Jelen munkával azt kívánom bemutatni, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (új Ptk.) zálogjogi szabályozásával alapvetően miként - mikortól kezdődően és milyen tartalommal - változott a zálogjogosultak (illetve egyéb dologi biztosítékok jogosultjainak) helyzete a zálogkötelezett adósokkal szemben folyó felszámolási eljárásokban, egyrészt a polgári jogi szabályozás eredményeként, másfelől a Csődtv. rendelkezései miatt.
A 2014. március 15-én hatályba lépett új Ptk. átfogóan módosította a zálogjogi szabályokat, amelyeket egyenként, a felszámolási eljárás jogintézményeinek és szabályozásának rendjében fogok bemutatni, úgy, hogy az egyes tárgyköröknél nyomban kitérek a Csődtv.-t 2017. július 1-jével módosító 2017. évi XLIX. törvény vonatkozó újdonságaira, a biztosítékokkal kapcsolatban életbe lévő új szabályok lényegi jellemzőire.
Meghaladná ennek a munkának a kereteit a zálogjoggal kapcsolatos csődjogi szabályozás alakulásának - egyébként rendkívül izgalmas és tanulságos történetének - vizsgálata, amelyhez a felszámolási eljárások tekintetében a Cstv. 57. § (1) bekezdés b) pontjában és a 49/D. §-ában foglalt szabályok összevetésével, egészen 2001. augusztus 30-ig kellene visszalépnünk.
Feladatomul azt tűztem ki, hogy egymásmellé állítsam - gyakorlatilag összefésüljem - a felszámolási eljárásokban a zálogjog intézményével összefüggésben felmerülő és alkalmazandó új anyagi jogi és eljárásjogi szabályokat, illetve a vonatkozó hatályba léptető és átmeneti rendelkezéseket, amellyel átláthatóbbá válik az új zálogjogi normarendszer. Az új Ptk. zálogjogi szabályainak a felszámolási eljáráson keresztül történő bemutatása - e munka címe és célkitűzése - magától értetődően adta azt a munkamódszert, hogy a felszámolási eljárásra irányadó szabályozási rendszeren keresztül ismertessem az új zálogjog polgári jogi szabályait és intézményeit, nem pedig az új Ptk. szabályozási logikájának megfelelően. A következőkben a Csődtv. szabályozását követve fogok haladni, és ennek mentén érinteni az új Ptk. zálogjogi újdonságait.
Elsőként tekintsük át az új Ptk. zálogjogi szabályainak alkalmazására vonatkozó átmeneti rendelkezéseket az új Ptké. szabályai között, illetve - az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvény eredményeként - magában a Csődtv.-ben.
Azonnal szembeötlő szabályozási újdonság, hogy a korábbi megoldással szemben - amikor is a jogalkotó a Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet (régi Ptké.) szabályai között helyezte el a zálogjog felszámolási eljárásban való eltérő érvényesítési rendjét deklaráló rendelkezést (48. §) - az új Ptké. a zálogjoggal összefüggésben egyedül anyagi jogi értelemben ad átmeneti szabályozást a 49. §-ban, annak kimondásával, hogy az új Ptk. zálogjogra vonatkozó rendelkezéseit az új Ptk. hatálybalépését követően kötött zálogszerződéssel alapított, illetve törvényes zálogjogként ezt követően keletkezett zálogjogokra kell alkalmazni.
A jogalkotó - a 2013. évi CCLII. törvénnyel - magában a Csődtv.-ben, az újonnan beiktatott 4/A. § alatt helyezte el annak szabályát, hogy a zálogjogosult (ideértve azt az esetet is, ha a zálogjogot óvadékként alapították) a zálogjog érvényesítésével összefüggő jogait nem gyakorolhatja a zálogkötelezettel szemben a csődeljárásban és a felszámolási eljárásban az e törvényhelyen megadott kezdő időpontoktól (az eljárás kezdeményezésére vonatkozó értesítéstől, a fizetési haladék, a rendkívüli moratórium, illetve a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől); a zálogjogosult követelésének a zálogtárgyból (az óvadék tárgyából) való kielégítésére a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás keretében kerülhet sor.
Arra nézve, hogy mikor, melyik zálogjogi szabályok irányadóak a felszámolási eljárásban, nem csak az új Ptké. 49. §-a, hanem a Csődtv. 83/I. §-a is előírást tartalmaz.
Az új Ptké. 49. §-ában foglalt - 2015. február 28-tól hatályos - rendelkezések értelmében jelenleg az (1) bekezdés tartalmazza a 49. § korábbi, az új Ptk. hatálybalépésekor hatályos rendelkezését, miszerint az új Ptk. hatályba lépését követően alapított (keletkezett) zálogjogokra kell alkalmazni az új zálogjogi szabályokat; a (2) bekezdés azt a kérdést rendezi, hogy az új Ptk. hatálybalépése előtt kötött zálogszerződéssel létrejött keretbiztosítéki jelzálogjog kiterjed az új Ptk. hatálybalépése után kötött szerződések alapján keletkezett követelések biztosítására is; a (3) bekezdés pedig - az (1) bekezdés kivételszabályaként - azt teszi lehetővé, hogy a zálogjogosult a Ptk. hatálybalépése előtt kötött zálogszerződéssel létrejött jelzálogjogot a Ptk. hatálybalépését követően átruházhassa a biztosított követelés nélkül, a különvált zálogjog szabályai szerint.
A Csődtv. zálogjoggal kapcsolatos rendelkezéseit a jogalkotó az új Ptk. 2014. március 15-i hatálybalépésével nyomban hozzáigazította az új zálogjogi szabályokhoz - ahogy azt munkám későbbi részében részletesen ismertetem [2013. évi CCLII. tv. 91. cím, 191. § (3) bekez-
- 7/10 -
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
