A korábbi és jelen tanulmány sem mutatja be részletesen a törvényi szabályozás részletes anyagát, tartalmát, mert e témakör iránt érdeklődők számára ezen ismeretek maradéktalanul rendelkezésre állnak, illetve sok forrásból fellelhetők. Vannak kiemelt szempontok, amelyek korábbi vitaanyagban, hasonló címmel már valamely megközelítésben megjelentek, ám elsősorban az anyagi jogi megfogalmazásban kevésbé adóigazgatási kérdésként, illetve adóhatósági gyakorlat példájaként kerültek előtérbe, megismétlésre. Jelen anyag célja az összefüggések egy részének bemutatása az elmélet és gyakorlat cél szerinti és valóságos gyakorlatára jellemző, figyelemre érdemesnek minősített szempontjainak ismertetése.
Az egyik kiemelt gondolat a 2003. évi XCII. törvényhez (a továbbiakban: Art.) kötődik, amely szerint
- az önkormányzati adóhatóság minden ügyben megkülönböztetés nélkül köteles eljárni,
- az adóalanyoknak a törvények, rendeletek betartásához szükséges tájékoztatást köteles megadni,
- megfelelő feltételek fennállása esetén köteles méltányosan eljárni (rendkívül körültekintő vizsgálódást igényel, így: adóalany előélete és adókötelezettség kapcsolata, ellenőrzése, végrehajtási eljárások eredményessége, évközi változások indokoltsága, adófizetési morál aktuális állapota stb.),
- szerződések, ügyletek tartalmuk szerinti vizsgálata, értelmezése, elbírálása (adóalannyal kötött, a bevételi és kiadási oldalt is érintő, elektronikus és szóbeli úton egyaránt kötött, kényszerhelyzet okán létrejött stb.),
- az adójogviszonyban a jogokat és kötelezettségeket teljes körben és rendeltetésszerűen kell gyakorolni,
- mindkét fél számára tudni kell a határidők elmulasztása és jogvesztő hatálya közötti lehetőségeket és következményeket (jogerő, évközi hatósági eljárás, ellenőrzés, illetve végrehajtási eljárás, előlegmódosítás, építmény-telekadóban technikai változások, bővülés, megszűnés stb.).
Az előzőkben megtalálható az adóigazgatási eljárás három fő szakasza, így az ellenőrzési, a hatósági és a végrehajtási eljárás, felismerhető az eljáró önkormányzati adóhatóság szerepe is, a törvényben és a helyi önkormányzati rendeletben megtalálható a bevezettethető és bevezetett adófajta, az adóalanyi kör és adófizetésre kötelezettek köre is.
Az önkormányzati adóellenőrzés fajtái, így a bevallások utólagos vizsgálata, egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló vizsgálat, adatgyűjtést célzó vizsgálat; ismételt ellenőrzés rendjén belül az utóbbi két vizsgálat csekély gyakorisággal fordul elő a honi gyakorlatban. Az adatgyűjtés célja általában más vállalkozók szerződésével, számlázásával, egyéb üzleti kapcsolat létével, feltételezésével, illetve mindezek dokumentáltságával függ össze, saját vizsgálati akarattal és más hatóság felkérésére indul (más önkormányzat, NAV stb.), továbbá a vizsgálat végezetével tájékoztatási kötelezettség is fennáll más hatóság felé, valamint saját hasznosításnál a jegyzőkönyvnek a következtetéseket is tartalmaznia kell.
Az ismételt ellenőrzés új információk alapján, illetve II. fokú eljárási szakaszban lévő ügyben, felettes szerv vagy bírósági döntés alapján fordul elő. Az ügyek többségében az adóhatóság által elkövetett eljárási hiba az új eljárás indoka. Itt kell még említeni a kiegészítő ellenőrzést is, amely az eljárásra tett észrevétel miatt indokolt, erről kiegészítő jegyzőkönyvet kell készíteni. Lényeges tulajdonsága, hogy kiegészítő ellenőrzés végezhető hatósági eljárásban is, tehát nem csak adóvizsgálat következményeként, ha a határozat meghozatalához a tényállás teljes mélységű tisztázása szükséges. Az ügy fontos feltétele, hogy az ellenőrzés kezdő napjáról az adóalanyt értesíteni kell.
Az önkormányzati adóalanyok szóródással eleget tesznek az adókötelezettségből fakadó feladataiknak, azonban 20-35%-os nagyságrendben egyáltalán nem, vagy kizárólag felszólítás alapján jelentkeznek be, nyújtanak be adóbevallást, fizetnek előleget stb.. A közel 3200 települési önkormányzatból 2900 körüli valamely adófajtát (fajtákat) vezetett be saját rendelete alapján, amelyből költségvetésének 0,4%-tól 45%-os arányig képes saját bevételi forrás alapján gazdálkodni, ez érzékelhetően hatalmas szóródást mutat és rendkívüli teherbíró képességet reprezentál. Az adóerő képesség és normatív (?) számítási rendszer célja, szisztémája és tematikus szerepe, támogatási szándéka reálisan, de szűkebb körben szolgálja eredeti célját. Mindezen körülmények az adóellenőrzés, majd adóbehajtás feladatok hatékonyságának növelését kényszerítik ki, amelyhez szükséges létszám és minőségi-személyi kapacitás nagyon kevés helyen áll rendelkezésre.
- 35/36 -
Hatósági eljárások:
- részletfizetés, fizetési halasztás intézménye az adóalany által benyújtott kérelemre a legnagyobb gyakorisággal fordul elő, főleg iparűzési adónemben. Mint jelen anyagban már említésre került, e témakörben alapos mérlegelés indokolt, különös tekintettel az érintett adóalany előéletére. Fontos szempont az önkormányzat finanszírozása szempontjából a bevétel mielőbbi beérkezése, tehát a részletfizetés, illetve fizetési halasztás intervalluma is döntő szempont. Jellemző gyakorlat részletfizetés esetében a tartozás meghatározott százalékában, egy összegben való azonnali fizetése (30-40%), a fennmaradó rész adóév végéig történő rendezése. Fizetési halasztás esetén a finanszírozási probléma tulajdonságából következően nem érdemes előleget kérni, a halasztás praktikus időpontja szintén az adóév vége. Az önkormányzati adóhatóság a döntést minden esetben dokumentáltan, határozatban hozza meg. Az eljárás kötelező minden helyi adófajtára, így idegenforgalmi, építmény, telek és kommunális adóra is, esetleg települési adó érintettsége is felmerül.
- Az adómérséklés intézménye sajátos tulajdonsággal bír az önadózás útján működő iparűzési adó esetében, mert az ügyfél által benyújtott kérelemre a tárgyévi adóelőleg felfüggesztése szinte alanyi jogon jár. Amennyiben a kérelmező pénzügyi tervet is mellékel kérelméhez, a mérséklés indoka nyomon követhető a feltöltési kötelezettség (dec. 20.) teljesítésénél, valamint újabb kérelem benyújtása is elvárható. A melléklet kiváló kontrollja a majd benyújtandó adóbevallás adatainak (máj. 20.) éves bevallás esetén, - üzleti évesnél más időpont érvényes -, szintén megfelelő információt biztosít esetleges megszűnés, átalakulás esetén. Az idegenforgalmi adó havi bevalláshoz és befizetéshez kötődik, tehát az adómérséklés az önadózás szerint (l. iparűzési adó) nyújtható be, kérelem formájában bírálható el. A tárgyakhoz kötődő helyi adófajtánál, így az építmény és telekadónál technikai állapotváltozás (bővülés, természeti kár, kisajátítás, értékesítés, tulajdonosváltozás stb.) esetén indokolt az önkormányzati adóhatóság megkeresése, mert az adóév első napja az adóalanyiság és fizetési kötelezettség feltétele.
A hatósági eljárások között kiemelt szerepet mutat a fizetési könnyítés intézménye, gyakoriságában számos tényező függvényében (fizetőképesség, kereslet-kínálat alakulása, adókötelezettség és adómorál aktuális helyzete, társadalmi hangulat stb.) előkelő, első helyet foglal el az összes beadvány számának arányát tekintve. Tartalmában megkülönböztetendő a fizetési halasztás és a részletfizetés, az eljárás feltételei: hogy kérelemre indul és az érintett adóhatóságnál nyilvántartott adóra engedélyezhető. Több adónem érintettsége okán külön beadványokban kell az érveket megfogalmazni és benyújtani.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
