A Hivatásos Labdarúgók Szervezete (a továbbiakban: HLSZ) a Magyarországon tevékenykedő hivatásos labdarúgók érdekvédelmi szervezete, amelynek célja, illetve - utalva a címre - az álma az, hogy hazai viszonylatban a labdarúgás országos sportági szakszövetségével, a Magyar Labdarúgó Szövetséggel (a továbbiakban: MLSZ) egy olyan munkakapcsolatot alakítson ki, amelyből mind a játékosok, mind a klubok, és így az egész futballközeg is profitálhat, hatékonyan működhet a magyar labdarúgás, és nem merülnének fel a továbbiakban a sportág egyes részterületein a jogszerűségét megkérdőjelező elemek.
The Professional Football Players' Association (hereinafter referred to as HLSZ) is an interest organisation of professional football players active in Hungary, whose aim and - referring to the title - dream is to cooperate with the Hungarian Football Association (hereinafter referred to: MLSZ) in such a way that both players and clubs, and thus the entire football community, can benefit from it, Hungarian football can function efficiently and elements questioning the legality of certain aspects of the sport would no longer arise.
Die Vereinigung der Berufsfußballspieler (im Folgenden HLSZ genannt) ist eine Interessenorganisation der in Ungarn aktiven Berufsfußballspieler, deren Ziel und - bezogen auf den Titel - Traum es ist, mit dem Ungarischen Fußballverband (im Folgenden Ungarischer Fußballverband MLSZ) so zusammenzuarbeiten, dass sowohl die Spieler als auch die Vereine und damit die gesamte Fußballgemeinschaft davon profitieren können, der ungarische Fußball effizient funktionieren kann und Elemente, die die Rechtmäßigkeit bestimmter Aspekte des Sports in Frage stellen, nicht mehr auftreten.
A részletekben történő elmerülést megelőzően érdemes az alapoktól kezdeni a probléma felvázolását. A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) nevesíti a munkaviszony alanyait (Mt. 32. §), és rögzíti a fő kötelezettségeiket: a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatnia (Mt. 33. §), míg a munkavállaló köteles a munkaszerződés alapján munkát végezni [Mt. 34. § (1) bekezdés]. A munkaviszony jellemzője, ellentétben a különböző polgári jogviszonyokkal, például a megbízással, hogy a munkáltató és a munkavállaló nem egyenrangúak; a mellérendeltség helyett az alá-fölé rendeltség, a függőség jelenik meg a munkaviszonyokban. Ebben a relációban a munkáltató a domináns, a munkavállaló pedig a gyengébb fél. Annak érdekében pedig, hogy a munkáltató ne éljen vissza a munkaviszony sajátosságából kifolyólag fennálló hatalmával, fontos az erőviszonyok kiegyenlítése, a munkavállalók védelme. E feladat pedig a különböző munkavállalói érdekképviseleti szerveket terheli, azoknak a felelőssége a munkavállalók érdekeinek az előmozdítása, az erősebb féllel szembeni hatékony képviselete. Érdekességképpen megemlíthető, hogy léteznek munkáltatói érdekképviseletek is, ám a munkáltató domináns szerepénél fogva ezek a szervek inkább érdekegyesítő, semmint érdekvédelmi funkciókat látnak el.
Lévén, hogy jelen cikk egy sportjogi folyóiratban jelenik meg, és a jogi alapvetésre az előző bekezdésben sor került, érdemes a másik összetevőről, a sportról is rögzíteni néhány általános, a konkrét probléma szempontjából még csak bevezető gondolatot. A világ legnépszerűbb sportágában, a labdarúgásban három fontos szereplő emelhető ki: (i) a labdarúgó, (ii) a sportszervezet, illetve (iii) az MLSZ. A labdarúgó kapcsán a jelen tanulmány vonatkozásában leginkább az amatőr és a hivatásos sportoló közti, a Sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) fogalomhasználata szerinti hivatásos és amatőr sportolói megkülönböztetés bír relevanciával; a két típus között a sporttevékenység jövedelemszerzési céllal, foglalkozásszerűen történő folytatása a vízválasztó, akik ilyen formában sportolnak, ők a hivatásos sportolók, mindenki más pedig amatőrnek minősül [Stv. 1. § (5) bekezdés]. A sportszervezet ugyanezen jogszabály szerint lehet sportegyesület, sportvállalkozás, sportiskola, valamint utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány [Stv. 15. § (1) bekezdés]. Az MLSZ pedig, mint országos sportági szakszövetség, kizárólagos jelleggel szabályozza és működteti a labdarúgást Magyarországon (Stv. 20-23. §). Léteznek természetesen további szereplők is, mint a sportszakemberek, így a játékosügynökök, edzők, játékvezetők stb., azonban ők a jelen tanulmány során kevésbé meghatározóak.
- 21/22 -
Az előző két bekezdés összekapcsolása, vagyis a sport jogi vonzata a hivatásos sportolók jogviszonyában jelenik meg, akik a sportszervezettel munkaszerződés vagy megbízási szerződés alapján fejtenek ki sporttevékenységet [Stv. 8. § (1) bekezdés]. A gyakorlatban a hivatásos labdarúgók és a sportszervezetek között szinte kivétel nélkül mindig munkaviszony jön létre, amely esetben az MLSZ Nyilvántartási, Igazolási és Átigazolási Szabályzatának melléklete szerinti munkaszerződés-mintát (a továbbiakban: Mintaszerződés) kötelesek alkalmazni a felek, amely minta egyéniesítésére az Egyéni Feltételek elnevezésű XII. fejezetben van lehetőség, a Mintaszerződés többi része nem módosítható, és nem hagyható el. Ám az ezzel kapcsolatban felmerülő problémákról részletesebben lentebb kerülnek rögzítésre érdemi megállapítások, ami a labdarúgás és a munkajog, érdekvédelem összekapcsolásának szempontjából fontos, az a következő: a hivatásos labdarúgók munkavállalók, a sportszervezetek munkáltatók, a köztük létrejövő munkaviszonyra - néhány eltérést [Stv. 8. § (2)-(6) bekezdés] leszámítva - az Mt. szabályai az irányadóak, így kijelenthető, hogy a hivatásos labdarúgók a "normál munkavállalókhoz" hasonlóan gyengébb félnek számítanak a sportszervezettel szemben a köztük fennálló jogviszonyban. Sőt: a labdarúgás speciális közegéből kifolyólag a labdarúgó és a sportszervezet között még jelentősebb függés áll fenn, hiszen gyakori, hogy a labdarúgó a karrierjének fellendítése érdekében a hazájától távol, más országban, kontinensen játszik, egy teljesen ismeretlen közegben, amikor is különösen méltánytalan helyzethez vezethet, amennyiben a munkavállaló visszaél a hatamával. Ami biztos, hogy a labdarúgó védelemre szorul; a védelmet pedig maga a HLSZ látja el.
A HLSZ célja a hivatásos labdarúgók érdekeinek előmozdítása, amelynek keretében a szervezet hivatásszerűen képviseli a játékosokat a sportszervezetekkel, szövetségekkel szembeni érdekérvényesítés során, és általában véve a nyilvánosság előtt. A HLSZ tagja a nemzetközi partnerszervezetnek, a labdarúgók globális szinten elhelyezkedő kollektív hangjának, a FIFPRO-nak is, amely - a HLSZ-hez hasonlóan, csak globális viszonylatban - harcol a játékosokért, és kíván együttműködni a különböző szervekkel a labdarúgói érdekek biztosítása, a labdarúgás hatékonysága és jogszerűsége érdekében. A HLSZ a magyarországi hivatásos labdarúgóknak nyújt jogi tanácsadást, és szükség esetén vitás ügyekben látja el a képviseletüket a szövetségekkel, sportszervezetekkel szemben különböző fórumok előtt. A leggyakoribb ügytípusok közé a munkabér megfizetésének elmaradása, illetve annak jogellenes lecsökkentése tartozik különböző okok alapján (kiesés, második csapathoz történő levezénylés), továbbá idesorolhatóak még a kötelezően határozott idejű munkaszerződés munkáltató általi be nem tartása esetén felmerülő felmondások, a munkaviszony jogellenes megszüntetésével kapcsolatos esetek. Specialitásként jelenik meg - többek között - az átigazolási időszak is, amely korlátozza a labdarúgók elhelyezkedési lehetőségeit, és jelentős eltérést biztosít a "normál munkavállalókhoz" képest, amely megköveteli nemcsak a labdarúgás, de magának a sportjognak, mint - Sárközy Tamás professzor úr szavaival élve - keresztülfekvő jogágnak is a megfelelő ismeretét az érdekvédelmi tevékenység hatékony ellátásához.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
