A Cstv. 50. § (1) bekezdésében rendelkezik a készíthető közbenső mérlegről mely szerint az tartalmazza a gazdálkodó szervezet tevékenységet lezáró mérlegének adatait, magát a közbenső mérleget pedig a Cstv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott bontásban kell elkészíteni. A Cstv. 52. § (3) bekezdése a)-f) pontjaiban hat soros bontást ír elő kötelezően a felszámoló számára, közvetetten a közbenső mérlegre vonatkozóan is. Miután alacsonyabb rendű jogszabály törvényt nem módosíthat, a felszámolás számviteli feladatairól szóló 225/2000. (XII. 19). Korm. rendelet - a továbbiakban: kormányrendelet - is csak ezen tartalomra és felépítésre utal a 7. §-a (4) bekezdésében.
A tevékenységet lezáró mérleg a Cstv. 31. § (1) bekezdés a) pontja szerint az éves beszámoló/egyszerűsített éves beszámoló vagy egyszerűsített mérleg, (beszámoló) mely nyilvánvalóan a hatályos, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény - a továbbiakban: Szvt. - szerint készülhet. A kormányrendelet 3. § (1) és 2. § (1) bekezdései ezt már egyértelműen tartalmazzák. Csak zárójelben szükséges utalni arra, hogy az Szvt. 21. § (1)-(5) bekezdéseiben foglalt közbenső mérleg nem azonosítható a közbenső felszámolási mérleggel.
Szükséges néhány mondatban utalni a felszámolással összefüggésben a Cstv., a kormányrendelet és az Szvt. viszonyára:
- a Cstv. a lex specialis,
- a kormányrendelet a Cstv.-vel szemben a lex ge-neralis,
- az Szvt.-nek a Cstv.-vel és a kormányrendelettel nem érintett előírásai a felszámolás időszaka alatt is érvényesek [kormányrendelet 2. § (1) bekezdés]. Az Szvt.-nek vannak kifejezetten a felszámolásra vonatkozó előírásai is. Például az, hogy a felszámolás időszaka egy üzleti évnek minősül, függetlenül annak időtartamától [Szvt. 11. § (11) bekezdés].
A Cstv. 46. § (2) bekezdése tartalmazza a felszámoló nyitó felszámolási mérleg készítési kötelezettségét.
A kormányrendelet 5. § (1) bekezdése szerint a nyitó felszámolási mérleg a zárómérleg alapján készül. Van tehát
- tevékenységet lezáró mérleg:
• éves beszámoló mérlegének tagolása: 102 tétel,
• egyszerűsített éves beszámoló mérlegének tagolása: 24 tétel,
- zárómérleg, (102/24 tétel) [csak a mérleg szerinti eredménynek az eredménytartalékba való átvezetésével tér el a tevékenységet lezáró mérlegtől, kormányrendelet 3. § (5) bekezdés],
- nyitó felszámolási mérleg, mely csak annyiban térhet el a tevékenységet lezáró mérlegtől, hogy az eszköz oldalon tartalmazza
• a felszámolásba be nem vonható vagyoni eszközöket, [Cstv. 4. § (3)-(5) bekezdései].
• a tulajdont nem képező, de a könyvekben értékkel kimutatott eszközöket,
míg forrás oldalon azok ezzel egyező forrását [kormányrendelet 5. § (1) bekezdés].
- közbenső mérleg, előírt tagolása: 6 tétel.
A közbenső mérleg az előírt 6 tétel tagolásán túl a vagyoni eszközöket más - likviditási - sorrendben tartalmazza, továbbá a 6 tétel megnevezései - az egy pénzeszközök kivételével -: - megmaradt (nem értékesített) vagyontárgyak, - be nem hajtott követelések, - ki nem egyenlített tartozások, ideértve a felszámolási költségek miatti tartozásokat, - fel nem osztható vagyon, - felosztható vagyon, eltérnek a tevékenységet lezáró- záró-/nyitó felszámolási mérlegek fő tagolásaitól. (Például a forrás oldalon a saját tőkétől, céltartalékoktól stb.) Ha ez így van, joggal vetődik fel a kérdés, hogy a Cstv.-hez vagy a kormányrendelethez miért nem kapcsolódik az Szvt. 1. és 4. számú mellékleteihez hasonló részletezettségű előírás? Eleget lehet-e tenni egyáltalán a Cstv.-ben foglaltak szó szerint értelmezett előírásának, mely szerint a közbenső mérleg tartalmazza a tevékenységet lezáró mérleg adatait? [Cstv. 50. § (1) bek.]
A kormányrendelet a közbenső mérlegben a nyitó felszámolási mérleg adatainak közlését írja elő a 7. §-a (5) bekezdésében. A közbenső mérleg felszámolókra bízott részletezési lehetősége egyfelől sérti a hitelezők tájékoztatási követelményét, másfelől sérti a hitelezői érdekek védelmét.
Természetesen alapvetően téves az a jogszabályalkotói hipotézis, mely szerint a felszámolás alá kerülő gazdálkodó szervezeteknél a felszámolás előtti időszakban tökéletes számviteli rend van, vagy a felszámolónak a felszámolás kezdő időpontja után módjában áll azt minden esetben haladéktalanul helyreállítania [kormányrendelet, 5. § (2) bekezdés a)-h) pontok]. Ezért lenne indokolt - egyfelől az Szvt.-hez hasonlóan a Cstv. mellékletévé tenni egy felszámolás technikai szempontból, kellően összevont/részletezett tevékenységet lezáró mérleg előírt tagolását, - másfelől a kormányrendelet mellékletévé tenni a közbenső mérleg, ugyancsak az Szvt.-hez hasonlóan előírt tagolását.
A tevékenységet lezáró mérlegben az Szvt. 1. számú mellékletével szemben:
a) Törölhető lenne:
- az immateriális javak-/tárgyi eszközök-/befek-tetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése sorok, (A./I./7., A.II./7. és A. III./7. pontok)
- a befektetett pénzügyi eszközök- / követelések- / származékos ügyletek pozitív- / értékpapírok értékelési különbözete, (A./III. 8., B./II. 6. és 7., B./III.5. pontok )
- az aktív időbeli elhatárolások sorok (C. 1., 2., és 3. pontok)
- az értékelési tartalék sorok (D./VI. 1., és 2. pontok)
- a bevételek- / a költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása sorok, (G. 1., és 2. pontok)
b) Áthelyezhető lenne a követelések B./II. alá:
- az immateriális javakra- / beruházásokra- / készletekre adott előlegek sorok, (A./I. 6., A.II.6. és B.I.6. pontok)
- a kapcsolt vállalkozásban- / egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban- / egyéb tartósan adott kölcsön. (A./III. 2., 4., és 5. pontok)
- a jegyzett, de még be nem fizetett tőke (D./II.)
c) Összevonhatók lennének a befektetett pénzügyi eszközök az értékpapírokkal. (A./III. és a B./III.)
d) Tovább részletezhető lenne felszámolás technikai szempontból:
- a vagyoni értékű jogok, (A./I. 3. pont) ha van részletezése az Szvt. 25. § (6) bekezdése alapján,
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
