Az Európai Szabadalmi Hivatal (ESzH) 2019. júniusban publikálta 2020-2023. évi Stratégiai Tervét, amely 146 oldalon hat pontra tagozódó bevezetést, ezt követően öt fő célra irányuló Stratégiai Tervet és két Mellékletet tartalmaz. Az alábbiakban összefoglalva ismertetjük a bevezetés hat pontját és a Stratégiai Terv öt főcélját, míg a két Mellékletre csak alcímszerűen utalunk.
A 2020-2023. évi Stratégiai Terv még a Bevezetés előtt az alábbi négy fogalomra utal: Küldetés - Látomás - Értékek - Üzleti jelszó. Az utóbbit e helyt konkrétan is megadjuk, mert áthatja az egész anyagot: "Elkötelezve a kiválóságnak."
Amikor az Európai Szabadalmi Egyezmény szerződő felei 1973-ban aláírásra gyülekeztek, egy olyan szerződést hagytak jóvá, amely lefektette a jogait és kötelezettségeit mind a tagállamoknak, mind az általuk létrehozott szervezetnek. Ezzel megvalósították mindazoknak a reményeit, akik hittek abban, hogy egy európai szabadalom és egy központi engedélyező hatóság támogatni fogja az európai innovációt, és hozzá fog járulni a földrész virágzásához.
A szerződés aláírása óta eltelt négy évtized igazolta az elvárásokat. Ma az ESzH Európa második legnagyobb nemzetközi szervezete, és közel 7000 magas képzettségű személyt alkalmaz.
Röviden szólva: az ESzH beteljesítette küldetését. Az Adminisztratív Tanács 38 tagállama, az ESzH személyi állománya és jómagam mint elnök nem vagyunk tulajdonosai ennek a hivatalnak. Mi egyszerűen a jelenlegi őrei vagyunk az ESzH-nak, és valamennyien felelősek vagyunk azért, hogy ezt a szervezetet a lehető legjobb állapotban adjuk át az európaiak új generációjának.
A Stratégiai Terv a látomásunk arról a szabadalmi hivatalról, amelyet létre szeretnénk hozni, és amely reményeink szerint az elkövetkező évtizedekben fenn fog maradni.
Annak érdekében, hogy jobb elképzelést nyerjünk arról, hogyan lehet olyan fenntartható hivatalt létrehozni, amely kiválóan működik, igénybe vesszük megbízóink segítségét is. Minthogy igényeink igen különfélék, széles körű és alapos tanácskozásokat folytattunk velük. Az eredmények világosan rámutattak, hogy tagállamainknak olyan hivatalra van szükségük, amely megbízható európai szabadalmak elnyerésével képes elősegíteni egy hatékony szabadalmi rendszer kifejlesztését.
A Stratégiai Terv világos utat ad meg arról, hogyan tudjuk megvalósítani az öt főcélban lefektetett látomásunkat. Körvonalazza az elvégzendő tevékenységeket és kezdeményezéseket, valamint azokat a javításokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy fenntarthatóságot és kiválóságot tudjunk nyújtani.
Nem állítjuk, hogy a következő oldalakon részletezett minden egyes rendszabályt végre tudunk hajtani a következő négy évben. Egyes tevékenységek csak hosszabb idő alatt valósíthatók majd meg. A Terv nem kimerítő listája azoknak a javításoknak, amelyeket a következő öt évben el akarunk végezni, azonban pontosan tükrözi törekvéseinket és állandó elkötelezettségünket arra, hogy kiválót szolgáltassunk.
Az Európai Szabadalmi Szervezet eredete visszanyúlik 1883-ra, amikor létrehozták a modern kor egyik alapító szövegét: a Párizsi Uniós Egyezményt. Egy egységes, békés Európa létrehozására törekedve, ennek szellemében tartották meg 1973-ban a Müncheni Diplomáciai Konferenciát, megalkotva egy közös rendszert a szabadalmak engedélyezésére - az Európai Szabadalmi Egyezményt (ESzE).
Az ESzE 1977. október 7-én lépett hatályba az első hét tagállam (Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Nagy-Britannia, Németország és Svájc) általi ratifikálást követően. Az ESzE biztosítja, hogy az ESzH által hozott döntéseket meg lehet fellebbezni Fellebbezési Tanácsainál. Bár a hivatal szervezési szerkezetébe vannak integrálva, a Fellebbezési Tanácsok döntéseikben függetlenek a hivataltól, és csupán az ESzE által vannak kötve.
Az ESzH 1977. november 2-án nyitotta meg kapuit. Első évtizedeit siker koronázta, mert szabványokat és munkagyakorlatokat alapozott meg. A szolgáltatásai iránti igény messze meghaladta a kezdeti várakozásokat. Ez végül azt eredményezte, hogy a hivatal 1981-ben pénzügyileg önállóvá vált.
Kezdetben az ESzH dokumentumok millióit és pedánsan archivált papírtonnákat használt, azonban az EPOQUE-rendszer 1989-es bevezetése lehetővé tette az elővizsgálók számára, hogy elektronikus adatbázisok növekvő számából megtaláljanak és vizsgálhassanak
- 15/16 -
dokumentumokat. Ezt követően a képfájlok kutatásáról a teljes szöveg kutatására (EPOQUE II) térve át, az ESzH 2000-ben létrehozta a világ legfejlettebb rendszerét a technika állásának kutatására. 2018-ban a kutatható dokumentáció mintegy 179 adatbázist ölelt fel, amely 1,3 milliárd műszaki feljegyzést foglalt magában, és elérhetővé vált a gépi fordítás is.
A szabadalmi aktivitás növekedésének kihívásai világszerte a nemzetközi együttműködés új útjai iránti igényeket hoztak létre. Az ESzH központi szerepet játszott az Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegy Hivatala és a Japán Szabadalmi Hivatal részvételével a Háromoldalú Csoport létrehozásában, majd 2007-ben az IP5 elnevezésű együttműködési keret kifejlesztésében, amely az előbbi három hivatalon kívül még a gyorsan fejlődő Dél-Koreai és a Kínai Szabadalmi Hivatalt is magában foglalja.
Az ESzH-nál benyújtott szabadalmak száma gyorsan növekedett; 1990 táján elérte a 60 0000-et, majd 1994-ben, a TRIPSz-Egyezmény aláírása után további gyors fejlődésnek indult, és 2018-ban elérte az évi mintegy 174 000 bejelentést, ami az Európában benyújtott összes szabadalmi bejelentésnek körülbelül a felét jelenti.
A kutatási és vizsgálati munka fejlesztése mellett az ESzH új felelősségeket vállalt 1990-ben a szabadalmi információ területén, és Bécsben egy új fiókirodát nyitott meg az INPADOC integrálásával. Az ESzH a szabadalmi információ területén a világ vezető szolgáltatójává vált, létrehozva az Espacenet-adatbázison keresztül a világ bármely részéről származó, a technika állásához tartozó, szabadon hozzáférhető információforrást.
Ezeknek a tevékenységeknek az eredményeként az ESzH további elővizsgálókat alkalmazott, lehetővé téve a megnövekedett munkaterhelés feldolgozását. Amikor a hivatal először megnyitotta kapuit, állománya néhány száz alkalmazottból állt; ma azonban ez mintegy 6850 főre növekedett, akik közül mintegy 4300 magasan képzett szabadalmi elővizsgáló.
Ennek megfelelően becsvágyó építési terveket is megvalósítottunk, így Münchenben a PschorrHöfe megvásárlását és továbbfejlesztését, majd az 1990-es években Hágában a Hinge megépítését. Ezt követte 2018-ban az új főépület felavatása szintén Hágában.
Az Európai Szabadalmi Szervezet 1997 és 2010 közötti folyamatos bővülése azt jelentette, hogy a szerződő államok száma évenként átlagosan eggyel nőtt, ami vitára adott okot az ESzH és a nemzeti szabadalmi hivatalok közötti hatalmi egyensúly terén. Elkerülhetetlen és szükséges volt a "centralizáció" kérdésének megvitatása, és sikerült egyetértésre jutnunk, figyelembe véve egyes szerződő államok sajátos szükségleteit és törekvéseit, ugyanakkor megerősítve az ESzH központi szerepét Európában, valamint növelve megbízhatóságát és befolyását a nemzetközi szabadalmi területen.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
