Az utóbbi években a nemzetközi (legális és illegális) migráció soha nem ismert mértékben megnövekedett, és ezáltal globális kihívássá vált. A bel- és külpolitikai konfliktusok, a klímaváltozás okozta környezeti problémák, a világ több régiójában tapasztalható kedvezőtlen gazdasági perspektívák és a mobilitás globalizációból adódó egyszerűsége a mai napig jelentősen hozzájárulnak a világszerte növekvő migrációs nyomáshoz.
E tendenciák ellenére mégsem szentelünk kellő figyelmet az "üzletszerűen" elkövetett embercsempészésnek, annak ellenére sem, hogy a bűncselekmény e formája szinte általánossá vált és szoros összefüggésben áll az illegális migrációval, illetve jelentősen befolyásolja azt.
Az üzletszerű embercsempészés[1] kíméletlen bűnügyi üzlet, és nem ritkán kapcsolódik a bűnözés más területeihez is. Figyelemmel arra, hogy a gazdaságilag fejlett célországokba a legális migráció lehetőségei korlátozottak, az illegális migránsok embercsempészek szolgáltatásait veszik igénybe, akik magas ellenérték fejében segítik őket hozzá az illegális beutazáshoz vagy az illegális tartózkodáshoz. A csempészek gyakran bel- és külföldön bűnszervezetekbe szerveződnek, és pusztán haszonszerzés céljából kihasználják az illegális migránsok szükséghelyzetét és a jobb jövőbe vetett reményeiket. Az embercsempészet a bűnözői csoportok számára nagy haszonnal kecsegtető vonzó üzlet, a büntetőeljárás kockázata pedig viszonylag alacsony.[2]
Az ENSZ nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményét[3] kiegészítő, a migránsok szárazföldi, tengeri és légi úton való csempészete elleni jegyzőkönyvét[4] Magyarország a 2006. évi CIII. törvénnyel hirdette ki.[5]
Az embercsempészet elleni jegyzőkönyv 19. cikke egy fenntartási záradékot tartalmaz: Jelen Jegyzőkönyv egyetlen rendelkezése sem érinti az államok és személyek nemzetközi jogból eredő jogait, kötelezettségeit és felelősségét, beleértve a nemzetközi humanitárius jogot, a nemzetközi emberi jogokat és különösen, ahol az alkalmazható, a menekültek helyzetéről szóló 1951. évi Egyezményt és az 1967. évi Jegyzőkönyvet, valamint az abban foglalt visszafordítás tilalmát.
Az EU egyes tagállamaiban nincs egységes szabályozás, így előfordulhat, hogy nem csupán az embercsempészés vagyoni haszonszerzési célzattal történő elkövetése büntetendő adott államban, hanem a humanitárius vagy ellenszolgáltatás nélküli segítségnyújtás is. Ez az ENSZ kiegészítő jegyzőkönyvének fenntartási záradéka értelmében az adott nemzeti hatóság hatáskörében marad.
Kétségtelen, hogy ezen fenntartási záradék ismeretében egy adott EU tagállam büntető jogpolitikai kérdésként tekint arra, hogy hol húzza meg a határt, mit rendel büntetni a törvényhozó, azonban álláspontom szerint - ismerve az embercsempészet morfológiai jellemzőit - azon emberek, akik akár vallási okokból, akár neveltetésük vagy egyszerűen csak szociális érzékenységük miatt nem bírják elnézni az éhező/szomjazó, meggyötört, az út porától higiéniai szempontból nem makulátlan emberek látványát, és segítséget nyújtanak számukra, nem tekinthetők a szó legszorosabb értelmében vett embercsempészeknek.
Hadd mutassak erre rá egy bibliai esettel: "Egy ember Jeruzsálemből Jerikóba ment. Rablók kezébe került. Ezek kifosztották, véresre verték és félholtan otthagyták. Történetesen egy pap tartott lefelé az úton. Észrevette, de elment mellette. Ugyanígy közeledett egy levita is. Látta, de továbbment. Végül egy szamariainak is arra vitt az útja. Amikor meglátta megesett rajta a szíve. Odament hozzá, olajat és bort öntött a sebeire és bekötözte, magát az embert pedig felültette a teherhordó állatára, elvitte egy fogadóba és ápolta. Másnap elővett két dénárt, odaadta a fogadósnak ezzel a kéréssel: Viseld gondját, és ha többet költenél, visszatérve megadom neked. Jézus pedig a példabeszéd után feltette a kérdést: Mit gondolsz, e három közül ki volt az igazi embertársa annak, aki a rablók kezébe került? A válasz pedig az volt: "Aki irgalmas szívű volt iránta." (Lukács 10.25-10.36)
- 443/444 -
A fentiekben említett kiegészítő jegyzőkönyv értelmező rendelkezései határozzák meg a migránsok csempészetének és a jogellenes belépés fogalmának definícióját.
"Migránsok csempészete": valamely személynek - közvetett vagy közvetlen módon pénzügyi ellenszolgáltatás vagy egyéb vagyoni haszonszerzés végett - valamely olyan Részes Államba való illegális belépéséhez nyújtott segítség, amely államnak a személy nem állampolgára, vagy ott állandó tartózkodási jogosultsággal nem rendelkezik[6], míg "jogellenes belépés": az államhatár átlépését jelenti anélkül, hogy eleget tennének a fogadó államba történő jogszerű belépéshez szükséges követelményeknek.[7]
Minden Részes Állam olyan jogi és egyéb intézkedéseket fogad el, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az alábbi cselekményeket bűncselekményekké nyilvánítsák, ha azokat szándékosan és közvetett vagy közvetlen módon pénzügyi ellenszolgáltatás vagy egyéb vagyoni haszonszerzés végett követik el:
a) a migránsok csempészete;
b) a migránsok csempészetének elősegítése érdekében
(i) hamis úti vagy személyazonossági okmány készítése,
(ii) ilyen okmány beszerzése, rendelkezésre bocsátása vagy birtoklásai,
c) annak elősegítése, hogy olyan személy, aki nem az érintett állam állampolgára vagy ott állandó tartózkodási jogosultsággal nem rendelkezik, e bekezdés b) pontjában említett módon vagy bármilyen egyéb jogellenes módon az adott államban maradhasson anélkül, hogy eleget tenne az államban való jogszerű tartózkodáshoz szükséges követelményeknek.[8]
Tehát a nemzetközi szabályozás szerint - elméletileg - a pénzügyi ellenszolgáltatás vagy egyéb vagyoni haszonszerzés céljából elkövetett embercsempészést kell bűncselekménnyé nyilvánítani.
További előírás, hogy a Részes Állam - jogrendszere alapelveinek függvényében olyan jogalkotási és egyéb intézkedéseket fogad el, amelyek lehetővé teszik migránsok csempészete esetében a kísérlet büntethetőségét. Társtettesség megállapításának feltételeit lehetővé kell tenni migránsok csempészete, hamis úti- vagy személyazonossági okmány készítése, továbbá annak elősegítése esetében, hogy olyan személy, aki nem az érintett állam állampolgára vagy ott állandó tartózkodási jogosultsággal nem rendelkezik, e bekezdés b) pontjában említett módon vagy bármilyen egyéb jogellenes módon az adott államban maradhasson anélkül, hogy eleget tenne az államban való jogszerű tartózkodáshoz szükséges követelményeknek.
A bűncselekmény minősítő körülményeként kell értékelni azt, ha azok veszélyeztetik, vagy veszélyeztethetik az érintett migránsok életét vagy biztonságát; vagy azokat embertelen vagy megalázó bánásmód alkalmazásával valósítják meg, ideértve ezen a migránsok kizsákmányolását is.
"A jelen Jegyzőkönyv egyetlen rendelkezése sem érinti a Részes Államok azon jogát, hogy intézkedéseket hozzanak azon személy ellen, akinek a cselekménye az érintett állam nemzeti joga szerint jogsértést valósít meg"- tehát itt adott egy újabb kivételt a nemzeti hatóságok számára az ENSZ.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
