A sport társadalmi befolyásoló szerepe vitathatatlanul növekszik, rekordmagas bevételekkel és társadalmi részvételi aránnyal - különösen az élsport területén. Ennek eredményeként nem lehet figyelmen kívül hagyni a sport társadalmi, gazdasági és politikai hatását. A sportjog kutatása jelentős átalakuláson esett át az elmúlt időszakban. Szélesedett a sportjogi kutatási területek és a sportjoggal foglalkozó tudományterületek száma is.
Ez a tanulmány röviden bemutatja a sportjogi kutatások aktuális irányzatait és tématerületeit. A kutatáshoz a szisztematikus szakirodalom elemzés módszertanát alkalmaztuk a Web of Science adatbázisban megjelent közlemények vizsgálata alapján.
The role of sport in influencing society is undeniably growing, with record high revenues and participation rates - especially in elite sport. As a result, the social, economic and political impact of sport cannot be ignored. The study of sport law has undergone a major transformation in recent times. There has been a broadening of the fields of research and the number of disciplines dealing with sport law.
This paper briefly outlines the current trends and areas of research in sport law. A systematic literature analysis methodology has been applied to the research based on an examination of publications in the Web of Science database.
Die Bedeutung des Sports für die Gesellschaft nimmt unbestreitbar zu, mit rekordverdächtig hohen Einnahmen und Teilnehmerzahlen - insbesondere im Spitzensport. Folglich können die sozialen, wirtschaftlichen und politischen Auswirkungen des Sports nicht ignoriert werden. Das Studium des Sportrechts hat sich in letzter Zeit stark gewandelt. Die Forschungsfelder und die Zahl der Disziplinen, die sich mit dem Sportrecht befassen, haben sich erweitert.
Der vorliegende Beitrag gibt einen kurzen Überblick über die aktuellen Trends und Forschungsbereiche im Sportrecht. Für die Untersuchung wurde eine systematische Methode der Literaturanalyse angewandt, die auf einer Prüfung der Veröffentlichungen in der Datenbank Web of Science beruht.
A sportjog fiatal tudományterületnek tekinthető, amely azonban az elmúlt három évtizedben jelentős fejlődésnek indult. A Web of Science (a továbbiakban: WoS) adatbázisa alapján a sportjoggal kapcsolatos kutatások az elmúlt időszakban jelentős átalakuláson mentek keresztül: növekedett a sportjogi témájú közlemények száma a nemzetközi szakirodalmi adatbázisokban, szélesedett a kutatási témák, illetve a kapcsolódó tudományterületek száma.
A WoS-ban a ("sport" and "law") szóösszetételre kerestünk, amely alapján a keresés összesen ezerkilencvenkilenc találatot eredményezett. Azért is került ez a minta a továbbiakban elemzésre, mert a ("sports law") és a ("sport law") keresőkifejezések lényegesen kevesebb - az előbbi kétszáznyolc, az utóbbi negyvenhat - eredményre vezettek.
Az általunk vizsgált szakirodalmi források 1980 és 2024 között íródtak több mint nyolcvan ország kétezer-háromszáz szerzőjének a közreműködésével. A WoS-ban jegyzett első tanulmány James Malcolm Cameron könyvismertetése volt, Grayson Edward a Sport and the Law 1978-ban közzétett könyvéről.[1] Ezt követően a nyolcvanas években tíz alatti volt a témakörben megjelent publikációk száma, majd 2005-től évről évre egyre több publikáció foglalkozott a sport jogi kérdéseivel. 2005-ben még húsz, 2010-ben harmincegy, 2015-ben negyvenhat, 2020-ban nyolcvanhét közlemény volt azonosítható. Az elmúlt évek hasonló tendenciákat mutatnak és évről évre több mint nyolcvan WoS-ban jegyzett közlemény jelent meg.
A legtöbb közlemény tanulmány (958), review article (49) illetve könyv vagy könyvrészlet (31). A vizsgált közlemények több mint százötven tudományterületre sorolhatók a WoS csoportosítása szerint. Ez azt is jelenti egyúttal, hogy a sport jogi vonatkozásaival foglalkozó kutatások nem kizárólag a jogtudomány területén folynak, noha kétségtelen, hogy a jogtudományi közlemények képezik a tudományos szakirodalmi források legnagyobb csoportját (267 közlemény). Ezt követi - ha az első tíz legjelentősebb WoS-területek további szereplőit tekintjük - a vendéglátás, szabadidő, sport, turizmus kategória (244 közlemény), a sporttudományok (147 közlemény), az oktatás és az oktatásmódszertan (81 közlemény), a szociológia (52 közlemény), az interdiszciplináris társadalomtudományok (40 közlemény), a menedzsment (30 közlemény), a kriminológia (29 közlemény), etika (25 közlemény), valamint az alkalmazott pszichológia (23 közlemény).
A közlemények szerzői nyolcvan országból kerülnek ki. Ezen a listán az első tíz helyen - sorrendben - az USA (203 közlemény), Anglia (124 közlemény), Ausztrália (97 közlemény), Spanyolország (97 közlemény), Franciaország (54 közlemény), Brazília (49 közlemény),
- 1/2 -
Oroszország (45 közlemény), Kanada (40 közlemény), Olaszország (40 közlemény) valamint Németország (33 közlemény) szerepel. Magyarország a listán a negyvenkettedik helyen található.
Már a szakirodalom kezdeti elemzése alapján megállapítható, hogy a terminológiahasználat sem egységes: a korábbiakban jelzett - általunk használt - három keresőkifejezés mindegyike megjelenik a nemzetközi szakirodalmi forrásokban.
A sportjog fogalma a szakirodalmi források elemzése alapján nem egységes megítélésű. Galantić megkülönbözteti a hagyományos és a modern tudományos értelemben vett sportjog-fogalmat.[2] A hagyományos értelemben vett sportjog - a "jog" és "sport" és "jog a sportban" - képviselői[3] szerint a sportágak és a nemzetközi sportszervezetek által alkotott szabályok nem rendelkeznek a jogi normák státuszával. Ez az irányzat tagadja a nemzetközi sportszervezetek alkotta jog transznacionális státuszát, és azokat az egyesületek általánosan elismert belső szabályozóinak tekinti. Ennek az irányzatnak a képviselői úgy vélekednek, hogy valójában a sport a szabadidős tevékenység egy olyan formája, amelyet teljes mértékben szabályoznak a meglévő egyes jogágak jogi normái. A hagyományos irányzat képviselői az állam alkotta jog elismerése mellett érvelnek és úgy vélik, hogy az állam alkotta jog horizontálisan alkalmazható más társadalmi viszonyokra is, ezért szükségtelen minden társadalmi jogviszonyt önálló jogággá minősíteni. Ezzel szemben a modern tudományos irányzat képviselői[4] úgy gondolják, hogy a sportban a magatartási szabályok jogi normák, önálló jogrendszert alkotnak és a sportszervezetek által alkotott szabályokat a sportjog sajátos szegmensének tekintik, melyeket az állami joggal összefüggésben külön jogrendszernek kell minősíteni.[5]
Ehhez kapcsolódóan számos szerző foglalkozik a sport integritásának a kérdésével is. A Word Anti-Doping Code[6] például a sport homogén és egységes fogalma mellett érvel. Ugyanakkor a szakirodalom jeles képviselői úgy vélik, hogy jogi szempontból a sport irányítási, szabályozási, bíráskodási és végrehajtási struktúrái miatt heterogén természetű.[7] További fermentáláshoz vezet az is, hogy a különböző sportszervezetek, sportszövetségek sajátos szabályozó rendszerekkel rendelkeznek.[8] Budevici-puiu és Manolachi kiemeli, hogy a sportjog kialakulása mint új jogág, hozzájárul a sport professzionalizálásához, hogy biztosítsa az alanyok jogainak védelmét a sporttevékenységekben, a sportban a visszaélésekkel szemben. Ebből következően továbbra is az egységes jogszabályi keretrendszer megalkotása tűnik a legfontosabb feladatnak.[9]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
