A Legfelsőbb Bíróság 1/2002. számú Polgári jogegységi határozatában kifejtett álláspont szerint az érvénytelenség és a hatálytalanság egymáshoz közel álló, de nem azonos fogalmak. A Gt.-nek az utaló sza-bálya1 folytán a társasági szerződésre, illetve a társasági szerződés módosítására alkalmazandó Ptk. 203. §-ában szabályozott, hitelezőt károsító fedezetelvonó szerződés érvényes szerződés, de a hitelező irányában hatálytalan. A társasági szerződés, illetve a társasági szerződés módosítása alapján a gazdasági társaság részére nyújtott vagyoni hozzájárulás a tulajdonjog átruházását eredményező ügylet. A Ptk. 203. §-ában írt feltételek megvalósulása esetén a gazdasági társaság köteles tűrni, hogy a hitelező az átruházott vagyoni betétből kielégítést keressen. A jogegységi határozat a jelenlegitől eltérő jogszabályi rendelkezések alapján született, de ma is irányadó és alkalmazandó.
A Ctv. 2006. július 1-jén hatályba lépett rendelkezései között nincs olyan, amely a társasági szerződésmódosításon vagy más okiraton alapuló változás cégjegyzékbe való bejegyzésének a deklaratív vagy konstitutív hatályának kérdését rendezné. Ennek hiányában bizonytalan a joggyakorlat abban a kérdésben, hogy az egyes adatváltozások milyen időpontban tekinthetők hatályosnak.
A cégjegyzékben vezetett valamely adat megváltozása hatályosságának időpontja nemcsak az adat jellegétől függ, hanem attól is, hogy a konkrét adat hatályosságát kinek a vonatkozásában vizsgáljuk. A hatályosságot mindig konkrét adat és konkrét személy viszonylatában kell és lehet meghatározni.
Pl.: A gazdasági társaság legfőbb szervének határozathozatala a vezető tisztségviselőjének megválasztásáról, a megválasztásról a megválasztott személy tudomásszerzése és a tisztséget elfogadó nyilatkozata megtétele, a vezető tisztségviselő cégjegyzékbe történő bejegyzése, a bejegyzés Cégközlönyben való közzététele és az adatról harmadik személyek tényleges tudomásszerzésének időpontja egymástól eltérő időpontokat jelentenek, és mindegyik időpontnak lehet a hatályosság szempontjából jelentősége.
A felhozott példa szerint amikor a legfőbb szerv a határozatával megválasztotta a vezető tisztségviselőt, és arról a megválasztott személy tudomást szerzett, akkortól a társaság a határozatához kötve van ugyanúgy, mint a vezető tisztségviselő a tisztséget elfogadó nyilatkozatához az egymás közötti jogviszonyukban. A cég a Ctv. 22. § (3) bekezdése értelmében főszabályként a cégjegyzékbe bejegyzett adatra csak az adat Cégközlönyben való közzétételét követően hivatkozhat, azonban a harmadik személy a Cégközlönyben való közzétételt követő 16. napig bizonyíthatja, hogy az adat megismerésére nem volt lehetősége. Ha a megválasztott vezető tisztségviselőt a cégjegyzékbe nem jegyzik be, akkor ez a személy harmadik személyekkel szemben álképviselőnek minősül az általa a cég nevében kötött ügyleteknél2, de az ilyen vezető tisztségviselő által összehívott taggyűlés nem minősül szabálytalanul összehívottnak. A megválasztott új vezető tisztségviselő a változást a cégbíróságnál bejelentheti a cég nevében, mert az adatváltozás a cégbíróság irányában hatályosul annak bejelentésével.
A Legfelsőbb Bíróság az EBH 2002. 780. szám alatt közzétett eseti döntésében úgy foglalt állást, hogy az ügyvezető személyében bekövetkezett változás befelé a társaság vonatkozásában, a társaság és a tagok viszonyában, valamint a cégbíróság irányába azonnal hatályos. Harmadik személyek vonatkozásában pedig az új ügyvezető bejegyzésének közzétételét követően, de visszamenőleges hatállyal válik hatályossá.
Mint a fentiekben láttuk, a Ctv. a létesítő okirat és a társasági szerződésmódosítás valamely rendelkezése érvénytelenségére való hivatkozás lehetőségét időbeli korláthoz köti, amelynek leghosszabb időtartama a társaság cégbejegyzésének, illetve a társasági szerződésmódosítás bejegyzésének Cégközlönyben történt közzétételétől számított 6 hónap.
Az előbbiekben vázolt elméleti ismeretek mellett is nehezen oldható meg az az egyszerű gyakorlati kérdés, hogy a cégjegyzékbe bejegyzett, hatályos társasági szerződésben esetleg mégis meglévő érvénytelen rendelkezés (pl. az alapszabály szerint lehetőség van a részvényes társaság által történő kizárására3, amelynek érvénytelenségére utóbb már senki sem hivatkozhat) alapján működhet-e a társaság, illetve a társasági szerződésben rögzített, egyébként érvénytelen jogkövetkezmények bekövetkeznek-e (pl. a társasági szerződés a kft. valamelyik tagjának a kft. tartozásaiért való korlátlan felelősségét állapítja meg, és a kft. a cégjegyzékből való törléssel már megszűnt4). A két példában említett érvénytelenségi ok megszüntetése érdekében az előbbi esetnél lehetőség van a céggel szemben törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására, azonban az utóbbi esetnél - a cég törlése miatt - már nincs. Az érvénytelenség megszüntetése további időt igényel, és az rt. közgyűlése határozattal már kizárta valamelyik részvényest a részvényesek köréből. A kizárt részvényes kérheti a sérelmezett közgyűlési határozat bírósági felülvizsgálatát, de tény, hogy a határozat formailag megfelel az alapszabály rendelkezésének, és az alapszabálynak ez a rendelkezése úgy érvénytelen, hogy arra a perindítási jogvesztő határidők letelte miatt már nem hivatkozhat. Az, hogy ilyen jogszabályok alapján a perben eljáró bíróság milyen határozatot fog hozni, jelenleg kiszámíthatatlan ugyanúgy, mint a másik példánál a kft. hitelezője által a kft. tagjával szemben a társasági szerződés rendelkezésére alapított pénzkövetelés megfizetésére kötelezés iránt indított perben.
Ezeket a jogeseteket nem azok megoldása céljából, hanem annak érdekében hoztam fel, hogy mindannyiunk számára egyértelművé váljon a társasági szerződés és társasági szerződésmódosítás érvénytelenségére vonatkozó szabályozás átgondolt, dogmatikailag megalapozott új és sajátos rendszerének a kidolgozása iránti igény, ugyanis a hatályos szabályozás áttekinthetetlen, még a társasági szakjogászok számára is nehezen alkalmazható és számos elméleti és gyakorlati problémát vet fel. ■
JEGYZETEK
2 Legfelsőbb Bíróság Gf.VII. 31.071/1999/10.
Visszaugrás
