2024-ben a jogszabályváltozások kisebb-nagyobb mértékben már megtapasztalhatóak voltak minden területen, és a folyamatban lévő változásokat is ajánlott figyelemmel követni, hiszen hatálybalépésük nem minden esetben január 1-je.
Egyik legfontosabb változás, hogy 2023 decemberétől változott a minimálbér (266 800 Ft/hó) és a garantált bérminimum összege, (326 000 Ft/hó), ezért mint minden éveben, 2024. év vonatkozásában is minden minimálbérhez, illetve garantált minimálbérhez kötött értékhatár ennek megfelelően változott.
A fogalmak tekintetében - az illetőséggel összefüggésben 2024. január 1-jétől, az amerikai-magyar kettős adóztatást kizáró egyezmény megszűnését követően - a belföldi, illetve külföldi adóügyi illetőség fogalmi meghatározásának kiegészítése vált szükségessé, hogy az egyszemélyes cégeiken keresztül működő előadóművészek is Magyarországon teljesítsék az adófizetési kötelezettségeiket.
Új fogalomként kerül meghatározásra az induló vállalkozás is: azon vállalkozás, amely a legfeljebb öt éve bejegyzett, tőzsdén nem jegyzett mikro- és kisvállalkozás, amely még nem osztott nyereséget és nem egyesülés vagy szétválás útján jött létre.
Az amerikai-magyar kettős adóztatást kizáró egyezmény megszűnését követően több egyéb módosítás is szükségessé vált.
Ilyen többek között az adó számításának pontosabb megfogalmazása. Ennek eredményeként a jogalkotó az adó mértékét akként határozta meg, hogy a belföldi illetőségű magánszemély esetében a külföldön megszerzett különadózó jövedelme, így különösen az osztalék esetében, engedélyezi a külföldön megfizetett adó beszámítását, természetesen úgy, hogy ezen jövedelem tekintetében az adófizetése továbbra sem lehet az adóalap 5 százalékánál kevesebb.
Egy másik változás az egyéb jövedelmeket érinti, eszerint a vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni az OECD tagállamban székhellyel rendelkező személy által kibocsátott értékpapírból származó jövedelmekre, valamint az OECD tagállamban székhellyel rendelkező személy által fizetett kamatra.
Szintén 2023. december 1-jétől hatályos a súlyosan beteg gyermekek utáni kedvezmény, mely esetben jogosultsági hónaponként és kedvezményezett eltartottanként 66 670 Ft-tal növelt összegben vehető igénybe adóalap-csökkentő tételként a családi kedvezmény összege.
2024. január 1-jétől a szünetelő vállalkozói SZJA-s és átalányadózó egyéni vállalkozók vonatkozásában is szabályozásra került, hogy a szünetelés kezdetéig be nem folyt, kiszámlázott tételeket is adóalapot képező bevételként kell figyelembe venni.
Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatásokat, valamint a béren kívüli juttatások esetében a személyi jövedelemadót a kifizetőnek a juttatás hónapját magában foglaló negyedév kötelezettségeként kell teljesítenie a korábbi havi gyakoriság helyett.
Emellett - az egyes meghatározott juttatások terén - további változás, hogy 2024-től évente már háromszor is lehet adni csekély értékű ajándékot.
A tradicionális számsorsjátékokon mint például: lottó, kenó, puttó esetében is történtek változások, mivel az új szabályozás 2024-től mentesíti a személyi jövedelemadó alól az ilyen játékokon elért nyereményeket.
A fogalmak tekintetében 2023. december 1-jétől bevezetésre kerül az alternatív beruházás, felújítás fogalma, annak érdekében, hogy az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményének elszámolható költsége meghatározható legyen. Továbbá meghatározásra kerül a primerenergia fogalma, mely az a megújuló és nem megújuló forrásból származó energia, amely nem esett át átalakításon vagy feldolgozási eljáráson.
2024-től nem elismert költség a külföldre fizetett jogdíj és kamat, ha nem együttműködő országba fizeti azt a magyar adóalany, vagy olyan országba fizeti, ahol a társasági adó mértéke kisebb mint 9 százalék.
A bejelentett részesedések vonatkozásban pedig a bejelentésére egy 75 napos szabályt hozott a jogalkotó, ami azt jelenti, hogy ha valakinek 2024-ben van 2023. december 31. előtti be nem jelentett részesedése, 2024. május 31-ig bejelentheti azt.
A társasági adó devizában történő megfizetéséről szóló szabály vonatkozásában dollárban (USD) vagy euróban (EUR) is fizethetjük a társasági adót, amelyről nyilatkozatunkat az adóév első napját megelőző hónap első napjáig, azaz már 2023-ban be kellett adnunk.
- 33/34 -
2024-től szociális hozzájárulási adónak minősül az egyszerűsített foglalkoztatás után fizetendő közteher azzal, hogy az általa meghatározott mentességeket és kedvezményeket megállapító rendelkezései nem alkalmazhatók. A módosítás jelentősége jellemzően inkább annak kihangsúlyozására szolgál, hogy közteher típusjegyeit tekintve a szociális hozzájárulási adó jellemzőit viseli, mivel foglalkoztatáshoz kapcsolódik, a foglalkoztató fizeti, az összeg pedig a Nyugdíjbiztosítási Alap, az Egészségbiztosítási Alap és a foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalap között kerül felosztásra.
2023. december 1-jétől a minimálbér változásának következtében az alábbiak szerint alakultak a közteher mértékei:
mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén 1300 Ft/nap/fő,
alkalmi munka esetén 2700 Ft/nap/fő,
filmipari statiszta esetén 8000 Ft/nap/fő.
A módosítások közt szerepel egy a jogértelmezést segítő módosítás, amely a KIVA-alanyiság megszűnési okait kiegészíti a zártkörűen működő részvénytársaságból nyilvánosan működő részvénytársasággá történő formaváltással. Ebben az esetben az adóalanyiság megszűnésének időpontja a formaváltást megelőző nap.
Az egyesülés, szétválás esetén pedig nem kell 24 hónapot várni a KIVA ismételt válaszhatóságára abban az esetben, ha az egyesülés nem minősül a Tao. tv. szerinti kedvezményezett átalakulásnak és könyv szerinti értéken valósul meg. Így az egyesülést, szétválást követő 15 napon belül (újra) válaszható a KIVA, ha a KIVA-belépés feltételeinek megfelel a vállalkozás.
A KIVA-alanyiság az egyesülés, szétválás napját követő nappal jön létre és mivel a KIVA-alanyiság az egyesülést, szétválást megelőző napon szűnt meg, nincs olyan nap, amelyen nem állt volna fenn a KIVA-alanyiság. Az adóalanyiság vonatkozásában mégsem lehet azt mondani, hogy folytatólagos, hanem rögtön ismételten választott.
És ha már az egyesülés és szétválás szóba került: az érintettek a KIVA alapjának meghatározása során a vagyonmérleg szerinti részesedés arányában osztoznak az elhatárolt veszteségen és a beruházási kedvezményen is.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
