A Cégtörvényt 2012 nyarán módosító törvények sorában harmadik, és egyben utolsó az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXVII. törvény, melynek 60-61. §-ai foglalkoznak a cégbírósági hatáskörbe tartozó ügyek intézését meghatározó szabályozással.
A jogalkotó célja az volt, hogy a cégbírósági munkafolyamatokat úgy szervezze át, hogy a csekélyebb megítélésű rutinügyeket a bírónál (és a titkárnál) kevésbé képzett munkaerőt jelentő bírósági fogalmazó és bírósági ügyintéző, a komolyabb szakértelmet igénylő mérlegeléssel járó cégügyeket bírósági titkár, és csak a legfajsúlyosabb cégügyeket intézze cégbíró. (A bírósági titkár szakvizsgázott, bírói kinevezésre váró jogi szakember, a bírósági fogalmazó jogi egyetemet végzett, de szakvizsgával még nem rendelkezik, és éppen részese a bíróságokon folyó, és a fogalmazót a különféle ügyszakok teendőivel megismertető képzési folyamatnak. A bírósági ügyintéző 3 éves jogi szakképzésben részesült, főiskolai végzettségű bírósági dolgozó.)
A 2012. július 24-től hatályos új törvényi szabályozás teljesen megfordítja a Ctv. fenti tárgyban hosszabb ideje fennálló rendezési elveit. Eddig ugyanis a Ctv. minden cégbírósági (jogi természetű) feladatot bírói hatáskörbe utalt, és taxatíve megnevezte azokat az ügycsoportokat, amelyeket bírósági titkár, fogalmazó, vagy bírósági ügyintéző is elvégezhet, és ezek között volt olyan, amelyet önállóan, és olyan is, amelyet csak bírói felügyelet mellett intézhettek a fenti személyek.
Ez a szabályozás július 24-étől gyökeresen megváltozott. A 2012. évi CXVII. törvény 60. § (1) bekezdése a Ctv.-t egy új, 1/A. §-sal egészíti ki, ennek (1) bekezdésében pedig azt deklarálja, hogy a Ctv.-ben szabályozott valamennyi nemperes eljárásban első fokon önálló aláírási joggal, az érdemi határozatok meghozatalára is kiterjedően bírósági titkár is eljárhat. A koncepció tehát az, hogy valamennyi elsőfokú cégbírósági ügy elsőfokú intézésére általános hatáskörrel a bírósági titkár jogosult.
A Ctv. 1/A. § (2) bekezdése ezzel szemben taxatíve felsorolja azokat az ügycsoportokat, amelyek kizárólag bírói ügyintézés alá eshetnek.
(A törvényszövegben azért szerepel a "bírósági titkár is eljárhat" kitétel, hogy olyankor, ha éppen nincs a bíróságon elegendő titkár, a cégbíróságon zajló bármilyen ügy intézése bíróra is rábízható legyen, tehát, hogy a munkafolyamatok ésszerűsítése ne béklyózza a bírósági munkaszervezetet feleslegesen. A többen benne van a kevesebb, értelemszerűen a bíró szükség szerint bármely cégbírósági ügyet intézhet, de a jogalkotó kívánsága mégis az, hogy lehetőleg a külön hozzá utalt, legbonyolultabb cégügyekkel töltse a munkaidejét, és a többit engedje át az alacsonyabban kvalifikált bírósági munkatársaknak.)
A Ctv. 1/A. § (2) bekezdése értelmében kizárólagos bírói hatáskörbe tartoznak a bejegyzési és a változásbejegyzési ügyekben hozott határozatok (a határozatok meghozataláig tartó munkafolyamatokat tehát a bírósági titkár ilyenkor is végezheti). Kivételt képez ezalól, vagyis önálló titkári hatáskörbe tartoznak:
- az egyéni cég, a közkereseti társaság, a betéti társaság bejegyzési és változásbejegyzési ügyében hozott határozatok;
- az egyszerűsített bejegyzési eljárás teljes egészében, tehát minden cégformára kiterjedően;
- a Ctv. 45. § (2) bekezdése szerinti hiánypótlási eljárás lefolytatása nélküli elutasítás.
A többi bejegyzési és változásbejegyzési ügyben a határozatot csak bíró hozhatja meg jogszerűen.
Szintén kizárólagos bírói hatáskörbe utalták a Ctv. 1/A. § (2) bekezdésében c)-m) pontig felsorolt alábbi cégbírósági ügyeket:
- "c) a cégformától független adatok bejegyzésére irányuló eljárásban hozott határozatok, kivéve a 26. § (1) bekezdés a), b), f), g), h), i), j), k), l) pontjait;
- d) a cég átalakulásának a bejegyzésére irányuló eljárásban hozott határozatok;
- e) a 87. §-ban szabályozott eljárás kivételével a törvényességi felügyeleti eljárásban az eljárás hivatalból történő megindítása tárgyában hozott határozat, kérelemre indult eljárás esetén a kérelmet elutasító, továbbá az eljárást megszüntető határozat;
- f) törvényességi felügyeleti eljárásban hozott intézkedés;
- g) különleges törvényességi felügyeleti eljárásban a cég működésének a felfüggesztése tárgyában hozott érdemi határozat, továbbá más hatóság eljárásának a kezdeményezése;
- h) a betéti társaság, a közkereseti társaság, valamint az egyéni cég kivételével a végelszámolás bejegyzésére irányuló eljárásban hozott határozat, valamint a cég törlésére irányuló eljárásban hozott határozat;
- i) végelszámolás lefolytatása során a végelszámoló jogsértő intézkedése vagy mulasztása miatt előterjesztett kifogás elbírálása tárgyában hozott érdemi határozat;
- j) a 117. § (1) bekezdés, valamint a 118. § (2) és (3) bekezdése alapján meghozott határozat kivételével a kényszertörlési eljárásban, a felszámolási eljárás kezdeményezése tárgyában, valamint a 118. § (1) és (7) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén a cég törlésére irányuló eljárásban hozott érdemi határozatok;
- k) a vagyonrendezési eljárásban az eljárás lefolytatását elrendelő határozat, a vagyonrendező jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen benyújtott kifogás tárgyában hozott határozatok, valamint a vagyonrendezési eljárás befejezése során hozott érdemi határozat;
- l) a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elbírálásában hozott határozatok, ha a kérelem elbírálásának során törvényességi felügyeleti eljárás indul;
- m) a cégjegyzékbe bejegyzett személynek a céggel kapcsolatos jogviszony törlésére irányuló eljárásban hozott határozatok."
A 2012. évi CXVII. törvény 60. § (2)-(7) bekezdése további megkülönböztetést is tesz, és szintén taxatíve felsorolja azokat a cégbírósági ügycsoportokat is, amelyekben fogalmazó vagy bírósági ügyintéző saját hatáskörében eljárhat (bár itt is módot ad a jogalkotó arra, hogy szükség szerint magasabban képzett bírósági titkár, vagy akár bíró is intézzen ilyen feladatokat.)
A Ctv. 60. § (2)-(7) bekezdésében felsorolt cégbírósági ügycsoportok tanulmányozása, egy további megkülönböztetést is lehetővé tesz. A bírósági fogalmazó és a bírósági ügyintéző hatáskörébe tartozó ügyekben vannak olyanok, amelyeket a fenti személyek önállóan, bírói felügyelet nélkül, saját (és kizárólagos) aláírási joggal intézhetnek. Ezek:
- A Ctv. 26. § (9) bekezdésében meghatározott, a Ctv. 24. § (5) bekezdése, 25. § (2) bekezdése, a 26. § (1) bekezdés a), b), f)-l) pontjában említett tények bejegyzésére irányuló határozatok. [Ezek az ügyek a hivatalból bejegyzendő adószám, és a közösségi adószám felfüggesztésével, törlésével, felfüggesztés megszüntetésével kapcsolatos, az adóhatóság értesítése alapján végzendő bejegyzéseket; a csőd- és a felszámolási eljárással; a cégjogi szempontból figyelmet érdemlő perindításokkal és befejezésükkel összefüggő; a céggel vagy tagjával szemben vezetett végrehajtási eljárásokra vonatkozó; a büntetőjogi intézkedéssel, vagy a Ctv. 85. § (1) bekezdése szerinti zárgondnok kirendelésével kapcsolatos bejegyzéseket jelentik, ahol szinte kivétel nélkül egy már jogerősen elrendelt bírósági, hatósági eljárást a cégjogban "leképező" cégjegyzéki adatot kell a közhiteles nyilvántartáson átvezetni.]
- A Ctv. 77. § (4) bekezdése értelmében törvényességi felügyeleti eljárásban a kérelem visszavonása miatti eljárást megszüntető határozat meghozatala.
- A Ctv. 117. § (5) bekezdése szerint a kényszertörlési eljárás megindítása.
- A Ctv. 118. § (4) bekezdése értelmében a kényszertörlési eljárásban szükséges adat-lekérdezések, adatszolgáltatások kérésének intézése.
Ezen túl egyéb törvényi rendelkezések kapcsán ugyanilyen önálló hatáskör illeti a bírósági ügyintézőt és a fogalmazót:
- a Ctv. 6. § (5) bekezdése szerinti névfoglalási eljárásban,
- a Ctv. 45. § (4) bekezdése szerinti (bármely) bejegyzési, változásbejegyzési kérelmet hiánypótlási felhívás nélkül elutasító végzéssel kapcsolatos eljárásban;
- valamint a Ctv. 48. § (3) bekezdése értelmében az egyszerűsített bejegyzési eljárásban. (Ez utóbbinál a hatáskör ilyen, bírói felügyelet nélküli telepítése legalábbis aggályos, mivel itt komoly vizsgálatot, mérlegelést igénylő feladatról van szó a 2012. március 1-jétől hatályos szabályok szerint.)
A fenti 6. § (5) bekezdés, 45. § (4) bekezdés és 48. § (3) bekezdés szerinti ügykörök eredetileg a titkár, fogalmazó és a bírósági ügyintéző együttes hatáskörébe tartozott, a 2012. évi CXVII. törvény 61. § a) pontja azonban az ezeket szabályozó törvényszövegből a "bírósági titkár" megnevezést július 24-étől kivette, így ezek a cégbírósági ügyek ma már elsődlegesen a fogalmazó és a bírósági ügyintéző önálló hatáskörébe tartoznak, noha szükség esetén intézhet ilyen ügyet bírósági titkár, vagy akár bíró is.
A 2012. évi CXVII. törvény megkülönböztet olyan ügyeket is, amelyeket a bírósági fogalmazó és a bírósági ügyintéző önállóan intézhet, de külön fellebbezhető végzést csak cégbíró előzetes, írásos hozzájárulásával hozhat. Az alábbiak tehát olyan ügyek, amelyeket csak bírói felügyelet mellett intézhet a fogalmazó, illetve a bírósági ügyintéző.
- Kkt., bt. és az egyéni cég bejegyzési ügyeiben érdemi vizsgálat [Ctv. 46. § (2) bek.]
- Kkt., bt. és az egyéni cég változásbejegyzésével kapcsolatos érdemi vizsgálat [ideértve a Ctv. 14., 15., 17. címében szabályozott ügyeket is, vagyis a székhelyváltozással, a jogutód nélküli megszűnéssel és a cég törlésével kapcsolatos ügyeket, de már az átalakulási (16. cím) ügyeket nem, mert azokat csak bíró intézheti bármely cégforma tekintetében.] [Ctv. 50. § (3) bek.]
- A Ctv. 84. § (3) bekezdése szerinti megszűntnek nyilvánítási eljárás, ha arra a 87. § szerinti adóhatósági értesítés alapján került sor. [Az eredetileg titkárra, fogalmazóra, bírósági ügyintézőre osztott eljárást a 2012. évi CXVII. törvény 61. § a) pontja - a "bírósági titkár" szókapcsolat hatályon kívül helyezésével - tette a fogalmazó és a bírósági ügyintéző sajátos feladatkörévé, hozzárendelte azonban a bírói ellenőrzés intézményét is a szakmai színvonal biztosítása érdekében.]
- A Ctv. 90. § (5) bekezdése szerinti fantomcég-eljárás, amely nagyrészt rutinmunka, az eljárási teendők törvény által jól körülhatároltak és különösebb mérlegelést nem igényelnek, viszont a külön fellebbezhető határozatok bírói felügyelete lehetővé teszi ezen ügycsoportnak a fogalmazói és bírósági ügyintézői hatáskör alá helyezését.
A fenti új szabályozás első olvasatban azt a képzetet kelti, hogy az inkább csak bírósági belső munkaszervezési kérdéseket érint, azonban, ha fontolóra vesszük, hogy e hatásköri szabályok megszegése adott esetben azzal járhat, hogy a kérdéses cégügyben nem törvényben meghatározott bíró (bírósági fórum) jár el, ez pedig lényeges eljárási szabálysértés, és mint ilyen, abszolút hatályon kívül helyezési ok, a fenti ismeretek az eredetileg véltnél sokkal nagyobb jelentőséget nyernek.
Említést érdemel a 2012. évi CXVII. törvény 61. § b) pontjának egy további, igen fontos rendelkezése, mely a törvény 130. § (2) bekezdése értelmében 2012. augusztus 1-jétől hatályos. Az előbbi időponttól kezdődően ugyanis hatályon kívül kerül a Ctv. 64. § (3) bekezdése, amely a cégeljárási (vagyis a bejegyzési és változásbejegyzési) ügyekben a kérelmet egészben vagy részben elutasító végzések elleni jogorvoslati kérelmek elbírálására a Fővárosi Ítélőtábla kizárólagos illetékességét alapozta meg.
A fenti időpontot követően indult ügyekben ezért a jogorvoslati kérelmeket minden esetben - illetékességi területtől függően - az öt ítélőtábla valamelyikéhez kell címezni, és ezekben fellebbezhető végzés tekintetében az öt tábla közül a területileg illetékes jár el. ■
Visszaugrás
