Ha korunk alkotmányjogászai közül meg szeretnénk nevezni a legjelentősebbeket, Kukorelli István kétségkívül az elsők között jutna mindannyiunk eszébe. "A szabadságszerető embernek" címezve készült el a Kukorelli István professzor úr 65. születésnapja alkalmából összeállított ünnepi tanulmánykötet. A kötetben nem kevesebb, mint száz szerző tisztelgését olvashatjuk különféle tanulmányok, illetve köszöntők formájában. A kötet megalkotásában szerzőként többek között részt vet számos volt és jelenlegi alkotmánybíró, illetve az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Széchenyi István Egyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, valamint a Miskolci Egyetem jogi karainak, továbbá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Karának oktatói, számos pályatárs és tanítvány. A kötet szerkesztőinek nyíltan kifejezet célja volt az, hogy az ünnepelt professzor személyiségének és életművének sokféleségét visszaadják a tanulmánykötet által. Ennek érdekében nem csupán jogászok, alkotmányjogászok írásai találhatók a kötetben, hanem igyekeztek mindazon területeknek helyet nyújtani benne, amelyekkel Kukorelli István mindezidáig foglalkozott, és mindazon emberek köszöntőinek helyet biztosítani, akikhez akár szakmai, akár emberi kötődés fűzi. Így a kötetben szerepelnek például politológusok, ügyvédek, illetve levéltárosok írásai is. Mindezek folyományaként kötetben nem csupán az alkotmányfejlődéshez, az alkotmánytörténethez, a rendszerváltozáshoz, a parlamentarizmushoz és az alkotmánybíráskodáshoz, továbbá az egyetem- és közösségépítéshez kapcsolódó írások kaptak helyet, hanem a professzort születésnapja alkalmából köszöntő szövegek is.
A műben tematikus blokkokba szerkesztve találhatók meg a különféle, szerteágazó témájú tanulmányok és köszöntők. E fejezetek címoldalát minden esetben Petrás Mária kerámiáinak fotói díszítik. A tematikus blokkokon belül az írások a szerzők névsorrendje szerint kerültek elrendezésre. Láthatjuk, hogy már
- 209/210 -
a kötet címében megjelenik Kukorelli István egyik példaképének, Bibó Istvánnak a gondolata, méghozzá Bibó "A szabadságszerető ember politikai tízparancsolata" című művének parafrázisaként. A kötet tematikus blokkjai szintén egy-egy, az említett Bibó-műből származó idézettel kezdődnek, így annak gondolati ívén végigvonulnak a neves politikai gondolkodó és egyben példakép meglátásai, mintegy párhuzamot állítva az ünnepelt professzor eddigi életművével és jellemével, és - az alfejezetek tematikája révén - egyben az alkotmányjog jelentős kérdéseivel.
A kötet a szerkesztők előszavát követően Stumpf István méltató soraival indul. Ezt követi az első blokk, amely az alkotmányosság témájában született írásokat tartalmaz. Bihari Mihály a demokrácia és a politizálás erkölcse témájában írt, míg a következő, Chronowski Nóra által írt tanulmány a jogállamiság kérdéskörével foglalkozik, és Fleck Zoltán a demokrácia és válsága kapcsán végzett elemzéseket. Halmai Gábor a jogállamiság és az illiberális demokrácia kapcsolatát vette górcső alá, Petrétei József pedig a politikai akaratképzés fogalmának kibontását és sajátosságainak vizsgálatát végezte el. Pozsár-Szentmiklósy Zoltán a népszavazás intézményét helyezte el a hatalommegosztás rendszerének viszonylatában, míg Schanda Balázs az alkotmányos identitás, az alkotmányos értékek és az Alaptörvény értelmezésének kérdéskörébe nyújtott rövid, ám tartalmas betekintést, kitérve a Szent Korona helyére és a Szentkorona-tan üzenetére is. Smuk Péter egy, az alkotmányjogi szakirodalomban mindeddig ritkán vizsgált kérdésről, az európai államok pártokra vonatkozó alkotmányos szabályozásairól végzett érdekfeszítő összehasonlító elemzést. Somody Bernadette ezt követő írásának középpontjába az alkotmányozás és az alkotmányozó hatalom mibenlétének kérdésköre került, méghozzá Kukorelli István szemszögéből. Sulyok Tamás és Orbán Endre a nemzeti és az uniós jog viszonya, valamint a kompozit alkotmányosság területére kalauzol el minket, míg Szabó Miklós az alkotmány, a jog és az igazságosság kapcsán végzett jogelméleti fejtegetéseket. Tóth Judit a különleges jogrend jogállamokban betöltött szerepéről, Tölgyessy Péter pedig a magyar politikai rendszer rendszerváltozás óta bejárt fejlődéséről osztotta meg gondolatait. A tematikus blokk záró tanulmánya Varga Attila érdekes kitekintése az alkotmányozó hatalom román felfogásban elfoglalt szerepére.
A következő, "eszme, történet és jog" címet viselő fejezet igen sokrétű tanulmányokat tartalmaz. E blokk Ádám Antal flowról, mémről és a complex human securityről szóló írásával kezdődik. Olyan elméleti írások is itt szerepelnek, mint Kovács Virág Edward Coke rule of law-ról, bírói függetlenségről és a parlamenti szabadságjogról alkotott nézeteit taglaló írása, Szabadfalvi József Ottlik László életműve kapcsán felmerülő diszciplináris polémiákat érintő elemzése vagy Zsidai Ágnes Bibó István politikai gondolkodásához kapcsolódó, egy Kukorelli István-idézettel kezdődő írása. Ebben a fejezetben kapott helyet továbbá Szigeti Péter "Találkozások" című írása is.
A blokk legnépesebb csoportját a történeti vonatkozású írások jelentik. Ide tartozik Balogh Elemér az első népképviseleti országgyűléshez kapcsolódó ta-
- 210/211 -
nulmánya, Deli Gergely arra irányuló kísérlete, hogy bebizonyítsa: a római jogban is létezett egyfajta "láthatatlan alkotmány", Hamza Gábor az állam és az egyház(ak) kapcsolata alakulásáról szóló történeti áttekintése, Király Miklós az Egyesült Királyság és a kontinentális Európa kapcsolatának történetét mint a Brexit előzményeit felvázoló írása. Ide kapcsolódnak továbbá M. Kiss Sándor az 1956 októberi győri eseményekről szóló sorai, Máthé Gábor közjogtörténeti értékeink folytonosságáról írt tanulmánya, a rabjogok alakulása Mezey Barna általi, történeti visszatekintésben való elemzése, és Nagy Marianna a szabálysértési jog rendszerváltás óta történt alakulásait elemző gondolatai. Ide sorolhatjuk továbbá a közigazgatási bíráskodás történeti alkotmányunk viszonylatában való - Stipta István általi elemzését és Wiener György a jogfolytonosság 1918. október és 1921. november közötti megszakadása és helyreállításának elmaradása kapcsán született tanulmányát. Ebben a blokkban foglalnak helyet továbbá egyes, a Független Jogász Fórumhoz kapcsolódó, Kónya Imre "... és az ünnep mindig elmarad?" című memoárjából származó részletek.
Ezen kívül, ahogyan a blokk címe is sejteti, a joghoz, s a jogtudományhoz kapcsolódó egyéb írások is helyet kaptak ebben a részben. Így itt olvasható Trócsányi László az Igazságügyi Minisztérium és a jogászi hivatásrendek jogalkotás során való kapcsolatáról szóló tanulmánya. Ide tartoznak továbbá egyes módszertani jellegű tanulmányok, így Csink Lóránt az összehasonlító módszer jogban való alkalmazásának lehetőségeiről szóló fejtegetései, illetve Menyhárd Attila írása, amelyben amellett érvel, hogy az értelmezés az alkotmányjogban és a magánjogban ugyanazt a metódust követi. Mindemellett bizonyos, tudományos képzéshez és tudományos élethez kötődő tanulmányok is helyet kaptak itt, így Fazekas Marianna doktori iskolák körüli jogi kérdésekkel foglalkozó és Rixer Ádám a közigazgatás-tudományi doktori iskolák kialakulásának lehetőségeiről szóló gondolatai, továbbá Rozsnyai Krisztina habilitáció kérdéshez kötődő írása.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
