2003. július 1-jén kezdi meg ítélkezési tevékenységét a Fővárosi, a Pécsi és a Szegedi Ítélőtábla. Időszerű ezért annak vizsgálata, hogy ezen fellebbezési fórumok munkája miként fog hatni a jogegységre. Az előre megjósolható, hogy a három fellebbezési ítélkezési fórum felállítása a centrifugális erőket fogja erősíteni, s nagyobb valószínűséggel kell számolni eltérő bírói gyakorlat kialakulásával, mint korábban. Eddig is előfordult, hogy a Legfelsőbb Bíróság tanácsai ellentétes döntéseket hoztak, mégis a kialakult szakosodás, a nagyobb jelentőségű határozatok közzététele következtében az ellentétek könnyebben felszínre kerültek. A kisebb létszámú Pécsi, illetve Szegedi ítélőtáblán a szakosodás kevésbé oldható meg, ráadásul ezzel ellentétes elvárást fogalmaz meg a BÜSZ [a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IMr.] 31-32. §-a, amely az automatikus ügyelosztást helyezi előtérbe.
A klasszikus polgári ítélkezésben évszázados - vagy legalábbis fél évszázados - gyakorlat segíti a bírói munkát, míg a megújított gazdasági ítélkezésben - itt is elsősorban a cégjog és a felszámolási eljárás területén -a bírák jobban ki vannak téve a meglehetősen gyatra törvényalkotási munka okozta bizonytalanságoknak.
Cikkemben azt vizsgálom, hogy mit értünk jogegység alatt, ki jogosult a jogegység biztosítása érdekében fellépni, és milyen lehetőségei vannak az ítélőtábláknak az eddigi bírói gyakorlat meghaladásában; továbbá hogy ez miként viszonyul az egységes ítélkezés kívánalmához.
A Magyar Jogi Lexikon (1905. 3. kötet 19. oldal) megfogalmazása szerint a jogegység jelenti a jogalkalmazásnak az egységét, azt, hogy a bíróságok és általában a hatóságok a jogszabályokat ugyanoly esetekben ugyanúgy alkalmazzák, a jogszolgáltatást egyöntetűen gyakorolják. Ezt a megfogalmazást ma is elfogadhatjuk.
A jogegység biztosításában mindig is nagy szerepe volt a felsőbíróságoknak. 1912-ig az ítélőtáblák és a Kúria, ezt követően kizárólag a Kúria volt a jogegység biztosításának letéteményese. Az 1912. évi LIV. tv meghonosította a jogegységi tanács és a jogegységi határozat intézményét, ettől kezdve kizárólag a Kúria volt jogosult jogegységi határozataival a gyakorlatot irányítani oly módon, hogy ezen határozatok alkalmazása a bíróságokra nézve kötelező volt.
A történelem vihara a felsőbíróságoknak átkeresztelt ítélőtáblákat elsodorta, nem változott azonban az a helyzet, hogy a Legfelsőbb Bíróságnak átkeresztelt legfőbb bírói fórum volt jogosult a jogegység felett őrködni. Ezt a tényt az 1954.évi II. tv, majd az 1972. évi IV. törvény - a korábbi bírósági szervezeti törvények - egyértelműen rögzítették.
Az 1972. évi IV. tv (a Bsz. I.) rendelkezése szerint a bíróságok ítélkezése felett az elvi irányítást a Legfelsőbb Bíróság gyakorolja [30. § (2) bekezdés]. A Bsz. I. kimondta, hogy a Legfelsőbb Bíróság az elvi irányítás körében
a) irányelveket és elvi döntéseket hoz,
b) állásfoglalások és bírósági határozatok közzétételével a bíróságoknak iránymutatást ad.
A Legfelsőbb Bíróság teljes ülése irányelvet, illetve elvi döntést ad ki, ha az ítélkezési gyakorlat egységének biztosítása érdekében, jogértelmezési kérdésben elvi irányítás szükséges, amelynek alkalmazása a bíróságokra kötelező. A Legfelsőbb Bíróság kollégiuma irányelv vagy elvi döntés megállapítását nem igénylő kérdésben, a jogalkalmazás egységének elősegítése végett kollégiumi állásfoglalást hoz (Bsz. I. 46-49. §).
A jogszabály alapján tehát a Legfelsőbb Bíróság kollégiuma állásfoglalást, míg a teljes ülés irányelvet és elvi döntést hozhatott. Míg a kollégiumi állásfoglalás alkalmazása a bíróságokra nézve nem volt kötelező, a közzétett eseti döntésekkel csak orientálták a gyakorlatot, az irányelv és az elvi döntés alkalmazása kötelező volt.
Bár a Bsz. I. erről nem rendelkezett, nem kétséges, hogy a politikai céloknak is alárendelt jogegység biztosítását szolgálta a törvényességi óvás intézménye is.
Az 1997. évi szervezeti reformot az 1997. évi LXVI. tv [a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról (Bsz.)] valósította meg. Ebből a reformból a témánk szempontjából két tényezőnek van jelentősége:
- létrehozták az ítélőtáblákat, kimondva, hogy a Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtáblák, a megyei bíróságok, a helyi bíróságok és a munkaügyi bíróság gyakorolják (Bsz. 16. §).
- bevezették a jogegységi eljárást (Bsz. 27-33. §).
A törvény 27.§-a a Legfelsőbb Bíróság feladatává teszi a jogalkalmazás egységének biztosítását, kimondva, hogy e feladatának ellátása körében jogegységi határozatot hoz, és elvi bírósági határozatokat tesz közzé. A jogegységi határozat a bíróságokra nézve kötelező [Bsz. 25. § c) pont], a felekre kiterjedő hatálya azonban - ha a törvény kivételt nem tesz - nincs [Bsz. 32. § (6) bekezdés].
A jogegység biztosításával kapcsolatos jogköröket a törvényalkotó a Legfelsőbb Bírósághoz telepítette. Az eltérő gyakorlat korrigálására három intézmény szolgál:
- a felülvizsgálati eljárás;
- az elvi határozat és
- a jogegységi határozat.
a) A felülvizsgálati eljárás
A felülvizsgálati eljárás jogegységesítő szerepe a Pp.-nek a 2001. évi CV. törvénnyel (IX. Ppn.) történt módosítása után erősödött meg, amikor a törvény kimondta, hogy a felülvizsgálati kérelem akkor terjeszthető elő, ha a felülvizsgálni kért határozat az ügy érdemi elbírálására kihatóan jogszabálysértő, és
a) a határozat eltér a Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatától, vagy
b) felülvizsgálata a joggyakorlat egysége, továbbfejlesztése érdekében szükséges, mivel
ba) a határozattal kapcsolatban elvi jelentőségű jogkérdés merül fel, és a Legfelsőbb Bíróság a jogkérdést illetően - a Legfelsőbb Bíróság határozatainak hivatalos gyűjteményében közzétett módon - még nem hozott döntést, illetve
bb) a határozat olyan elvi jelentőségű jogkérdést dönt el, amelyre vonatkozóan a Legfelsőbb Bíróság a Legfelsőbb Bíróság határozatainak hivatalos gyűjteményében korábban eltérő tartalmú elvi határozatot tett közzé [Pp. 270. § (2) bekezdés],
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
