Az állandó jelleggel ügyvédi tevékenységet folytató európai közösségi jogász a saját szakmai megnevezését szükség esetén magyar nyelvű kiegészítő magyarázattal is köteles el látni, ha az az ügyvéd megnevezéssel összetéveszthető [Ütv. 89/I. § (2) bekezdés]. Az állandó jelleggel ügyvédi tevékenységet folytató európai közösségi jogász működésére az Ütv. és a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzataiban foglalt rendelkezések irányadóak. Ezzel kapcsolatban még annyit érdemes kiemelni, hogy a saját szakmai megnevezése alatt állandó ügyvédi tevékenységet nyújtó európai közösségi jogász az ügyvédi tevékenység folytatása céljából létrehozott irodájának helye szerint illetékes kamaránál köteles kérelmezni a névjegyzékbe vételt [Ütv. 89/B. § (1) bekezdés, 89/C. § (1) bekezdés a) pont]. Névjegyzékbe vétel nélkül tehát állandó jelleggel nem folytathat ügyvédi tevékenységet az európai közösségi jogász Magyarországon. Amennyiben azonban a névjegyzékbe vétel megtörtént, bármelyik ügyvédi tevékenységet jogosult folytatni a kötelező jogi képviseletre vonatkozó megszorítás mellett. (Egyebekben itt is megfelelően irányadóak a fenti 11.1. pontban a névjegyzékbe vétel megtörténtének bíróság vagy más hatóság előtti igazolásával, illetőleg a kötelező jogi képviseletre vonatkozó együttműködési kötelezettséggel kapcsolatban kifejtettek.)
Az Ütv. 89/M. § (1) bekezdése szerint az európai közösségi jogász alkalmazott ügyvédi tevékenység végzésére jogosult.
Az alkalmazott ügyvédi tevékenység folytatásának feltétele, hogy a kamara az európai közösségi jogászt bejegyezze az alkalmazott európai közösségi jogászok névjegyzékébe. A kérelmet a munkaviszony létesítésére irányuló szerződést megkötő ügyvéd irodájának vagy ügyvédi irodának helye szerint illetékes kamaránál kell előterjeszteni [Ütv. 89/C. § (1) bekezdés c) pont]. Az alkalmazott európai közösségi jogászok névjegyzékébe való felvétel nélkül tehát alkalmazott ügyvédi tevékenység folytatására sem jogosult az európai közösségi jogász.
Az alkalmazott európai közösségi jogász eljárása során tehát a munkáltatója részére adott megbízást (meghatalmazást) kell csatolni.
Kérdésként merül fel, hogy az alkalmazott európai közösségi jogász névjegyzékbe vételének valamilyen igazolása szükséges-e a tevékenység folytatásához. Ezen túlmenően, amennyiben az alkalmazott európai közösségi jogász munkáltatója egy névjegyzékbe vett európai közösségi jogász, a névjegyzékbe vétel megtörténtének valamilyen igazolása mindkettőjük vonatkozásában szükséges-e.
Ugyancsak kérdéses, hogy a kötelező jogi képviselettel kapcsolatos együttműködési kötelezettség az alkalmazott európai közösségi jogászra is vonatkozik-e. Az Ütv. 89/K. § (1) bekezdése általában szól európai közösségi jogászról, amely vonatkozik az eseti és állandó jelleggel működő, valamint az alkalmazotti ügyvédi tevékenységet folytató európai közösségi jogászra is. Kézenfekvő megoldás lehet, hogy az együttműködő ügyvéd, ügyvédi iroda az alkalmazott európai közösségi jogász munkáltatója legyen, amennyiben az nem névjegyzékbe vett európai közösségi jogász. Ha azonban az európai közösségi jogász munkáltatója hazai ügyvéd vagy ügyvédi iroda, akkor az együttműködési szerződés megkövetelése indokolatlannak tűnhet.
Az európai közösségi jogászoknak lehetőségük van arra, hogy tevékenységüket társas formában végezzék Magyarország területén.
Az ügyvédi kamara által névjegyzékbe vett európai közösségi jogász jogosult arra, hogy Magyarországon ügyvédi irodát alapítson, illetőleg ügyvédi irodában tagsági viszonyt létesítsen. Kiemelendő, hogy csak a névjegyzékbe vett európai közösségi jogászra vonatkozik ez a jogosultság.
Arra is lehetőség van, hogy kizárólag európai közösségi jogászok alapítsanak ügyvédi irodát, ebben az esetben, vagy ha az iroda elnevezésében nem szerepel legalább egy ügyvéd tag családi neve, az "ügyvédi iroda" helyett az "iroda" megjelölést kell használni. Az ügyvédi iroda vagy iroda megnevezése tartalmazhatja annak az ügyvédi társulásnak az idegen nyelvű megnevezését, amelynek saját tagállamában tagja az európai közösségi jogász [Ütv. 89/N. § (2) bekezdés].
Egyebekben az irodára az ügyvédi irodára vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
Az irodára tehát a magyar jogszabályok irányadóak, az európai közösségi jogászok a társas működésnek csak olyan formáját választhatják, amelyet a magyar jog szabályoz. Az irodát a kamara nyilvántartásba veszi [Ütv. 68. § (1) bekezdés].
A társas működéssel kapcsolatban külön kell választani azt az esetet, amikor az irodának csak európai közösségi jogász tagja van, attól az esettől, amikor az irodában magyar ügyvédekkel együtt tevékenykedik az európai közösségi jogász.
Az első esettel kapcsolatban kérdés, hogy a kötelező jogi képviselet ellátásához szükséges együttműködési szerződés kik között jön létre. A megbízás ugyanis nyilvánvalóan az iroda részére szól.
A második esettel kapcsolatban pedig ugyanúgy kérdésként merül fel, mint az alkalmazott európai jogász működésénél, hogy az együttműködő ügyvéd, ügyvédi iroda lehet-e az az iroda, amelyikben az európai közösségi jogász tagsági jogviszonnyal rendelkezik. ■
Visszaugrás
