A szabályzat lehetőséget ad arra, hogy - amennyiben szükséges - a tőzsde az érintett cég vezetőjének meghallgatását követen állapítsa meg a tényállást. Kérdés, hogy a gyakorlatban ennek mekkora szerepe van, felmerül-e olyan helyzet, amikor szükséges az eljárás alá vont társaság képviselőjének személyes megjelenése. A válasz egyértelműen igen, hiszen előfordulhatnak olyan speciális helyzetek, amikor szükséges a fél meghallgatása, azonban az eljárások többségénél ez a kérdés nem merül fel, elegendő az okiratok alapján történő döntés - a személyes meghallgatás puszta többletjogosítvány, és nem feltétele a tényállás teljes "felderítésének."
Véleményünk szerint sok esetben ez tehát nem mellőzhető, figyelemmel kell azonban lenni azon körülményre, hogy nem kizárólag a cégjegyzékben szereplő képviselő meghallgatása lehet indokolt, hanem ennél kissé szélesebb kört, a menedzsment tagjait is be lehet vonni az eljárásba, hiszen sok esetben társasági jogi értelemben véve a gazdasági társaságok döntéshozói a cégjegyzékbe bejegyzett tisztségviselők, tágabb értelemben pedig a vezetők. A vezetői kör jóval tágabb lehet, mint a cégjogi értelemben vett tisztségviselői kör: vezető lehet mindenki, aki az adott területen döntéshozó jogkörrel rendelkezik, így tehát az Mt.-beli vezető állású munkavállaló jóval pontosabban írja le az adott munkavállalói kört. Bizonyos szempontból vezető lehet a társaság azon tagja is, aki bár a társaságban tisztséget nem visel, informálisan azonban az ügyek egészére, vagy egy-egy ügycsoportra nézve döntéshozói funkcióval bír. A vezetői kör bővítésén túlmenően jellemző probléma - főképp átalakulással érintett cégek esetében - a látszólagos álképviselet is: a társaságok működésének sajátosságaiból adódóan, bizonyos esetekben nincs mód a képviseleti jog fennállását ellenőrizni. Ilyenkor a forgalombiztonság igényei szükségessé teszik, hogy meghatározott körülmények között a képviselet joghatásai - akár a képviselt személy akaratától függetlenül - pusztán a külső tényállás alapján álljanak be.[1] A társaságok legfontosabb adatai - így a képviseletre vonatkozó adatok - közhiteles nyilvántartásban, cégjegyzékben szerepelnek. A cégnyilvántartási adatok azonban nem minden esetben tükrözik a valós jogi helyzetet, átlagos körülmények között pedig a céggel szerződő személytől nem várható el a cégnyilvántartási adatok valóságtartalmának az ellenőrzése[2], a döntéshozó meghallgatása pedig sok esetben megkönnyíti a tényállás pontos megállapítását, és ezzel a valós jogsértés pontosabb szankcionálását is.
- 5/6 -
Nyilvánvaló eljárási kötelezettség, hogy a tőzsde a vizsgálat tényéről értesíti a tagot, illetve nyilatkozattételre hívhatja fel a jogszabálysértés tekintetében - azaz a cég tudomást szerez arról a tényről, hogy vele szemben eljárás van folyamatban, illetve szabadon mérlegelheti, hogy egyetért-e a jogsértés tényével, ha igen, akkor lehetősége van arra, hogy működését helyreállítsa, és gyakorlatilag szankciók nélkül lezáruljon az eljárás. A kérelmezett gazdasági társaság értesítése, és a felügyelet rendelkezésére álló adatok megküldése a gazdasági társaságok felügyeleti eljárásainak fontos garanciális eleme, ugyanis csak ezzel várható az, hogy a társaság érdemben reagálni tudjon a kérelemre, a Kúriának a cégek bírósági felügyeletével kapcsolatosan korábban kifejtett álláspontja szerint "a törvényességi felügyeleti eljárás ugyanis a nemperes eljárás keretében folyó olyan speciális eljárás, melyben ellenérdekű alanyok vannak, így szükséges biztosítani a törvényességi felügyeleti eljárás alanya (a »kérelmezett«) számára, hogy az ellene indult eljárásról értesülést szerezzen, s álláspontját még az érdemi döntés meghozatala előtt kifejthesse."[3]
A tőzsdei ellenőrzés történhet adatbekérés útján, amely esetben a megjelölt adatokat a társaság elektronikus úton, illetve a tőzsde által meghatározott módon az ellenőrzést végző rendelkezésére bocsátja, illetve helyszíni ellenőrzés útján, amely esetben a tag székhelyén/telephelyén kerül lefolytatásra a vizsgálat. A klasszikus ellenőrzés mellett nyitva álló lehetőség, hogy a tőzsde bekérheti a tagnál végzett felügyeleti eljárás eredményét tartalmazó jelentést is. Véleményünk szerint azonban ez esetben talán szerencsésebb lenne, amennyiben ezen iratot a felügyelet közvetlenül küldené meg a tőzsde részére a felügyeleti ellenőrzés lefolytatását követően, akár olyan szűkítéssel, hogy automatikusan kizárólag a jogszabálysértést megállapító jelentések megküldésére kerülne sor, egyéb esetekben pedig a tőzsde vezérigazgatójának írásbeli kérelme alapján tenne eleget e kötelezettségének a felügyelet. Ez a szabály fokozná a befektetők biztonságát, ugyanis a lefolytatott ellenőrzés eredményeképpen a tőzsde gyorsan rendelkezne adatokkal az esetleges szabályszegéssel kapcsolatos tényekről. Figyelemre méltó néhol ugyanis, hogy a felügyelet számára már korábban rendelkezésére álló tények[4] nem, vagy csak jelentős késéssel váltak hivatalosan is ismertté a tőzsde számára, hiszen ezen esetekben a kibocsátó nem érdekelt a tények megismertetésében, a felügyelet pedig - a saját eljárása sikerének érdekében - késedelem nélkül igen ritkán oszt meg információkat. A vizsgálat lezárultát követően a tőzsde a jogsértést határozatával megállapítja, és rendelkezik szankció alkalmazásáról, e határozattal szemben jogorvoslati lehetőség van: a tag esetleges fellebbezését 15 napon belül nyújthatja be, másodfokon pedig az igazgatóság hoz határozatot.
Tekintettel arra, hogy a tőzsdére - mint zártkörűen működő részvénytársaságra - a Ptk. jogi személyekre vonatkozó általános szabályai is kötelezettségeket határoznak meg[5], így szükséges lenne a Ptk.-ban szabályozott tagi perindítási jogosultság szabályzatba emelése is. A Ptk. 3:35. §-a értelmében ugyanis a jogi személy szerveinek határozatai a tagok által bíróságnál megtámadhatóak. A per törvényszék hatáskörébe tartozik, illetve a Ptk. 3:92. §-a alapján helye van választottbírósági út kikötésének. Pontosan e jogszabályi rendelkezésnél fogva lenne haszna annak, ha a tőzsde szabályzata rendelkezne a bírósági felülvizsgálat intézményéről: tekintve, hogy a törvény lehetőséget ad a tagnak a tőzsdei elmarasztaló határozat megtámadására, véleményünk szerint szükséges lenne e perindítás lehetőségét a szabályzatban akként rendezni, hogy kiköti a tőzsde ezen esetekben választottbíróság, mégpedig a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság illetékességét. Más választottbíróság értelemszerűen nem jöhet szóba:[6] a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt.) 376. § (3) bek. a)-b) és d)-i) pontjaiban nevesített ügyletekkel, kötelezettségekkel összefüggésben jogot egyéb honi állandó választottbíróság előtt a felek a kizárólagos hatásköri szabályokra tekintettel nem érvényesíthetnek.
A tőzsde a vizsgálata során megállapítja a szabályszegés tényét, és a társasággal szemben figyelmeztetést, pénzbírságot, a társaság kereskedési jogának, illetve a termékeivel való kereskedésnek a felfüggesztését rendelheti el, illetve - különösen súlyos esetben - rendelkezhet a tag kizárásáról.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
