A nürnbergi Nemzetközi Katonai Törvényszék felállítása és eljárásai a nemzetközi büntetőjog, valamint a szinkrontolmácsolás történetében egyaránt mérföldkőnek számított. A háborús bűnösök gyors felelősségre vonása iránti igény, az amerikai Dostert ezredes úttörő tolmácsolási terve, valamint az IBM Filene-Finlay rendszere, vagyis az igény, az ötlet és a megfelelő technológia Nürnbergben találkozott, és megszületett a ma már világszerte elterjedt, számos tolmácsképzőhely által évtizedek óta oktatott szinkrontolmácsolás. Habár a kabintechnika és a szinkrontolmácsolás oktatása a nürnbergi perek óta sokat professzionalizálódott, a jellemző tolmácsolástechnika és a képzés gyakorlatias jellege máig megmaradt.
Kulcsszavak: Nemzetközi Katonai Törvényszék, szinkrontolmácsolás, jogi tolmácsolás, Filene-Finlay rendszer
The establishment and proceedings of the International Military Tribunal at Nuremberg were a milestone in the history of both international criminal law and simultaneous interpretation. The need for the timely prosecution of war criminals, the pioneering interpreting idea of the American Colonel Dostert and IBM's Filene-Finlay system, meant that the necessity, the idea and the technology all came together in Nuremberg to give rise to a new form of interpreting, i.e. simultaneous interpreting, now widespread worldwide and taught for decades by many interpreting schools. Although the teaching of simultaneous interpreting and technology has undergone considerable development since the Nuremberg trials, the typical interpreting techniques and the practical focus of interpreter training have remained unchanged.
Keywords: International Military Tribunal, simultaneous interpreting, legal interpreting, Filene-Finlay system
Az intézményesült nemzetközi büntetőbíráskodás, és egyben a szinkrontolmácsolás fejlődése is a nürnbergi Nemzetközi Katonai Törvényszéken lebonyolított nürnbergi perekkel vette kezdetét. A második világháború végén, a "tengelyhatalmak főbb háborús bűnöseinek megbüntetésére és felelősségre vonására" az Egyesült Államok, Franciaország, az Egyesült Királyság és a Szovjetunió 1945. augusztus 8-án megkötötte a Nemzetközi Katonai Törvényszéket létrehozó Londoni Megállapodást. A nürnbergi Törvényszék valódi nemzetközi büntetőbíróságként nemzetközi büntetőjogot alkalmazva, nemzetközi összetételű (brit, amerikai, francia és szovjet bírákból álló) bírói tanáccsal járt el. Habár a bírák között volt olyan, aki jól beszélt németül, a bíróság és az ügyészség soknyelvűségére (Morris 1997), valamint a német ajkú náci főbűnösök tisztességes eljáráshoz való jogára tekintettel az eljárás során feltétlenül szükség volt a nyelvi közvetítésre. A nürnbergi Törvényszék Alapokmányának 16. cikke úgy rendelkezett:
"A vádlottak tisztességes tárgyalásának biztosítása érdekében a következő eljárásokat kell követni:
(a) A vádiratnak tartalmaznia kell a vádlottak ellen felhozott vádakat részletesen meghatározó, teljes körű adatokat. A vádirat és a vádirathoz csatolt valamennyi irat másolatát, az általa értett nyelvre lefordítva, a tárgyalás előtt ésszerű idővel a vádlott rendelkezésére kell bocsátani.
(b) A vádlottnak előzetes kihallgatása vagy tárgyalása során joga van ahhoz, hogy az ellene felhozott vádakkal kapcsolatban magyarázatot adjon.
(c) A vádlott előzetes meghallgatását és tárgyalását olyan nyelven kell lefolytatni, vagy olyan nyelvre kell lefordítani, amelyet a vádlott megért. [...]" (saját fordítás)
Az alábbiakban a nürnbergi Törvényszéken megvalósított szinkrontolmácsolás ismertetem, elsősorban másodlagos, szakirodalmi források alapján, kisebb részben a résztvevők visszaemlékezéseinek, emlékiratainak feldolgozásával. A fejezet célja, hogy betekintést nyújtson a szinkrontolmácsolás történetének egy meghatározó szakaszába és különösen az első nemzetközi büntetőbírósági eljárás nyelvi dilemmáiba, a tolmácsolás megszervezésébe, és a kapcsolódó minőségbiztosításba.
- 8/9 -
A vádlottak nyelvhasználati jogainak érvényesítését a gyakorlatban fordítással, konszekutív tolmácsolással, továbbá, az eljárás túlzott, akár négyszeres időtartamra való elhúzódásának elkerülésére, szinkrontolmácsolással oldották meg (Gaiba 1998). A szinkrontolmácsolás születését a nürnbergi perek tették lehetővé, ugyanakkor az ehhez szükséges technológia már két évtizede rendelkezésre állt (Morris 1997). A Nemzetközi Katonai Törvényszék munkáját kísérő hatalmas médiafigyelemnek is köszönhetően az új tolmácsolási módot világszerte ismertté és elismertté tették, így Baigorri-Jalón a nürnbergi pereket "a szinkrontolmácsolás mitikus ősrobbanásaként" jellemzi (Baigorri-Jalón 2022: 2). Ennek ellenére, a nürnbergi eljárások szervezésénél egyáltalán nem volt magától értetődő, hogy ezt az újfajta tolmácsolási módot alkalmazzák majd, sőt az "nehéz döntés volt" (Gaiba 1999: 2). Gaiba Jackson ügyészt idézi, aki a perek technikai és logisztikai előkészítéséért volt felelős:
"Azt hiszem, nem is volt olyan kihívás, amely annyi gondot és annyi bizonytalanságot okozott volna nekem, mint az, hogy négy nyelven próbálom megszervezni a tárgyalást. Úgy vélem, ez rejti magában a legnagyobb veszélyt abból a szempontból, hogy milyen benyomást kelt majd a tárgyalás a széles nyilvánosságban. Ha ezt nem oldjuk meg, a perből olyan bábeli zűrzavar lesz, hogy az nevetségessé válik, és én sokkal jobban félek attól, hogy nevetségessé válunk, mint attól, hogy gyűlölnek majd" (International Military Tribunal 1945, Oct. 29: 16, idézi: Gaiba 1999: 3, saját fordítás).
A soknyelvű tárgyalás kihívásának megoldására először az egyes nemzetközi szervezeteknél alkalmazott módszereket járták körbe. A genfi Népszövetségnél és más nemzetközi szervezeteknél a Gaiba által "szimultán követő tolmácsolásnak" nevezett módszert alkalmazták, sokszor már a kezdetleges szinkrontolmácsolási technikával megtámogatva. Az elhangzott beszéd során a tolmácsok jegyzetet készítettek, majd azt a - rendszerint francia - tolmács konszekutív tolmácsolással a saját nyelvére, míg a többi tolmács ezzel egy időben, jegyzeteik alapján a többi nyelvre a tolmácstechnika segítségével szintén konszekutív technikával tolmácsolta (Gaiba 1998: 31). A nürnbergi perek előkészítői azonban a konszekutív tolmácsolás kapcsán attól tartottak, hogy a több nyelvet is beszélő vádlottak jobban fel tudnak majd készülni a válaszadásra, illetve, hogy a perek - az Alapokmány rendelkezései ellenére - túlzottan elhúzódnak. Az előzetesen lefordított dokumentumok blattolása pedig már csak a vádlottak és tanúk perbeli közvetlen meghallgatása miatt sem válthatta ki a szinkrontolmácsolást. Végül az amerikai külügyminisztérium nyelvi főosztályának korábbi vezetője, Dwight D. Eisenhower elnök tolmácsa, Léon Dostert ezredes javasolta a Genfben már működő technológia alkalmazását Nürnbergben, azzal, hogy a szimultán követő tolmácsolás helyett valódi értelemben vett szinkrontolmácsolással közvetítsenek az eljárás nyelvei között (Szabari 2021). Dostert meggyőzte a Robert H. Jacksont az új tolmácsolási mód megvalósíthatóságáról és előnyeiről (Gaiba 1998), annak ellenére, hogy a szövetséges delegációk körében sokan kétségbe vonták, hogy "egy ember egyszerre tudna hallgatni, fordítani és beszélni" (Gaiba 1999: 5; Baigorri-Jalón 2022). Több évtized távlatából visszatekintve Wolfe Frank, a Törvényszék vezető tolmácsa úgy vélte, a szinkrontolmácsolásnak köszönhetően mintegy három évvel rövidebb lehetett a nürnbergi tárgyalások időtartama ahhoz képest, mint ha konszekutív tolmácsolással valósult volna meg (Frank 2018).
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
