https://doi.org/10.59851/gj.34.5-6.9
A tanulmány a hitelezők kielégítési alapjának elvonását célzó, rosszhiszemű ügyletek elleni jogi fellépés lehetőségeit vizsgálja, különös tekintettel a felszámolási eljárás speciális szabályrendszerére. A szerző a hitelezők megkárosítására irányuló vagyonelidegenítés megakadályozását célzó jogvédelem római jogi előzményeinek felidézése mellett, bemutatja a korábbi és a hatályos Polgári Törvénykönyv szabályozását, majd részletesen elemzi a Csődtörvény 40. § hatályos rendelkezéseit. Az írás központi elemét a fedezetelvonó szerződések jogkövetkezménye körüli jogalkalmazási bizonytalanságok, és az azok feloldására született jogegységi döntések képezik. A tanulmány rávilágít arra a paradigmaváltásra, amely során a felszámolási eljárásban a relatív hatálytalanság intézményét felváltotta az abszolút érvénytelenség alkalmazása, biztosítva ezzel a tényleges vagyon visszajuttatását a felszámolási vagyonba. A szerző külön figyelmet szentel a bírói gyakorlat azon sajátos eseteinek, amikor a vagyonelvonás társasági jogi eszközökkel - cégalapítással, tőkeemeléssel vagy az apport tudatos leértékelésével - valósul meg. Egy releváns eseti döntésen keresztül szemlélteti, hogy a társasági jogi formák nem nyújtanak védelmet a hitelezővédelmi szabályok kijátszására irányuló szándékkal szemben, és a felszámoló jogosult az ilyen komplex ügyletek megtámadására is. A tanulmány konklúziója szerint a Cstv. és a Ptk. szabályai közötti szoros dogmatikai kapcsolat, valamint a cégbírósági törvényességi felügyelet együttesen garantálják a hitelezői érdekek hatékony védelmét.
Kulcsszavak: fedezetelvonó szerződés, felszámolási eljárás, hitelezővédelem, érvénytelenség, apport, tőkeemelés, felülértékelés
This study examines the possibilities for legal action against transactions in bad faith aimed at depriving creditors of their basis for satisfaction, with particular regard to the special set of rules governing liquidation proceedings. In addition to reviewing the Roman law precedents for legal protections aimed at preventing the transfer of assets to the detriment of creditors, the author presents the provisions of the former and current Civil Code, and then analyzes in detail the current provisions of Section 40 of the Bankruptcy Act. The central focus of this paper is the uncertainties in the application of the law regarding the legal consequences of contracts that divest collateral, and the uniformity decisions issued to resolve them. The study highlights the paradigm shift whereby, in liquidation proceedings, the doctrine of relative invalidity was replaced by the application of absolute invalidity, thereby ensuring the actual return of assets to the liquidation estate. The author devotes special attention to specific cases in judicial practice where the diversion of assets is carried out through corporate law instruments - such as the formation of a company, a capital increase, or the deliberate undervaluation of a contribution-in-kind. Through an analysis of a relevant case decision, the author demonstrates that corporate legal structures do not provide protection against intent to circumvent creditor protection rules, and that the liquidator is entitled to challenge such complex transactions as well. The study concludes that the close dogmatic connection between the provisions of the Act on the Liquidation of Companies and the Civil Code, together with the court's oversight of legality, collectively guarantee the effective protection of creditors' interests.
Keywords: collateral withdrawal agreement, liquidation proceedings, creditor protection, invalidity, in-kind contribution, capital increase, revaluation
A hitelezőket károsító, kielégítési alapjukat elvonó, leginkább rosszhiszemű ügyletek a római jog által is ismert helyzetek voltak, amelyeket már a római jog sem támogatott. Sajátos pertípus, az "Actio Pauliana" keretében tette lehetővé ezen ügyletek megtámadását. Jogvédelemre azonban a mai napig szükség és igény van, erre vonatkozó szabályokat a modern jogrendszerek, így természetesen a magyar jog is tartalmaz. A 2013. március 14-ig hatályos, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény. (a továbbiakban: r.Ptk.) 203. § (1) bekezdés értelmében, az a szerződés, amellyel harmadik személy igényének kielégítési alapját részben vagy egészben elvonták, e harmadik személy irányában hatálytalan, ha a másik fél rosszhiszemű volt, vagy reá nézve a szerződésből ingyenes előny származott. Új Polgári Törvénykönyvünk, a 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:120. § (1) bekezdés szó szerint átveszi e szabályt.
A felszámolási eljárásokban a felszámolók és a hitelezők nem ritkán szembesülnek olyan helyzetekkel, hogy a felszámolási eljárást megelőző időszakban olyan ügyletek megkötésére került sor, amelyeket az adóssá vált gazdálkodó szervezet gazdasági helyzete egyáltalán nem indokolt, és amelyek komoly vagyonvesztést eredményeztek. Ezzel a helyzettel a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) már eredetileg is számolt, így a gyakorlatot lekövetve a fedezetelvonó szerződések tartal-
- 56/57 -
ma, fajtája is folyamatosan finomult, vagy bővült. A Cstv. hatályos 40. § (1) bekezdés értelmében a felszámolást elrendelő végzés közzétételének időpontjától számított egyéves jogvesztő határidőn belül a hitelező vagy az adós nevében a felszámoló - keresettel megtámadhatja az adósnak - megadott határidőn belül és feltételek mellett - az adós vagyonának csökkenését eredményező szerződését vagy más jognyilatkozatát, ingyenes vagy feltűnően aránytalan jogügyletét, biztosítéki célú szerződését vagy jognyilatkozatát, valamely hitelezőt előnyben részesítő jogi aktusát.
Ami a gyakorlat számára nem volt mindig egyértelmű, ezeknek a szerződéseknek mi a jogkövetkezménye. A sérelmet szenvedett hitelező, vagy akár az adós, a szerződés - irányában történő - hatálytalanságának a megállapítását és jogkövetkezményeinek levonását kérhette, vagy a szerződéssel okozott sérelem jogkövetkezménye az érvénytelenség, mely az eredeti állapot helyreállítását eredményezi.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
