2024 júniusában születésnapi ünnepi kötettel köszöntötték Domokos Andrea professzor asszonyt munkatársai, barátai, tanítványai. A kötetet címe: 60 Studia in honorem Andrea Domokos. Szerkesztette: Czine Ágnes és kiadta a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara Budapesten.[2] A könyv Trócsányi László ajánlásával kezdődik, aki köszönetét fejezte ki Domokos Andreának mindazért, amit az egyetemért és a magyar tudományos életért tett. Kiemelve, hogy a professzor asszony egy "kiváló, elismert és nem utolsó sorban hallgatói által rajongásig szeretett oktató és előadó [...] a magyar büntetőjog-tudomány egyik meghatározó alakja." Ezt követően Tóth J. Zoltán és Czine Ágnes köszöntőjében tették tiszteletüket Domokos Andreának, aki jelenleg a tehetséggondozásért felelős dékánhelyettes a KRE ÁJK-n, ugyanakkor a "Professzor Asszonynak soha nem volt szüksége címekre vagy formális státuszokra ahhoz, hogy hallgatóival megértesse és megszerettesse a büntetőjog tudományát, ezen keresztül pedig magát a jogtudományt és a jogi szakmát".
A következőkben a kötetben megjelent 33 kiváló szerző munkáját kívánom röviden ismertetni.
Az engedélytől a bejelentésig - újratervezés az építési igazgatásban (Bencsik András habilitált egyetemi docens, ELTE, KRE)
Bencsik András tanulmányában bemutatta az építési jog kialakulását, rövid történeti áttekintését az 1930-as évektől a napjainkig. A továbbiakban már specifikusabban a településrendészeti joggal foglalkozott, majd az egyszerű bejelentés jogintézményével. Utóbbi szabályozásával kapcsolatosan a szerző megállapította, hogy bizonytalanság, védtelenség vált érzékelhetővé a tervező, a kivitelező, az építtető és a szomszéd oldalán. Bencsik András munkáját a jogalkotónak szánt szempontokkal zárja az építési közigazgatási kompetenciák telepítése vonatkozásában.
Normarendek és maradandó értékek (Birher Nándor dékán, PPKE BTK)
Birher Nándor tanulmányában a következő kérdésre igyekszik választ szolgáltatni: "Hogyan viszonyul egymáshoz a jog, az erkölcs és a vallás klasszikus normarendje a nyugati világfelfogásban?" A szerző munkája során foglalkozik - többek között - a normarendek összeütközésével, a nyugati életmód fenntarthatatlanságával, valamint a szabványok és irányelvek kérdésével. Megoldásként a normarendek együttes alkalmazásához való visszatérést szorgalmazza.
Észrevételek az ajándékozási szerződés szabályairól a hatályos magyar magánjogban (Boóc Ádám dékánhelyettes, tanszékvezető egyetemi tanár - KRE)
Boóc Ádám tanulmányában az ajándékozási szerződés szabályozását és gyakorlatát mutatta be, valamint az ezzel kapcsolatosan felmerült kérdéseket. Így foglalkozott - többek között - az ajándékozó felelősségével, a késedelmi kamat fizetésének kérdésével, a teljesítés megtagadásával, az ajándék tárgyának visszakövetelésével, illetve a szokásos mértékű ajándék fogalmával. Utóbbi tekintetében a szerző indokoltnak tartja a vagyoni-jövedelmi helyzet szerinti differenciálást.
Hivatástudat (Csáki-Hatalovics Gyula Balázs kancellár, egyetemi docens, KRE)
Csáki-Hatalovics Gyula rövid munkájában magáról az egyetemi oktatásról mint hivatásról ír, valamint Domokos Andrea professzor asszony hallgatókhoz való példamutató hozzáállásáról, illetve szeretetéről.
Az alkotmányos büntetőjog sajátos kihívásai a XXI. század tükrében (Cservák Csaba tanszékvezető egyetemi tanár, KRE)
Cservák Csaba az alkotmányos büntetőjog kihívásait mutatta be - amely az ünnepelttel is egy sokszor megvitatott közös témájuk - a napjaink újdonságaira fókuszálva. Így a tanulmányban felmerül a mesterséges intelligencia, az önvezető gépek (járművek) és a klónozás témaköre. Ugyanakkor egy szerteágazó munkáról van szó lévén annak, hogy a szerző foglalkozik a választási jog összefüggéseivel, de a médiajog és a polgári jog területéről is hoz példákat, mikor az alkotmányjogi felelősség kérdését boncolgatja. Tanulmányában Cservák Csaba a robotok, illetőleg az önvezető autók sajátos felelősségi alakzatának létjogát is felveti, pontosabban a "»megkornstruált«, jog által létrehozott személyiségek között a robotoknak is lehetne egy külön kategóriájuk."[3]
A nők szerepe a bűnözésben és büntetőjogi védelmük egyes kérdései az Európai Unióban (Czine Ágnes alkotmánybíró, tanszékvezető egyetemi tanár, KRE)
Czine Ágnes az ünnepelthez közel álló, kutatott témát választott. Tanulmányának elején bemutatja azon nőket a magyar történelemből, irodalomból, művészetekből és tudományból, akiknek neve, Arany János szavaival élve "dicső hírük s nevük fennmaradt örökre". Ezt követően ismerteti
- 626/627 -
a statisztikai adatokat különböző bűncselekmények elkövetésének nemi arányairól. Czine Ágnes mindkét oldalról megvizsgálja a témát: bemutatja a nőket mint elkövetőket, például a tiszazugi méregkeverő nők esetét, valamint a nőket mint sértetteket különösen a nemi erkölcs elleni bűncselekmények és a családon belüli erőszak esetében. Az uniós jogalkotás kapcsán tárgyal egy Javaslatot, amely a nők elleni erőszakról, kapcsolati erőszakról, valamint a nemi erőszakról szól. Felmerülésének indokai közé sorolható azon - becsléseken alapuló - adat, mely szerint 2020-ban minden második fiatal nőt ért nemi alapú online erőszak. Czine Ágnes tanulmányát azzal a megállapítással zárja, hogy a jogalkotónak nehéz feladata lesz az eltérő büntetőjogi fogalmak figyelembevételére, ha a Javaslat irányelvként jelenik meg és azt implementálni köteles a magyar Büntető Törvénykönyvbe.
A knife-crime jelenségről dióhéjban (Deres Petronella tudományos főmunkatárs, OKRI)
Deres Petronella munkája ugyancsak egy erőszakos témát dolgoz fel, nevezetesen a knife-crime jelenségről olvashatunk, vagyis a késsel, illetve "éles tárgyakkal" elkövetett bűncselekményekről. Ezen belül is a szerző a brit szabályokra és gyakorlatra összpontosít, kitérve a vádemelésre vonatkozó lehetőségekre és számtalan statisztikai adatra. Az előző tanulmánnyal ellentétben, melynek központjában a nők voltak, jelen munkában egy olyan, az Egyesült Királyságban állandó problémát jelentő jelenségről ír a szerző, amely aránytalanul nagymértékben sújtja a fiatal férfiakat a hátrányos helyzetű és nagyvárosi területeken. Tanulmányát a bűnmegelőzésre hasznosítható mesterséges intelligencia és az új technikák adta lehetőségek bemutatásával zárja.
Balogh Jenő, a büntető perjog tudósa (Dobrocsi Szilvia egyetemi docens, KRE)
Dobrocsi Szilvia tanulmányában részletesen és olvasmányosan tárja az olvasó elé Balogh Jenő életútját, tudományos eredményeit, személyiségét és szakmai örökségét. A tanulmányon keresztül megismerkedhetünk Balogh Jenővel mint a kodifikátorral, a büntetőjogásszal, a politikai szereplővel, illetve egyházi tevékenységével egyaránt. Jelen munka és a kötet második felében található, Stipta István által írt tanulmány tökéletes kiegészítései egymásnak, rávilágítva a jogtudós személyének és véleményeinek sokszínűségére.
A fiatalkorúakra vonatkozó büntetéskiszabási gyakorlat új útján (Dorang Zsanett tanársegéd, KRE)
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
