Nyilvánvaló, hogy a helyi közigazgatás fejlődése és a jegyző mint a helyi önkormányzás szakmai vezetőjének sorsa egy és elválaszthatatlan, ezért a jegyző jövőjéről nem lehet úgy beszélni, hogy ne világítsuk át magát a helyi közigazgatás rendszerét és működésének szisztematikáját, hiszen ennek csúcsvezetője a jegyző.
Nem kívánom részletezni mindazt a hatásköri változást, amely a járások felállításával az elmúlt időszakban végbement, hiszen már sokan megtették előttem. Az én véleményem szerint a jegyzői hatáskörök egy részének járási szintre emelése helyes lépés volt, ezt az elmúlt másfél év bebizonyította, bár az átalakítás szerintem történhetett volna szélesebb hatáskör átrendezéssel is. Gondolok itt például az adóigazgatással kapcsolatos jegyzői hatáskörök részeleges vagy akár teljes átvételére. Nem egy olyan szakmai bírálatot hallani, amelyben kifogásolják a jegyzők hatékonyságát az adók beszedése és a végrehajtási eljárások során. Főképp a kisebb lélekszámú településeken okoz gondot az adóbeszedés - alkalomadtán - az egy adóügyi ügyintézővel és a jegyzővel. Pedig az adó képezi a település fejlesztésének alapját. Ismerjük a kínai mondást: Egy szeg miatt a patkó elveszett. A patkó miatt a ló elveszett. A ló miatt a csata elveszett. A csata miatt az ország elveszett. Verd be jól azt a patkószeget!
A jegyzői szakma egyik nehézsége (ami a vezetői pozícióból ered) a jó szakemberek kiválasztása. Bizonyos helyeken azonban a "jó szakember" már luxus, azzal is megelégednek a kollégák, ha "ímmel-ámmal" végzettségét tekintve alkalmas pályázó nyújtotta be az álláshelyre pályázatát. Sok kollégának nem kell ecsetelnem, hogy micsoda nehézség egy jó pénzügyes vezetőt, vagy akár egy ügyes, jártas adóügyi ügyintézőt találni?! Csupán meg kell nézni a kozigallas.hu portált és máris kitűnik, hogy sok hivatalba adóst vagy pénzügyest keresünk, mert ez egy hiányszakma.
Azt is látom, hogy a hivatalokban viszonylag magas a fluktuáció, ami ellen azonban egy jegyzőnek vannak eszközei, így pl. a megfelelő családbarát jellegű munkahelyi légkör kialakítása, vagy éppen az érdemek elismerése (nem csak szóban) az illetmények eltérítésével. Be kell vallanunk, hogy a helyi önkormányzás már hosszú ideje nem egy vonzó szektora a magyar közigazgatásnak. Ennek több oka van, és itt jegyezném meg, hogy mindez nem csak pénz kérdése.
Később problémát fog jelenteni az is, hogy kevés most az a fiatal szakembergárda, aki a jelenlegi, tapasztalt generációt egy-másfél évtizeden belül leváltja. Itt nem a fővárosra, vagy a viszonylag nagynak mondható, esetleg komolyabb vonzáskörzettel rendelkező városokra gondolok - ahol akár nagyobb lehet a merítés és könnyebb gondoskodni az utánpótlásról -, hanem azokra a kisebb városokra, községekre, ahol csak 20, alkalomadtán 30 kilométeres távolságból tud szakembert hozni a jegyző, vagy akár a polgármester a jegyző esetében.
Mit lehetne tenni a fiatalítás érdekében?
Nem kell messzire mennünk példáért, hiszen azt látjuk, hogy a Kormány a különböző ösztöndíjprogramokkal a központi közigazgatás fiatalításába kezdett bele és így nem egy minisztériumban lett az átlagéletkor harminc év körüli úgy, hogy közben a tapasztalt vezetők révén a szervezet gyorsan és nagy hatásfokkal működik.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
