A Ptk. 221. §-ának (1) bekezdése szerint aki képviseleti jogkörét jóhiszeműen túllépi, vagy anékül, hogy képviseleti joga volna, más nevében szerződést köt, és eljárását az, akinek nevében eljárt nem hagyja jóvá, köteles a vele szerződő félnek a szerződés megkötéséből eredő kárát megtéríteni. A jóhiszemű álképviselőt a bíróság kártérítési kötelezettsége alól mentesítheti, a rosszhiszemű álképviselő azonban teljes kártérítéssel tartozik.
A gyakorlatban az álképviselettel kapcsolatos jogvitákban legtöbbször a gazdasági társaságok hivatkoznak arra, hogy a cég nevében olyan személy járt el, akinek cégjegyzési (képviseleti) jogát megvonták, vagy az más okból megszűnt, esetleg az adott jogügylet megkötésére nézve felhatalmazással nem rendelkezett.
Így a cég, mint állítólagos képviselt nevében olyan személy jár el, akinek cégjegyzési (képviseleti) jogát megvonták, vagy az más okból megszűnt, így a cég, mint képviselt állítása szerint a képviselő az ügyletkötéskor álképviselő volt, az általa megkötött szerződés őt (a céget) semmire nem kötelezi, s a szerződő fél (a harmadik személy) sem szerezhetett érvényesen jogosultságokat abból eredően.
A fenti okfejtésekből az következne, hogy az álképviselő által kötött szerződés a "képviselt" szempontjából (jóváhagyás hiányában) létre nem jött szerződés, a helyzetet azonban színezi, hogy a közhiteles nyilvántartásban (a cégjegyzékben) szereplő, sőt közzétett képviseleti jog megvonása (megszűnése) a piaci élet szereplői, azaz a kívülálló számára csak akkor követhető, ha e körülmény is ugyanolyan nyilvánosságot kap, mint az eredeti felhatalmazás. A forgalom biztonsága ezért speciális szabályokat igényel az üzleti élet rendszeres résztvevői tekintetében, s e szabályokat ma már igen részletesen megtaláljuk a 2003. évi XLIX. törvénnyel módosított 1997. évi CXLV. törvényben, a cégtörvényben. (Ctv.)
Ennek 17. § (4) bekezdése azt mondja ki, hogy ha a cég a képviseletre jogosult személyre vonatkozó adatokat a cégbíróságnak bejelentette, és azokat a cégbíróság nyilvánosságra hozta, a képviselő megválasztásával vagy kinevezésével kapcsolatos jogszabálysértésre harmadik személlyel szemben a cég csak akkor hivatkozhat, ha bizonyítja, hogy a harmadik személynek a jogszabálysértésről tudomása volt. Ellenkező esetben a harmadik személlyel szemben a cég felel a jogellenes megválasztással vagy kinevezéssel esetlegesen okozott kárért.
Egy konkrét ügy kapcsán ilyen döntést hozott a Fővárosi Bíróság is (57.Pf.28531/2002/6.), mely határozatában a másodfokú bíróság megállapította, hogy az alperesi vevő az álképviselő ügyvezetővel kötött adásvételi szerződés megkötésekor kellő körültekintéssel járt el, az álképviselő képviseleti jogosultságát a közhiteles cégkivonat tanúsította, így a létrejött szerződés érvényes.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
