Fazekas Judit: "Fogyasztóvédelmi jog" című (COMPLEX Wolters Kluwer csoport gondozásában megjelent) munkájával olyan összefoglaló monográfiát tarthat a kezében, amely átfogja az európai és a magyar fogyasztóvédelmi jog fejlődését, amelyet immár a szükségszerű együtthaladás jellemez. Tekinthető e mű Szerző szakmai munkásságának kiemelkedő dokumentumaként is, hiszen megkérdőjelezhetetlen: Fazekas Judit neve elválaszthatatlanul összekapcsolódik a fogyasztóvédelemmel és a fogyasztóvédelemről sem lehet anélkül írni, hogy ne kerülnének megemlítésre Fazekas Judit művei.
Több mint tíz évvel ezelőtt, 1995-ben jelent meg Fazekas Judit: "Fogyasztói jogok - fogyasztóvédelem" című monográfiája a Szerző fogyasztóvédelmi hazai és nemzetközi kutatómunkájának eredményeit összegző kandidátusi értekezésének megvédését követően, olyan gazdasági, jogi és politikai környezetben, amelyben a piacgazdaság, így a fogyasztóvédelem is csak kibontakozóban volt.
Talán nem túlzás a recenzió szerzői részéről - akik végigkísérhették a Szerző fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tudományos, kutató és oktató munkáját - az az állítás, hogy a Szerző munkásságának is köszönhető, hogy ma már számos felsőoktatási intézményben a graduális és posztgraduális képzésekben tananyag részévé vált a fogyasztóvédelem. A Szerzőnek a "Novotni Kiadó" (Miskolc) gondozásában 2004-ben megjelent "Fogyasztóvédelmi jog" című egyetemi tankönyve is hiányt pótolt, de bemutatandó monográfiája e jogterületre mélyebb, tudományos és gyakorlati igényű betekintést enged. A monográfiából sugárzik az, hogy a Szerző e jogterület nemzetközi és hazai gyakorlatának, szabályozásának vitathatatlan ismerője.
A 286 oldal terjedelmű monográfia IX. fejezetből áll, a fejezetek végén ajánlott irodalom megjelöléssel, 370 lábjegyzettel, terjedelmes magyar jogszabály és Uniós jogi aktusok, valamint magyar és Európai Bíróság tanulmányban feldolgozott ítéleteinek jegyzékével.
A mű hiánytalanul megvalósította a Szerzőnek az Előszóban megfogalmazott célját, nevezetesen a fogyasztóvédelmi jog fejlődéstörténetének, a gazdasági, társadalmi hatásoknak a bemutatása mellett a hatályos fogyasztóvédelmi joganyag és joggyakorlat feldolgozásával pótolja a fogyasztóvédelmi szakkönyvekben (tankönyvekben) meglévő hiányt.
1. A fogyasztóvédelmi jog kialakulása, gazdasági és jogi alapjai címet viselő I. fejezet felvillant ugyan néhány ókori és középkori jogintézményt, amelyeket ma a fogyasztóvédelem területéhez sorolunk, de leszögezi, hogy a fogyasztóvédelem joga a XX. század terméke. Fazekas Judit felhívja a figyelmet az amerikai és az európai modellre. Részletesen az Európai Közösség fogyasztóvédelmi jogának fejlődését mutatja be a kezdetben ötéves, majd hároméves fogyasztóvédelmi programok főbb célkitűzéseinek és eredményeinek számbavételével. Jelentőségének megfelelően kiemelt figyelmet kap az Amszterdami Szerződés. Aktualitására tekintettel több szó esik az EK 2002-2006 évi, illetve már a 2007-2013. évi fogyasztóvédelmi stratégiáiról. Említésre kerülnek az ENSZ fogyasztóvédelmi törekvései. A magyar fogyasztóvédelmi jog fejlődésében a Szerző határozottan elkülöníti a rendszerváltás előtti és az azt követő időszakot, előbbiben a hiánygazdaság és a konzumerizmus ideológiai elmarasztalása ellenére láttatja a jogtudományban jelentkező eredményeket és a jogalkotás néhány előremutató példáját, az 1977-es Ptk. módosítást, az 1978-as Belkereskedelmi törvényt és az 1988. évi Versenytörvényt. Az 1989. utáni időszakból kiemelten említi a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség 1991. évi létrejöttét és a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CXLV. törvény elfogadását. Ehhez kapcsolódóan hadd emlékeztessék a recenzensek a T. Olvasót arra, hogy a jogterület alaptörvényének előkészítésében Fazekas Juditnak kiemelkedő szerepe volt. Napjainkban immár inkább a jogtörténet része, hogy milyen elvárásokat támasztott az Európai Közösség a magyar fogyasztóvédelmi szabályozással szemben. A csatlakozásig és azt követően elfogadott, döntően jogharmonizációs jellegű normák számbavétele - kimondatlanul is - azt sugallja, hogy a hazai jogalkotó megfelelt az európai elvárásoknak. Fazekas Judit azonban a nehézségeket is érzékelteti, például a fogyasztói szerződések tisztességtelen feltételeinek átültetése során jelentkező problémát, vajon hogyan lehet egyidejűleg megfelelni az európai követelményeknek és a hazai hagyományoknak és dogmatikai követelményeknek a semmisség és a megtámadhatóság közötti választás során. A monográfia nagyon aktuális, nemcsak a Kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény, a Polgári Törvénykönyvről és egyes törvények fogyasztóvédelemmel összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2006. évi III. törvény, a tagállami fogyasztóvédelmi hatóságok együttműködéséről szóló
- 203/204 -
2007. évi XXII. törvény szerepel a fejezetben, de a magyar fogyasztóvédelmi jog közeljövőjébe is betekintést nyerhetünk a 2007-2013. közötti időszakra szóló fogyasztóvédelmi politika, a III. középtávú fogyasztóvédelmi cselekvési program 2007-2010 ismertetése által.
A fogyasztóvédelem gazdasági alapjairól szóló részben megismerhetjük az államnak a gazdaságba való beavatkozása ellen (Adam Smith, chicagoi iskola), és mellett (John Maynard Keynes, Gunnar Myrdal, Harold Wilensky) érvelő közgazdasági nézeteket. A Szerző érzékelteti, hogy a magyar közgazdasági irodalom (Kornai János) is kapcsolódott a témakörhöz. A fejezet bemutatja a fogyasztói társadalom ismérveit.
2. A monográfia A fogyasztóvédelmi jog alapjai címet viselő II. fejezetében a Szerző a Thierry Bourgoignie nevével fémjelzett irányzathoz csatlakozik, amely nem a protekcionalista elmélet talaján áll, nem védeni akarja a passzivitásra késztetett fogyasztót, hanem a fogyasztó támogatását tekinti a fogyasztóvédelem céljának. A fogyasztóvédelem jogági hovatartozásának kérdésében az Eörsi Gyula által "vegyes szakjog-ágazat"-ként megjelölt, több hagyományos jogágra kiterjedő, de egyiket sem teljesen lefedő, funkcionálisan összefüggő joganyagként láttatja velünk a Szerző a fogyasztóvédelmi jogot, amely a közjog és a magánjog határán helyezkedik el. A fejezet bemutatja a fogyasztóvédelemnek az egyes jogágakhoz (polgári jog, kereskedelmi jog, büntetőjog, szabálysértési jog, közigazgatási jog) való kapcsolódását, és áttekintést ad a fogyasztóvédelem legfontosabb jogszabályairól, jogalkotási szintek szerint csoportosítva azokat.
A fogyasztó fogalma kapcsán négy törvény (Fogyasztóvédelmi törvény, Ptk., Versenytörvény, Reklámtörvény) négyféle meghatározása is ismertetésre kerül. A szerző nem tartja szerencsésnek azt, hogy nem sikerült összehangolni a különböző jogforrásokban szereplő fogalmakat, pedig a rendeleti szintű jogszabályokban szereplő további - a könyvnek ebben a fejezetébe nem is említett - eltérések még nehezebbé teszik a jogalkalmazást. Némiképpen kategorikusnak érzik a recenzensek azt a megállapítást, hogy "az Európai Unió fogyasztóvédelmi jogalkotása egységes abban, hogy fogyasztónak a természetes személy fogyasztót tekinti, aki privát használatra szerez meg valamilyen árut vagy szolgáltatást". Azt azonban el kell ismerni, hogy a magyar jogban a jogalanyok tágabb köre - így a jogi személy és a jogi személynek nem minősülő szervezet is bizonyos körben - élvezi a fogyasztóvédelem előnyeit, mint az Európai Közösségben. Az üzletszerű gazdasági tevékenység körén kívül eljáró mikro- és kisvállalkozások tekintetében recenzensek nem érzik a magyar megközelítést feltétlenül hibásnak.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
