozott társadalmi szervezetekre a Ptk. alkalmazásakor az egyesületre vonatkozó szabályok az irányadók (64. §). A Ptk. alkalmazási köre a québeci klauzulára tekintettel igen tág. Egyesülési jogról szóló törvényünk szerint az egyesületre (Ptk. 61-64. §§) e törvény alkalmazásakor a társadalmi szervezetre vonatkozó szabályok az irányadók (1989. évi II. tv. 4/A. §). Az egyesülési jog mint első generációs alapjog és a környezethez való jog mint harmadik generációs alapjog valósul meg többek közt ezen szervezetek tevékenysége révén. A jogtörténet különböző korszakaiban keletkezett alapjogok együtthatása a környezetvédelmi kazuisztikában az érintett társadalom alkotmányának társadalmi legitimációját húzza alá.
A politikai pártok az 1989. évi XXXIII. törvény értelmében társadalmi szervezetek, de nem civil szervezetek. A társadalmi szervezetek általános jelleggel vállalják fel a környezetvédelem ügyét, de olyan "zöld pártok", mint már a XX. század hetvenes éveitől Németországban (jelenleg Bündnis 90/ Die Grünen), a 2002. évi parlamenti választásokon csaknem 10%-ot elért és az Európai Parlamentbe is két képviselőt küldő ausztriai Die Grünen-Grüne Alternative, Franciaországban a szerényebb eredményt elérő Les Verts, vagy Hollandiában (GroenLinks),
- 70/71 -
Belgiumban (Groen!), nem működnek az ottanihoz hasonló választási eredménnyel. És bottom-up szabályozó hatásuk is elenyésző. A luxemburgi "zöld párt" a 2004. évi európai parlamenti (EP) választáson több mint 15%-ot ért el, míg Magyarország az EP "zöld frakciójába" nem küldött képviselőt.
Magyarország a környezetvédelmi érdekeket összpárti politizálással (az Országgyűlés környezetvédelmi állandó bizottsága ellenzéki vezetéssel, de kormánypárti többséggel működik[22]), politikai pártok felett tevékenykedő "zöld ombudsman" (a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa) személye révén etc. kívánja érvényre juttatni. Ebbe a sorba tartozik a Sólyom László által életre hívott "zöld államfők" európai csoportja.
2004-ben megalakult az Európai Zöld Párt a Zöld Pártok Európai Szövetségének tagjaiból. Az Európai Zöld Párt az Európai Szabad Szövetséggel együttes frakciójában jelenleg (2007) az EP 785 képviselői helyéből negyvenkettőt tudhat magáénak; köztük osztrák, belga, francia, brit (angol-walesi és skót), finn, dán, német, olasz, lett, luxemburgi, holland, spanyol, svéd képviselőkkel. A viszonylag kis létszámú frakció igen vegyes nemzeti összetételt takar. Az ún. "zöld pártok" talán azért is érnek el csekély eredményt a magyarországi választásokon, mert nem tisztán a környezetvédelem mint társadalmi érdek realizálása a céljuk, hanem különböző bal-, ill. jobboldali politikai nézeteket is programjukba vesznek. Ezzel elriaszthatják az eleve átpolitizált lakosság szavazatait. Baloldali nézeteket megjelenítő "zöld pártra" konzervatív szavazó nem fog voksolni, és fordítva. A holland Szocialista Párt (Socialistische Partij) pl. a "zöld euroszkeptikusokkal" az Európai Egyesült Baloldal/Északi Zöld Baloldal frakcióban vesz részt.
Európai "zöld szervezetek" a közelmúltban rámutattak, hogy a 2007 és 2013 közti európai uniós pénzügyi ciklusban számos olyan gazdasági, infrastrukturális felzárkóztatási programra költ az EU az újonnan csatlakozott államokban, melyek nem felelnek meg tökéletesen az uniós környezet- és természetvédelmi követelményeknek. Ezek közé soroltak olyan kelet-közép-európai nagyberuházásokat, mint a lengyel szemétégetők ügye. De egy létesítendő győri bevásárlóközpontot is csak zaj- és légszennyezés további forrásaként jelöltek meg.[23] Talán nem véletlen, hogy az Európai Parlament egyik "zöld frakciójában" sem ülnek lengyel vagy magyar EP-képviselők. A The European environment - State and outlook 2005 jelentésében az Európai Környezetvédelmi Hivatal (European Environmental Agency) Lengyelország kapcsán kifejti ugyan, hogy az Európai Unió élbolyába tartozik évi kevesebb mint 300 kilogramm települési hulladék termelésével, mégis sok tennivalója van még az újrahasználat, az újrahasznosítás, valamint az energetikai és az anyagában történő visszanyerés terén[24].
4/e Alkotmányunk hatályos szövege értelmében a Magyar Köztársaság biztosítja a vállalt nemzetközi környezet- és természetvédelmi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangját (7. § (1) bek.). Alkotmányos biztosíték, hogy az Obtv.[25] alapján a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa véleményezi a környezet- vagy természetvédelmi tárgyú, valamint az emberiség közös örökségét és közös gondjait érintő nemzetközi szerződések kötelező hatályának elismerésére vonatkozó előterjesztéseket, valamint értékeli e szerződések magyar joghatóság alá tartozó érvényesülését (27/B. § (3) bek. g) pont). További alkotmányos biztosítékot jelent, hogy alkotmányunk szerint nem lehet országos népszavazást tartani hatályos nemzetközi szerződésből eredő környezet- és természetvédelmi kötelezettségekről, ill. az e kötelezettségeket tartalmazó törvények tartalmáról (28/C. § (5) bek. b) pont). Az EGK bírósága előtti 104/81. sz. ügyben, a Kupferberg-ügyben[26] megfogalmazásra került, hogy az Alapszerződés 228 (2) cikkelye értelmében a tagállamokat kötelezik a Közösség által kötött nemzetközi szerződések is. Az utóbbi esetben a szupranacionális jogi bíróság kitér arra is, hogy az egyes tagállamokban más és más módon integrálják a nemzetközi szerződéseket a belső jogba, ezért a Közösség által kötött nemzetközi szerződések implementációjának jogi kontrollját - az egységes jogalkalmazás érdekében -a közösségi bírói fórum gyakorolja. Hasonlóképpen fogalmaz a 341/95. sz. Gianni Bettati contra Safety Hi-Tech Srl. ügyben 1998. július 14-én hozott ítéletében az EU Bírósága (1. szakasz). Ugyanebben az ügyben mondja ki a Bíróság, hogy az Alapszerződés 130r(1) cikkelye szerinti közösségi környezetvédelmi politikák implementálása attól nem sérül, hogy egyes környezetvédelmi részterületek szabályozása nem terjed ki valamennyi közösségi környezetvédelmi alapelvre, célra és kritériumra. Manifest error (nyilvánvaló tévedés) esetén sérülnek csak ezen követelmények (3-4. szakaszok).
4/f A környezetvédelmi jogalkotással, jogalkalmazással, illetve azok hiányosságaival előidézett károk alapjában véve nehezen felróhatók bárkinek is. Többnyire az államot szokták ilyen esetben perelni. Az állami felelősség azonban nem mindig áll fenn. A probléma túlmegy a törvénypozitivizmus határain, és bölcseleti, jog- és államfilozófiai elemzést igényel. Az ÍH 2007.165. esetben[27] a törvénykezés megállapította, hogy a Magyar Állam a polgári törvénykönyv 28. § (1) bek. alapján kizárólag a vagyoni jogviszonyok alanyaként minősül jogi személynek. A jogalkotás közjogi jogviszony, így nem a Ptk. 349. § (1) bek. szerinti államigazgatási jellegű szervező-in-
- 71/72 -
tézkedő tevékenység. Az államhatalmi ágak montes-quieu-i elkülönülése miatt az államot a jogalkalmazó szervek tevékenységéért nem terheli felelősség. A közjogi feladatok ellátása a tőle elkülönülő jogalanyisággal rendelkező állami szervek feladata. Emiatt a jogalkotás hibájával okozott kárért sem terheli felelősség. A post-Frankovich esetekben[28] a közösségi irányelvek implementációjának elmaradásából eredő kárért, majd a Brasserie du Pecheur esettel egyesített Factortame III. ügy alapján a közösségi jog bármely aktív vagy mulasztáson alapuló megsértéséből fakadó kárért, valamint a végrehajtó hatalmi ág által okozott kárért is az államot teszik felelőssé. Valójában az állam fogalmában mint egyetemes konceptusban összefut a jogalkotás, a végrehajtás és az igazságszolgáltatás. A jogalkotó is lát el végrehajtói feladatokat: pl. a kormány végrehajtó hatalmi ágnak minősül, de széles körűen végez jogalkotást (rendeletek, jogi iránymutatások[29]) is. A statisztikai közlemények is az állami irányítás egyéb jogi eszközei közé tartoznak. A környezetállapoti statisztika hatályos statisztikai törvényünk[30] 1. §-a értelmében a statisztika négy fő területének[31] egyikévé lépett elő. Az 1068/2006. (VII. 13.) Korm. határozat 1. b) pontja értelmében a kormány gazdasági kabinetjének tagja a környezetvédelmi és vízügyi miniszter, de nem tagja a társadalompolitikai kabinetnek. Mely utóbbi a 3. a) pont szerint társadalompolitikai szempontból nagy fontosságú kérdések előzetes megvitatására, a kormányzati kezelésükhöz szükséges intézkedések meghatározására, a kormány társadalompolitikai jelentőségű, illetőleg társadalompolitikai következményekkel járó döntéseinek előkészítésére alakult. Alkotmányunk 40. § (1) bekezdése értelmében a kormány meghatározott környezetvédelmi feladatkörök ellátására kormánybizottságokat alakíthat, több érintett minisztérium - így a környezetvédelemért felelős minisztérium - részvételével. Az 1987. évi XI. törvény alapján, környezetvédelmet érintő jogszabály megalkotása előtt, a környezettudomány eredményeire támaszkodva elemezni kell a szabályozni kívánt környezeti társadalmi-gazdasági viszonyokat (18. § (1) bek.). A gyakorlatban környezetvédelmi jogszabályaink végső formába öntését, megszövegezését (állandó) megbízásos jogviszony keretében többnyire azok a környezetvédelemre szakosodott ügyvédek végzik, akik már hosszabb idő óta képviselik a környezetvédelmi államigazgatási szerveket pl. bírósági eljárásokban. Ennek előnye, hogy kellő tapasztalattal, szakszerű környezetvédelmi jogi szóhasználattal fogalmaznak. Gyakorlati tudásukat pedig nem csak a tisztán tudományos vagy oktatói munkában, de a normaszövegezés pontossága érdekében is felhasználhatják; melyhez gyakorlati és elméleti szaktudás egyaránt nélkülözhetetlen.
A praetori jog alkalmazza és korrekcionalizálja a környezetvédelmi jogot. Az ügyészség is, törvényességi felügyelet útján hatással lehet a környezetvédelmi joganyag értelmezésére[32]. A legfőbb ügyész a Kormánynál, a minisztereknél, OHSZ-ek (országos hatáskörű szervek) vezetőinél környezet- vagy természetvédelmi jogszabály kibocsátását, módosítását vagy hatályon kívül helyezését kezdeményezheti; törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet tervezetére törvényességi szempontból előzetesen észrevételt tesz; törvény alkotását, módosítását vagy hatályon kívül helyezését javasolhatja a törvénykezdeményezésre jogosultnál[33]. Az ügyészi törvényességi felügyeletet a környezetvédelemért felelős minisztérium és más, környezet-, természetvédelmi és vízügyi OHSZ-ek tekintetében a Legfőbb Ügyészség gyakorolhatja[34]. Az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága hatályos ügyrendjének 1. § (3) bekezdése értelmében a bizottság bármilyen kérdést megtárgyalhat, és abban állást foglalhat, valamint interpellációkat vizsgál meg. A környezetvédelmi bizottság, ügyrendje szerint törvényeket, határozati javaslatokat kezdeményez, véleményez, és azok ügyében állást foglal. A környezetvédelmi bizottság figyelemmel kíséri a tárgykörébe tartozó - környezet-, természetvédelmi etc. - törvények végrehajtásának szociális-ökonómiai hatásait a parlamenti demokrácia és a szociális piacgazdaság alkotmányunk preambulumában megfogalmazott igénye mentén.
4/g A környezetvédelmi civil mozgalmak akciórádiuszába tartozik a környezetvédelmi rasszizmus elleni küzdelem, mely az 1982-es Warren County PCB Landfill esettől datálható. Észak-Karolina túlnyomóan afroamerikaiak által lakott területen akart poliklórozott bifenillel (PCB) szennyezett földet lerakással ártalmatlanítani. A poliklórozott bifenilek készülékekben (pl. transzformátorokban, kondenzátorokban) történő felhasználását az USA már a hetvenes évek óta tiltja. A 2001-es, a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló Stockholmi Egyezmény[35] (ENSZ-egyezmény) is tartalmaz ennek eliminálására irányuló tiltást. A helyiek a tehergépjárművek elé feküdtek, hogy testükkel akadályozzák meg a műveletet. Az USA-tag-állam egyéb okokra hivatkozva végül elállt a tervétől. Az eset több szempontból is fontos mondanivalót hordoz. Egyrészt valóban felmerülhetett, hogy rasz-szista alapon mérlegelt az államigazgatás, amikor a jelen tanulmány első fejezetében is felhozott environmental justice-t, a környezeti igazságosságot (ld. supra) sértette. Az elállás később felhozott ürügye is azt húzhatja alá, hogy nem értékelték a feketék lakta vidék környezeti-természeti állapotának megőrzését ugyanolyan fontos társadalmi érdeknek,
- 72/73 -
mint más vidékekét. Másrészt viszont precedensértékű lehet, hogy a fizikai erőszak, az agresszív fellépés bottom-up szabályozóként befolyásolta a környezetvédelmi döntéshozót eredeti elhatározása megváltoztatásakor. A "terrorizálható állam" rémképe mint negatívum kisebb súllyal esett a latba a környezetvédelem mint társadalmi érdek mérlegelésekor, mint a környezetvédelem és az egyenlő bánásmód követelményének szinergizmusa.
A jogesetek tükrözte megbízható és valós képet lényegesen eltorzíthatja az inadekvátan konceptuali-zált elmélet. A tételes jog betartása és betarthatósága nagyban függ attól, hogy egy "in vitro" koncipiált közösséget, vagy pedig egy életszerű társadalmat vizsgálunk. Utóbbi esetben a tételes jog csak akkor érvényesülhet, ha a társadalmi többség nem azért nem vét a környezetjog szabályai ellen, mert azok lex perfectaként szankciót vonnának maguk után, hanem azért, mert a társadalmi játék részvevői úgy találják etikusnak. Ekkor lényegében a társadalom minden játékosa feláldoz önnön érdekeiből annyit, amennyi ahhoz szükséges, hogy a többi játékos egészséges környezethez fűződő joga univerzálisan a lehető legkevésbé csorbuljon. A környezetvédelmi rasszizmus voltaképp egy ilyen társadalmi játékban a "keve-sek"-nek a "többség" érdekében történő feláldozásán alapulna. Az alapvető emberi jogok egyenértékűsége folytán a "többség" környezethez való joga nem mehet egy másik emberi jog, a faji diszkrimináció tilalmának rovására. ...hanyattfordította a madarat, és színeket pingált a szárnyára... A madarak eltanácstalanodtak. A festett madár a csapat egyik végéről a másikra bucskázott, mindhiába próbálva meggyőzni rokonságát, hogy közéjük tartozik - Kosinski (1965)[36]. Egyéb - tételezett - emberi jogok is sérülhetnek, felborítva a természetjog és a pozitív jog egyensúlyát. A pozitív jog össztársadalmi érdekbe ütközhet úgy is, ha nem etnikai, vallási etc. társadalmi csoportokat hoz a többséghez képest hátrányos helyzetbe, hanem például az egészséghez való jogot mint második generációs alapjogként tételezett szociális jogot sérti az egészséges környezet deficites törvényi védelmével. A magántulajdonhoz[37], a magánlakás sérthetetlenségéhez[38] való alkotmányos jog legálisan felülírható természetvédelmi célra mint közérdekű célra történő kisajátítás esetén[39]. Az Európa Tanács emberi jogi egyezménye is elismeri ezt.[40] Ilyenkor a legalitás mögül sokszor hiányzik a társadalmi legitimáció. A jog és a környezetjog egy tágabb fogalomba, az archetipikusan kódolt és a kondicionált valóságelvű emberi magatartás már előbb létező viselkedési szabályrendszerébe illeszkedik. És csak egy ilyen, előzetesen létező, tágabb normarendszer ősibb szabályai között működhet.
5) Külön vizsgálandó a környezetvédelmi munkajog: azaz
- a munkajog környezetvédelmi területei, valamint
- a környezetvédelemben megjelenő munkajogi partikulárék.
Munkavédelmi törvényünk értelmében az állam - a munkavállalók és a munkáltatók érdekképviseleti szerveivel egyeztetve - meghatározza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés alapvető követelményeit, irányítási és ellenőrzési intézményeit, valamint kialakítja az egészség, a munkavégző képesség megóvására, a munkabiztonságra és a munkakörnyezetre vonatkozó országos programját (1993. évi XCIII. tv. 2. § (1) bek.). A kontraktuális jogviszonyok talaján legalább olyan gyakoriak a környezet- és természetvédelmi problémák, mint a szerződésen kívüli relációkban. Az ügyész keresetet indíthat a semmis szerződéssel a közérdekben okozott sérelem megszüntetése érdekében a szerződés semmisségének megállapítása iránt (Ptké. 36/A. §). A Legfelsőbb Bíróság GK 25. számú állásfoglalása értelmében a vállalkozó köteles figyelmeztetni a megrendelőt, ha az környezetkárosításhoz vezető utasítást ad neki, és amennyiben az ezt nem veszi figyelembe, köteles megtagadni a jogellenes munka elvégzését. A jogellenesség itt környezetjog-ellenességet jelent. A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné; kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja. Ilyen jogosítványa lehet pl. a környezetvédelmi megbízottnak (a környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételéhez kötött környezethasználatok meghatározásáról szóló 93/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet). De ilyen helyzet alakulhat ki munka-egészségügyi - munkahigiénés, foglalkozás-egészségügyi, népegészségtani - szaktevékenység végzésekor is (munkavédelmi tv. 8. §) etc.
A törvénykezés és a törvényhozás kölcsönhatása a környezetvédelmi jogban is érvényesül. A fenti környezetvédelmi kazuisztika társadalmi absztrakciójára az egyes alpontokban sor került. Közös vonásként állapítható meg az egyes jogágak környezetvédelmi esetjogában a társadalom civil aktorainak radikalizá-lódása, ugyanakkor mind növekvő érdekérvényesítő képessége is. E kettő összefügg.
A társadalmi szintű változások továbbra is felülről érkező, top-down irányítási módszerekkel befolyásolt, környezetkímélő gazdaság mellett realizálódnak. Ez érvényes Magyarországra, de egyéb fejlett államok jogrendjére egyaránt. Létezik ugyanakkor a "félkarú Leviatán" jelenség is. Amikor az ál-
- 73/74 -
lam környezetjog-formáló, környezetjogi döntéshozó mechanizmusaiba nem megfelelő kontrollal enged alulról érkező befolyást. Ez érkezhet civil társadalmi vagy gazdasági oldalról. Különösen a gazdasági oldal hajlamos - megfelelő állami kontroll hiányában - agrár-környezetvédelmi és agrár-természetvédelmi társadalmi értékrendet felülírni. A társadalmi-gazdasági helyzetet rosszul felmérő, túlságosan engedékeny állam azért válhat félkarúvá, mert a kisujját esetleg már odanyújtotta. A nemzetgazdaság megfelelő működése államraison. A nemzetgazdaság mutatói (mint pl. a munkanélküliségi ráta) a környezethez való alkotmányos jog de facto érvényesülésének mindenkori állapotát is hűen tükrözik. Így például a munkanélküliségi ráta csökkenésében szerepe lehet a hatályos környezetvédelmi előírások direkt és indirekt állásteremtő hatásának (környezetvédelmi megbízottak alkalmazásának normatív kötelezettsége, ökoauditálás, szelektív hulladékgyűjtés, környezettechnológiai fejlesztés etc.).
Az alkotmányjogi megközelítés minden fejlett vagy fejlődésben lévő ország környezetvédelmi politikájára jellemző. Az alapvető emberi jogok tételes joggá válásának első lépését jelenti azok konstitu-cionalizálása. Ezért sokszor az alkotmányban foglalt értékek, alapjogok kiüresedhetnek. Alacsonyabb szinten - a büntető, a közigazgatási, a civiljog szintjén - megy végbe a tényleges környezetvédelmi jogi politizálás. A környezetvédelmi kazuisztika így ezen a síkon mutatkozik. Valós helyzetet tükröző társadalmi absztrakció a gyakorlati jogesetekből indukálható. A ratio decidendi sokszor csak környezetjog-történeti pillanatfelvétel, mert éppen a törvénykezés obiter dictuma képezi az évekkel, évtizedekkel, esetleg évszázaddal később levont általános következtetések alapját.
A részvételi demokrácia vegyes környezetpolitikai színezetű ágensei - mint láthattuk például az Európai Parlament kétféle "zöld frakciója" esetében - a környezetvédelmi társadalmi érdeket egyéb érdekekkel, jogi-etikai értékekkel is ütköztethetik. Az EU környezeti politikái ugyan egyik oldalról nézve csak megfelelő politikai keretek közt fungáló társadalmi berendezkedés mellett realizálódhatnak. Másik oldalról ellenben a környezetjog - a környezetvédelmi köz- és magánjog - kerékkötőjévé is válhat a napi politizálás. Erre számos példa akad bármely uniós tagállamban. Kezdve például Spanyolországgal -amely sokáig inkább fizette a több ezer eurós napi tételt, mint hogy eleget tegyen uniós környezetvédelmi kötelezettségének, és engedték a fáradt olajat a Földközi-tengerbe -, de a sort itt be nem fejezve.
A környezetvédelmi büntetőjog reformja az elmúlt évtizedekben lezajlott. Mégsem érhetett teljesen véget. Készülő büntető törvénykönyvünkben a környezetvédelmi büntetőjog a fent írtak szerint jelentősebb szerepet kell, hogy betöltsön. Az agrárbüntetőjog még régebbi, sokkal távolabbi múltra tekint vissza. Legszigorúbban véve is a XIX. századig nyúlik vissza a jogtörténetben. Az agrár-büntetőjogi tényállások és az agrár-szabálysértési diszpozíciók evolúciója sem érhet véget a fenti 2/b pontban foglalt javaslatok kodifikálásával. Azt, aki bűnösen, az agrár-, ill. a környezetjog szabályai ellen társadalomra veszélyes magatartást realizál, a társadalom egészének mindenkor el kell ítélnie, moraliter és iuridicialiter szankcionálnia kell. A társadalmi-gazdasági, technikai-természettudományos fejlődésnek megfelelően az emberiség történetében később is jelentkezhetnek újonnan kriminalizálandó tevékenységek, mulasztások.
Az első fejezetben említett környezetjog-tudományi alapkutatások eredményei a jogtudományi tevékenység révén közvetetten, de viszonylag rövid időn belül megjelennek a hazai, illetve szupranacio-nális iuris dictióban. A tudományosság a környezetvédelmi jogban - ahogy a jog egészében - valamiféle másodlagos funkciót tölt be. A környezetjog-tudományban gyakoriak a szemlecikkek közé sorolt írások. Ezek értéke legtöbbször külföldi jogintézmények bemutatásában, külföldi jogesetek ismertetésében, valcolásból származó, külhoni tapasztalatok átadásában rejlik. A gyakorlatra átültethető, általában kodifikációs időszaki lapokban vagy más magas idézettségű periodikák tanulmányrovatában közölt írások másfajta tudományos értékeket közvetítenek az olvasó számára. Míg a szemlecikkek általában a környezetvédelmi jog iránt érdeklődő olvasók művelődő közösségéhez, az utóbbiak a jogalkotókhoz szólnak. A környezetvédelmi kazuisztika hasznosítható társadalmi absztrakciója többnyire a tanulmányok formai és tartalmi keretei közt tud megvalósulni. Az amicus curiae levél mint jogtudományi műfaj elterjedése a környezetvédelmi döntések társadalmi-gazdasági megalapozottságát nagyban elősegítené. Ezek publikálása speciális jogtudományi fórumokon képzelhető el, amely lehetővé tenné az egyszerű hozzáférést a jogalkalmazó mint célzott közönség számára, anélkül, hogy egyéb környezetvédelmi tárgyú írásokban kellene tallóznia. A környezet- vagy természetvédelmi tárgyú amicus curiae levelekben egyfajta társadalmi szintű absztrakció jelenik meg (elvétve, de hazánkban is előfordulnak ilyen írások). Ezen absztrahálás eredménye - a műfaj jellegénél fogva - a környezetvédelmi kazuisztikára kellene, hogy hasson. A vektor így - bizonyos szempontból - megfordul (l. infra).
A 1) civiljogi, a 2) büntetőjogi, a 3) közigazgatási, a 4) konstitucionális és a 5) munkajogi környezetvédelmi kazuisztika társadalmi absztrakciója végre-
- 74/75 -
hajtható az említett öt ág mindegyikében külön-külön, és az egész jogrendet érintő szociális kihatások tekintetében holisztikusan is. A tanulmányban az 1)-4)-ig terjedő pontok további, betűkkel jelölt alpontokra tagozódnak. A tanulmány tagolása jelzi az egyes pontok és alpontok önálló funkcióját, ugyanakkor az utalások összefüggésekre mutatnak rá az egyes jogágakban manifesztálódó környezetvédelmi gyakorlat és elmélet bizonyos kérdései között. A számozott pontokban megfogalmazott horizontális környezetjogi és bioetikai felelősségtan a szektorá-lis környezetvédelmet érintő jogesetekből is merít példákat.
Az agrár-környezetvédelmi és agrár-természetvédelmi esetjog és normahalmaz nagyjából a XIX. század második felétől kezdve formálta az agrártársadalmakból ipari társadalmakká vált országok környezetvédelmi, majd természetvédelmi étoszát. A környezethez való jog mint társadalmi érdek ténylegesen az agrártársadalmi formában alakult ki, de az iparosodás hívta életre a szabályalkotás és jogalkalmazás szintjén. Az agrártársadalom és az ipari társadalom kontrasztja hozta elő a filozófiában már legalább egy évszázaddal korábban meglévő környezetvédelmi igényt. Nem egyik napról a másikra keletkezett tehát az emberi társadalmakban a környezetvédelem: gondolati síkon jóval korábban megfogalmazódott, de kellett hozzá egy lökés, hogy mozgási energiát kapjon. Ekként úgy tűnhet, a társadalmi szintű következtetés a környezetvédelemben megelőzte a gyakorlatot; a kölcsönhatás fordított irányban működik, mint várnánk. Ez természetesen csak grosso modo állja meg a helyét. A környezetvédelmi kazuisztikából absztrahál a XXI. század normaalkotója és környezetfilozófusa egyaránt. A környezeti erkölcsi és jogi normák egymásra hatása miatt előfordul, hogy a jogszolgáltatásban olyan határozatok születnek, melyek teljesen azonos ténybeli alapokon állnak ugyan, azonban a környezeti etika közvetett hatására differenciált a jogi alapjuk. ■
JEGYEZETEK
[1] Vö. A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 13. §-a, 15/A. §-a, 20. §-a, 30-33. §-ai, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 2-8. §-ai.
[2] Ius honorarium = kb. jogalkalmazói jogformálás.
[3] D. 1.1.8.
[4] An environmental injustice exists when members of disadvantaged, ethnic, minority or other groups suffer disproportionately at the local, regional (sub-national), or national levels from environmental risks or hazards, and/or suffer disproportionately from violations of fundamental human rights as a result of environmental factors, and/or denied access to environmental investments, benefits, and/or natural resources, and/or are denied access to information; and/or participation in decision making; and/or access to justice in environment-related matters.
[5] Magyarországon kihirdette az 1973. évi 3. tvr.
[6] Pp. 163. § (3) bek.: a bíróság az általa köztudomásúnak ismert tényeket valónak fogadhatja el. Ugyanez áll azokra a tényekre is, amelyekről a bíróságnak hivatalos tudomása van. Ezeket a tényeket a bíróság akkor is figyelembe veszi, ha azokat a felek nem hozták fel, köteles azonban a feleket e tényekre a tárgyaláson figyelmeztetni.
[7] Az elsőfokú bíróság - döntése indokaként - megállapította, hogy az alperes építkezése a közvélekedés által feltételezett egészségkárosító hatás, a térvilágítás, és a villámhárítók működtetésével keletkező zavaró hatások miatt a felpereseket szükségtelenül zavarja, a perben beszerzett igazságügyi ingatlanforgalmi szakértői vélemény szerint az építkezéssel okozati összefüggésben felperesek ingatlanainak forgalmi értéke - változó mértékben - csökkent (a Baranya Megyei Bíróság előtti 11.P.20.160/2007/10. sz. ügy).
[8] Sajtótörvényünk, az 1986. évi II. törvény 2. § (1) bekezdése értelmében a sajtó feladata - a hírközlés más eszközeivel összhangban - a hiteles, pontos és gyors tájékoztatásról való gondoskodás.
[9] A Médiatörvény, a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. tv. 23. § (2) bek. értelmében a közszolgálati műsorszolgáltató és a közműsor-szolgáltató rendszeresen, átfogóan, elfogulatlanul, hitelesen és pontosan tájékoztat a közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről, a vételkörzetében élők életét jelentősen befolyásoló eseményekről, összefüggésekről, vitatott kérdésekről, az eseményekről alkotott jellemző véleményekről, az eltérő véleményeket is beleértve. A 4. § (1) bek. szerint a közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről, vitatott kérdésekről a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerűnek, időszerűnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie.
[10] Nyomatékos súlyosító körülmény, ha a cselekmény a közvéleményt felzaklatta, vagy közfelháborodást váltott ki (LB 15. Irányelv IV.8.).
[11] A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. tv. 14. § b) pontja szerint.
[14] Az 1952. évi III. tv. 327. § (1) bek. c) pontja értelmében.
[15] Az 1952. évi III. tv. 327. § (1) bek. a) pontja.
[16] A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (Ket.) 15. § (5) bekezdése értelmében.
[17] Konrád György: A látogató. Magvető Könyvkiadó, Budapest 1988. (1967) 21. o.
[18] Ádám Antal: Az értékek pluralitása és versengése. In: Jog-értékek-erkölcs. Acta Humana Studiosorum, Emberi Jogok Magyar Központja Közalapítvány, Budapest 2006. 76. o.
[19] Gabor, D.; Colombo, U.; King, A.; Galli, R.: Beyond the Age of Waste - A report to the Club of Rome. Pergamon International Library of Science, Technology, Engineering and Social Studies, Egyesült Királyság, 1978.
[20] I.e.: amikor állatokról van szó, minden ember olyanná válik, mint a nácik. Singer, Isaac Bashevis: The Penitent. Penguin Books Ltd., London, 1986 (Jewish Daily Forward, 1973. január-március), pp. 33-34.
[21] Győri Ítélőtábla Pf. I. 20.271/2006/4.
[22] Alkotmány 21. § (2) bek., az Országgyűlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselőinek és tagjainak megválasztásáról szóló 14/2006. (V. 31.) OGY határozat 1.13. pontja.
[23] Hírforrás: Szőcs László: Az európai zöldek feketelistája. Népszabadság, 2008. február 26., LXVI. évf., 48/1. szám, 15. o.
[24] The figures show that Poland belong to the group of countries which are leading Europe by producing less than 300 kg municipal waste per person. At the same time it must be stressed that further efforts towards the intensification of reuse, recovery and recycling are needed.
[25] Az 1993. évi LIX. törvény.
- 75/76 -
[26] Az ítélet 1982. október 26-án került meghozatalra.
[27] Debreceni Ítélőtábla Pf. II. 20.422/2007/4.
[28] A 6/90. és 9/90. sz. egyesített ügyekben - az Európai Közösségek Bírósága előtt - az Andrea Frankovich contra Olasz Köztársaság és a Danila Bonifaci contra Olasz Köztársaság ügyeket egyesítették. Ítélet 1991. november 19-én született. Megfogalmazta a Bíróság, hogy a tagállamot terhelő kártérítési kötelezettség lehetősége különösképpen fontos akkor, amikor - mint a jelen esetben - a közösségi normák teljes körű hatályosulása az állam valamely jogi aktusától függ, és ennek következtében a magánszemélyek az adott aktus hiányában nem érvényesíthetik a nemzeti bíróságok előtt a közösségi jog által elismert jogaikat (34). Amikor egy tagállam megsérti a Szerződés 189. cikkének harmadik bekezdése alapján őt terhelő azon kötelezettséget, hogy minden szükséges intézkedést megtegyen annak érdekében, hogy egy irányelv által előírt eredményt elérjen, akkor e közösségi jogi norma teljes érvényesülése három feltétel teljesülése esetén ír elő kártérítéshez való jogot (39). E feltételek közül az első az, hogy az irányelv által előírt eredmény a magánszemélyeket jogokkal ruházza fel. A második feltétel az, hogy e jogok tartalmát az irányelv rendelkezései alapján meg lehessen határozni. Végül a harmadik feltétel az, hogy okozati összefüggés legyen a kötelezettség állam általi megsértése és a jogsérelmet szenvedett személyek kára között (40).
[29] A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény
[30] A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény
[31] I. e.: a statisztika feladata és célja, hogy valósághű, tárgyilagos képet adjon a társadalom, a gazdaság, a tulajdonviszonyok és a környezet állapotáról és változásairól az államhatalmi és a közigazgatási szervek, valamint a társadalom szervezetei és tagjai számára (ibid. 1. §).
[32] A Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény 3. § (2) bek. g) pontja értelmében az ügyészség egyebek mellett elősegíti, hogy a jogszabályok rendelkezéseit megtartsák (ügyészi törvényességi felügyelet).
[33] 1972. évi V. tv. 5. § (2) bek. b)-c)
[34] 1972. évi V. tv. 13. § (4) bek.
[35] Magyarországon kihirdette a 2008. évi V. törvény.
[36] Kosinski, Jerzy: A festett madár. (Ford. Gy. Horváth László) Európa Könyvkiadó, Budapest 1990. 59. o., Eredeti: ... Lekh would turn the bird over and paint its wings... For an instant the birds were confounded. The painted bird would circle from one end of the flock to the other, vainly trying to convince its kin that it was one of them. (Kosinski: The Painted Bird. Bantam Books Inc., USA, Canada 1980. p. 49, p. 50.)
[39] A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 2. § k) pont.
[40] Az 1952. évi kiegészítő jegyzőkönyv 1. cikke szerint senkit sem szabad tulajdonától megfosztani, kivéve, ha ez közérdekből, törvényi feltételek és a nemzetközi jog általános elvei szerint történik.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző tudományos kutató.
Visszaugrás
