A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Választottbírósága (a továbbiakban: Választottbíróság) előtt folyamatban volt perben irányadó tényállás szerint a bérbeadó, valamint a felperesi bérlő között a perbeli üzlethelyiség tárgyában határozott idejű bérleti szerződés jött létre. A bérleti szerződés alapján a felperes biztosíték nyújtására volt köteles, ami vagy egy magyar nagybank által vállalt bankgarancia, vagy "pénzbeli kaució" lehetett. A felperes ennek alapján a bérbeadó részére "pénzbeli kauciót" fizetett. A felek az eljárás során ezt a biztosítékot egyezően óvadéknak minősítették. A bérbeadó a szerződéskötést követően a bérlet tárgyát képező üzlethelyiséget átruházta az alperesre, ezzel a bérbeadói jogok és kötelezettségek átszálltak az alperesre. Mindezek után a bérleti szerződés megszűnt, és ugyanaznap készült el a bérlemény alperes részére történő átadásáról szóló jegyzőkönyv is.
A felperes nyolcnapos határidővel felszólította az alperest az óvadék visszafizetésére, kifejtve azon jogi álláspontját, hogy a bérleti szerződésben bekövetkezett alanyváltozás következtében az óvadék visszafizetésére az eredeti bérbeadó köteles. Az alperes válaszlevelében elzárkózott az óvadék visszafizetése elől, hangot adva annak, hogy álláspontja szerint az adásvétel nem minősül jogutódlásnak, a bérbeadó személyében történt változás nem alapozza meg az óvadék visszafizetésére irányuló igényt, az óvadékot annak kell visszafizetnie, akinek a részére az megfizetésre került. Kifejtette, hogy álláspontja szerint nem felel a korábbi bérbeadói kötelezettségek teljesítéséért, ezekkel kapcsolatban a felperesnek a korábbi bérbeadóval kellett volna elszámolnia.
A felperes keresetében kérte az alperes kötelezését az óvadék visszafizetésére. Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.
A felperes jogi álláspontja szerint a bérleti szerződés bérbeadói jogállásában bekövetkezett jogutódlás eredményeként a bérbeadót terhelő kötelezettségek, így az óvadék visszafizetése iránti kötelezettség is átszállt az alperesre. Az óvadék visszakövetelése iránti igény a bérleti szerződés megszűnésekor nyílt meg, korábban nem volt érvényesíthető. Az igény a bérleti szerződés megszűnésekor az akkori bérbeadóval szemben nyílt meg.
Az alperes jogi álláspontja szerint a bérlemény átruházása a bérleti szerződés módosításának is minősült, amelyet mindhárom fél - a szerződésből kilépő bérbeadó, a szerződésbe belépő új bérbeadó és a bérlő is - aláírt. A megállapodás alapján a korábban vállalt kötelezettségekért kizárólag a korábbi bérbeadó felel. Az alperes részére a felperestől kapott óvadékot a korábbi bérbeadó nem adta át.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
