A megalapítás után, azaz a társasági szerződés avagy az alapító okirat elkészítése után a következő lépés a társaság megalakulása, azaz a cégjegyzékbe történő bejegyzés felé a vállalkozói igazolvány megszerzése. Ilyen igazolvány lehet a Vállalkozásokról szóló 455/1991. számú törvény alapján kiállított vállalkozói igazolvány, vagy egyedi törvények alapján szerzett vállalkozói igazolvány.
Az erre a fázisra vonatkozó kulcstörvény, a Vállalkozásokról szóló törvény meghatározza, hogy a vállalkozói igazolvány megszerzése e törvény hatálya alá esik-e, avagy egyedi törvények vonatkoznak rá. A Vállalkozásokról szóló törvény 3. §-a szabályozza, melyek azok a tevékenységek, amelyekre egyedi törvények vonatkoznak. Ilyen tevékenység például az ügyvédi, orvosi, gyógyszerészi, közjegyzői, térképészeti, banki tevékenység, valamint a tudatmódosító szerekkel való foglalkozás.
Amennyiben a vállalkozás tárgya a fentebb említett szabályok alapján kizárható a különleges törvények, rendelkezések hatálya alól, a továbbiakban a Vállalkozásokról szóló törvény szerint kell eljárni. Mivel a leggyakrabban előforduló vállalkozási tevékenységek végzésére a Vállalkozásokról szóló törvény vonatkozik, e fejezet az említett törvény rendelkezéseit taglalja. Az eljárásra az a vállalkozói hivatal illetékes, amely körzetében a társaság székhelye található.
A Vállalkozásokról szóló törvény 2. §-a értelmében vállalkozás az a rendszeres tevékenység, melyet a vállalkozó önállóan, saját nevében, saját felelősségre, haszonszerzés céljából, a Vállalkozásokról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően végez.
A Vállalkozásokról szóló törvény megkülönböztet bejelentéssel létrejövő és koncesszióhoz kötött vállalkozásokat.
A bejelentéssel létrejövő vállalkozás meghatározott feltételek teljesítése mellett a bejelentéssel keletkezik, ám esetünkben ez a szabály módosul: a társaság a tevékenységét csak a cégjegyzékbe történő bejegyzése napjától végezheti. A bejelentéssel létrejövő vállalkozásoknak három fajtáját különbözteti meg a Vállalkozásokról szóló törvény: az elsőt alkotják az ipari jellegű vállalkozások, melyeket a Vállalkozásokról szóló törvény 1. számú melléklete tartalmaz; a második csoportba tartoznak az ún. kötött vállalkozások, melyeket a Vállalkozásokról szóló törvény 2. melléklete tartalmaz. Az ipari jellegű és a kötött vállalkozások eltérő csoportot képeznek, a törvény által megkövetelt eltérő szakképesítés alapján. A harmadik csoportba az ún. szabad vállalkozások tartoznak, ezek azok, melyek nincsenek sem a Vállalkozásokról szóló törvény 3. §-ában feltüntetve (negatív meghatározás, lásd feljebb), a Vállalkozásokról szóló törvény 1-3. sz. mellékletében, viszont összhangban van a Vállalkozásokról szóló törvény 2. §-a által meghatározott vállalkozásokra vonatkozó definíciónak. Vállalkozási igazolványt olyan tevékenységre sem szabad kiadni, mely bár megfelel a törvény 2. §-ában lévő követelményeknek, azonban jóerkölcsbe ütköző.
A természetes személyeknek, akik a jogi személy képviseleti szervében részt vesznek, meg kell felelniük a vállalkozás gyakorlása általános feltételeinek, tehát 18. életévet betöltött, cselekvőképes és büntetlen előéletű személyek lehetnek.
A Vállalkozásokról szóló törvény alapján nem számít büntetlen előéletűnek az, akit jogerősen elítéltek gazdasági, vagyon elleni vagy más olyan szándékos bűncselekményért, melynek tényállása összefügg a vállalkozás tárgyával, kivéve, ha mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól.
A szabad vállalkozások végzéséhez a vállalkozás gyakorlására vonatkozó általános feltételeknek kell teljesülniük; egyéb szakmai vagy alkalmassági igazolás nem szükséges, tehát nem kell felelős vezetőt kinevezni. A jogi személy köteles felelős vezetőt állítani, amennyiben ipari jellegű, kötött, vagy koncesz-szióhoz kötött tevékenységgel foglalkozik. Felelős vezető az a vállalkozó által kinevezett - a vállalkozóval munkaviszonyban lévő - természetes személy, aki felel a vállalkozási tevékenység szakszerű végzéséért, rendelkezik a törvény által megkövetelt szakképesítéssel. A munkaviszony feltételének nem kell teljesülnie, ha a felelős vezető a társaság tagja.
Amint fentebb láttuk, a jogi személy a székhelye szerint illetékes vállalkozói hivatalnak teszi a bejelentést, melyben köteles feltüntetni:
• a társaság cégnevét, székhelyét, jogi formáját;
• az ügyvezetők nevét, lakhelyét, a képviselet módját;
• a felelős vezető személyes adatait;
• a vállalkozás tárgyát;
• telephelyét, amennyiben van;
• a vállalkozási tevékenység befejezésének idejét, abban az esetben, ha a vállalkozást meghatározott időre tervezi.
A társaság alapítóinak a bejelentéshez csatolniuk kell a társaság alapító okiratát, vagy a társasági szerződést. A társaság továbbá köteles:
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
