Mind a jogalkalmazók, mind a jogalkotók, de még a jogkereső közönség számára is érdekes és tanulságos lenne belelapozni a dr. Mátéffy József törvényszéki tanácselnök és dr. Bede Béla törvényszéki bíró által 1947-ben jegyzett, "A cégbejegyzési eljárás és bírói gyakorlata" című munkába, melynek fejtegetései sok szempontból ma is időszerűek. íme néhány gondolat a cégnévvel kapcsolatos témakörből. "A cégszöveg megválasztása a cégbirtokos joga és egyben kötelessége ugyan, azonban a cégszöveg bejegyezhetősége kérdésében a cégbíróság a cégkizárólagosság, cégvalódiság és a cégszabatosság elveinek szem előtt tartásával határoz.
A cégkizárólagosságot illetően a K. T. (1875: XXXVII. tc.) 17. §-a szerint minden új cégnek az azon helyen vagy az azon községben már létező és a kereskedelmi cégjegyzékbe bevezetett cégtől világosan különböznie kell. Ki a kereskedelmi cégjegyzékbe bevezetett valamely kereskedővel egyenlő nevet visel, köteles azt cégül olyképp használni, hogy az a már bejegyzett cégtől világosan megkülönböztethető legyen. A Tv. T. (1923: V. tc.) 8. §-a szerint pedig azt, aki nevét vagy cégét vállalata körében úgy használja, hogy ennek folytán vállalatát azonos vagy hasonló hangzású nevet, céget vagy védjegyet jogosan használó más versenyvállalattal össze lehet téveszteni, az ilyen versenyvállalat keresete alapján a bíróság az ítéletében megállapított cégszöveg használatára kötelezi.
A cégvalódiság elvénél fogva csakis olyan cégtoldások tekinthetők kizártaknak, melyek a tényleges viszonyokkal vagy a valósággal ellenkeznek. A kereskedelmi verseny tisztességét pedig csak a közönség megtévesztésére alkalmas cégtoldások sértik. Ezekbe az elvekbe nem ütköző cégtoldás nem kifogásolható...
Hangzatos toldatok, például Kulcskirály, Cicomabolt, Virágpalota stb. a cégszövegbe nem vehetők fel.
Az ítélőtábla elfogadta a cégbíróságnak azt az álláspontját, hogy a bejegyzés megtagadandó azért, mert a "Transglobus" toldat hangzatos. Ilyen, az egész világra kiterjedő üzleti működésre utaló toldat egyéni, tehát nem szükségképpen nagyobb tőkeegyesülést feltételező cégnél nem engedélyezhető, mert az esetleg megtévesztésre adhat okot a vállalat terjedelmét illetőleg. Az a körülmény, hogy a folyamodó érdekeltségébe tartozó más vállalatok más cégbíróság, illetve más állam területén ezt a toldatot használják, az önállóan megítélendő ügy elbírálását miben sem befolyásolják.
A cégszabatosság elve megkívánja, hogy a választott cégszöveg mind a magyar nyelv, mind a magyar helyesírás szempontjából kifogástalan legyen. A 4022/1890. I. M. sz. r. értelmében a cégbiztosnak megküldött cégkivonatokban a bejegyzett cégszöveg minden szavára, sőt betűjelére és egyéb írásjeleire is a legnagyobb gondot kell fordítani, amiből következik, hogy a cég szövege mind a cégjegyzékbe, mind pedig a cégkivonatba az alapszabályokban, illetve a társasági szerződésben megállapított cégszöveggel egyezően vezetendő be.
Tapasztalat szerint a cégek igen gyakran a legkülönbözőbb módon írják le cégszövegüket beadványaikban, a bíróság ilyenkor az alapszabályoknak, illetve társasági szerződésnek a cégszöveget tartalmazó szakasza írásmódját veszi irányadónak.
"Nagykereskedő" vagy "nagykereskedés" toldat to-vábbárusítók részére vagy nagybani árusításra jogosító iparigazolvány esetén a cégszövegbe felvehető.
"Vállalat" toldat felvétele a cégszövegben csak akkor megengedett, ha az üzlet forgalma az átlagos kereskedői forgalmat meghaladja, az üzlet nagyszabású, továbbá a telep és berendezése szembetűnő méretű.
"Üzem" toldatot az átlagos iparűzés méreteit meghaladó nagyobb teleppel és berendezéssel bíró cég használhat.
"Művek" toldat több önálló, gyárszerűség kellékeinek megfelelő üzemmel rendelkező cégbirtokos kérelmére jegyezhető be.
Az üzlet terjedelmére vonatkozó fenti megkülönböztető toldatok bírói megállapításához alkalmas ténybeli adatokat helyhatósági bizonyítvánnyal kell igazolni.
A bírói gyakorlat megengedi vezérszó alkalmazását a kft. cégszövegében. Az idegen nyelvű és a magyar nyelv szókincséhez nem tartozó képzett szavak (műszavak) is felvehetők vezérszóként a cégszövegbe hasonló hangzású cégektől való megkülönböztetésül, különösen akkor, ha azoknak még a vállalat tárgyára utaló jellegük is van.
A bírói gyakorlat szerint a magyar nyelv tisztasága érdekében az idegen nyelvű vezérszavak használatát a cégszövegben lehetőleg kerülni kell.
A bírói gyakorlatban kifejezésre jutó eme szabály alól kivételnek csak az esetben van helye, ha a cégszövegbe felvenni kívánt idegen eredetű szó közkeletű, s ha ez a szó egyszersmind a vállalat közelebbi megjelölésére is alkalmas és elkerülhetetlenül szükséges."
Nyilvánvalóan a fél évszázaddal korábbi viszonyok nem hasonlíthatóak össze a mai helyzettel. A körülmények megváltoztak, a fenti, klasszikus kereskedelmi szabályok és elvek a mai viszonyokra kevéssé alkalmazhatók, mégis úgy gondolom, hogy az elődök által felvetett gondolatok érdemesek a figyelemre. ■
Visszaugrás
