2019. január 18-án került megrendezésre az Igazságügyi Minisztérium által támogatott Kutatási és Oktatásfejlesztési Program keretében végzett kutatás zárókonferenciája az ELTE ÁJK-n, az Aula Magnában.[1] A kutatásban az ELTE Jogi karának oktatói és doktoranduszai vettek részt, akik a gyermek jogait és helyzetét érintő vizsgálódásaik legfőbb eredményeit mutatták be, kapcsolódva a Gyermekjogi egyezmény születésének 2019 végén esedékes harmincadik évfordulójához.
A konferencia felvezetéseként Menyhárd Attila, az ELTE ÁJK dékánja a résztvevők köszöntése mellett felhívta a figyelmet arra, hogy az ENSZ Gyermek jogairól szóló New York-i egyezménye idén novemberben lesz 30 éves, ennélfogva a gyermeki jogok fókuszba helyezése különösen aktuális. Elmondása szerint nagyon sokat elmond a gyermeki jogok fontosságáról az, hogy az egyezmény a mai napig az egyik leginkább elfogadott és támogatott nemzetközi jogi instrumentum. A konferencia első előadója és egyúttal a rendezvény levezető elnöke Szeibert Orsolya, a kutatási program vezetője volt. Röviden áttekintette a projekt előrehaladásának folyamatát és jelenlegi eredményeit, hangsúlyozva, hogy az idei évet a Gyermekjogi egyezmény évfordulójának alkalmából szentelték a gyermeki jogok kutatásának. Bemutatta a kutatóprogram résztvevőit és felhívta a figyelmet arra, hogy a konferencia a kutatási program eredményeinek széles körű áttekintését teszi majd lehetővé.
Antal Attila, a Politikatudományi Intézet adjunktusa előadásában az egészséges környezethez való jog érvényesülését kifejezetten gyermekjogi aspektusból tekintette át. Elsőként az egészséges környezethez való jog alkotmányos környezetét ismertette, betekintést nyújtva az Alaptörvény környezetvédelmi filozófiájába, valamint Alaptörvénybe foglalt, gyermeki jogokat érintő rendelkezések összefüggéseibe; hangsúlyozva, hogy a gyermekek egészséges környezethez való joga elválaszthatatlan a testi-lelki egészséghez fűződő jogtól. Ezt követően a jogérvényesülést elősegítő nemzetközi szabályozás főbb elemeit vázolta fel, majd a gyermekszegénység és a lakásszegénység hazai helyzetét tekintette át. Matyasovszky-Németh Márton, a Jog- és Társadalomelméleti Tanszék doktorandusza a gyermekek szociális biztonsághoz való jogának érvényesülését mutatta be hazánk vonatkozásában. Az elméleti előkérdések vizsgálata keretében történetileg röviden áttekintette a szociális biztonsághoz való jog fejlődésének, ezt követően kifejezetten a gyermekekre vonatkozó, szociális biztonsághoz fűződő jog nemzetközi szinten deklarált alapelveit mutatta be, majd a szociális biztonság és a hazai jogi szabályozás főbb kapcsolódási pontjaira és jelenlegi helyzetére tért ki.
Szatmári Andrea, a Közigazgatási Jogi Tanszék doktorandusza gyermekszegénység és a gyermeki jogok érvényesülése témában tartott előadása felvezetéseként a Gyermekjogi egyezmény alapján hazánkra rótt kötelezettségek főbb elemeit taglalta, majd az egyes cikkekhez fűződő kommentárok tartalmát összegezte. A hazai szabályozás gyakorlati sajátosságainak ismertetése körében kitért a családpolitikai források idei évi előirányzataira és példákon keresztül ismertette a gyermekek után járó támogatások rendszerének utóbbi évekbeli változásait. Lux Ágnes, a kutatásokat összegző tanulmányokból készülő kötet gyermekjogi szaklektora előadásában az Alkotmánybíróság, az Egyenlő Bánásmód Hatóság és az Alapvető Jogok Biztosának gyermeki jogokra vonatkozó esetjogának áttekintése tükrében arra kereste a választ, hogy valóban gyermekjogvédők-e az alapjogvédő intézményeink. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság esetjogának áttekintése során megállapította, hogy a gyermekeket érintő esetek nagyrészt az oktatáshoz, valamint más ellátáshoz való egyenlő hozzáférés sérelmét érintik, számos ügy kapcsán fogyatékosság, egészségi állapot, nemzeti hovatartozás, vagy más hátrányos helyzet miatt.
Ambrus István, a Büntetőjogi Tanszékének adjunktusa előadásában azt vizsgálta, hogy a Gyermekjogi egyezmény gyermek-fogalma miként jelenik meg a magyar büntetőjogban. Bevezetésként az egyezmény szerinti, valamint a polgári jogi terminológiában használt gyermek, illetve kiskorú fogalmát vetette össze a büntetőjogban használt vonatkozó definíciókkal, beleértve a gyermekkor, fiatalkor, illetve a fiatal felnőttkor megközelítőleges életkori határainak meghatározását is. Ismertette a gyermekprostitúció és a gyermekpornográfia törvényi tényállásainak fogalmi elemeit, s kitért a tartási kötelezettség elmulasztásának büntetőjogi következményeire.
- 58/59 -
Horváth Georgina, a Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszékének tanársegédje prezentációjában a gyermekek büntetőeljárásban betöltött szerepét járta körül, különös tekintettel a hazánkban is bevezetésre került Barnahus-modellre. A gyermekek vonatkozásában a büntetőeljárás során felmerülő nemzetközi jogi és uniós elvárásokat ismertette, majd a jelenlegi hazai tendenciák gyakorlati kérdéseit foglalta össze, felvázolva azt, hogy a büntetőeljárás során milyen többletfeltételek biztosítása szükséges a gyermekek lehető legmagasabb szintű védelmének megvalósítása érdekében.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
