https://doi.org/10.59851/mj.72.03.11
A Magyar Jogász Egylet 2022-ben újraindított sorozatának, a Jogászegyleti Értekezéseknek 2024-ben megjelent legújabb kötete "Az európai jog hatása a magyar jogra" címet viseli.[1] A témaválasztás aktualitását Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásának 20. évfordulója adta. A kötet tizennégy szerző tanulmányain keresztül mutatja be, hogy miként hatott az elmúlt két évtizedben az uniós jog a tagállami jogokra, így a magyar jogra, feltárva egyben az uniós jog hatásából eredő problémákat is.
A kötet nyitó tanulmányában Trócsányi László egyetemi tanár,[2] a Magyar Jogász Egylet elnöke az Unió és a tagállamok viszonyát vizsgálja történelmi távlatban. Ehhez kapcsolódóan érinti az uniós jognak a tagállami alkotmányokhoz való viszonyát, valamint a nemzeti alkotmányok uniós klauzuláit is. Kitér arra a kérdésre is, hogy a tagállamok miért nem kívánták az uniós jog primátusát az alapszerződésekbe foglalni. Kiemeli, hogy a tagállamok az Unióhoz való tartozással nem mondtak le szuverenitásukról, az integráció csupán a szuverenitásukból eredő hatáskörök közös gyakorlására vonatkozik. A szerző bemutatja az uniós tagság hatalommegosztásra, demokráciára és jogállamiságra gyakorolt hatásait, hangsúlyozva a nemzeti szuverenitás fontosságát. Végül rámutat az európai integráció gyengeségeire és válságjeleire, majd konklúzióként kiemeli a lojális együttműködés és a párbeszéd fontosságát az európai egység megőrzése érdekében.[3]
Az Európai Unió kiemelten fontos szerepet tulajdonít az élhető természetes környezet megőrzésének és ehhez kapcsolódóan a környezetvédelem jogi szabályozásának. Az uniós csatlakozás Magyarország számára nagy kihívást jelentett a környezetjog területén, az elmúlt három évtizedben azonban számottevő előrelépés történt. E folyamatot mutatja be Bándi Gyula egyetemi tanár[4] tanulmányában. A szerző röviden áttekinti, hogy milyen utat tett meg a magyar környezetjogi szabályozás az 1990-es évek óta. Érinti az európai környezetvédelmi szabályozás kezdeteit, majd annak fejlődését is, kiemelve az Európai Unió Bírósága (EUB) jogfejlesztő szerepét a környezetvédelmi jog területén. Külön foglalkozik a hulladék fogalmával is, amely egyre nagyobb gazdasági jelentőséggel bír. Bemutatja a környezeti károk megelőzésére és helyreállítására vonatkozó környezeti felelősségről szóló irányelv alkalmazási problémáit, és a büntetőjogi felelősség harmonizálásának a kérdéseit is érinti.[5]
Bodzási Balázs egyetemi docens[6] tanulmányában az EUB-nak a kötet megjelenését megelőző egy évben született döntésein keresztül mutatja be, hogy miként érintette az uniós jog a fogyasztói hitelmegállapodások szabályozását. A szerző kitér az elévülést érintő kérdésekre, különös tekintettel az elévülés kezdő időpontjának meghatározására, amellyel több ítélet is foglalkozik. Vizsgálja a fogyasztóra hárított költségek tisztességtelenségét, majd elemzi az adós hitelképességének vizsgálatára vonatkozó kötelezettséget és annak elmulasztását vagy hiányosságait, amelyek az uniós és a tagállami jogban egyaránt egyre nagyobb jelentőséget kapnak.[7]
Boóc Ádám egyetemi tanár[8] az öröklési jog időszerű problémáit tekinti át. A végrendeleti öröklés elsődlegességének hangsúlyozása mellett elemzi - többek között - az utóöröklés kérdéseit, a házastársak közös végrendeletével kapcsolatban felmerült kérdéseket, továbbá kitér az Európai Öröklési Rendelet egyes jogalkalmazási kérdéseire is. Az öröklési jog előtt álló kihívások közül külön is kiemeli a digitális vagyonhoz és az online fiókokhoz való hozzáférést, amelyeket szintén érdemes a végrendelet részévé tenni.[9]
Czine Ágnes egyetemi tanár, alkotmánybíró[10] tanulmányában az európai uniós jognak a magyar büntető-
- 201/202 -
ügyekre gyakorolt hatásait mutatja be. Részletesen kitér a büntető eljárásjog és a büntetőjog területén végrehajtott jogharmonizációs lépésekre. Külön szól az európai bűnügyi együttműködésről, majd konkrét példákon keresztül mutatja be az együttműködés gyakorlati megvalósulását. Vizsgálja az előzetes döntéshozatali eljárás szerepét, végül egy konkrét büntető eljárásjogi rendelkezésen keresztül mutatja be az uniós jog hatását.[11]
A közigazgatási perjog területére vezeti be az olvasót F. Rozsnyai Krisztina[12] tanulmánya. A modern, funkcionális közigazgatási bíráskodás magyarországi megteremtése jelentős részben az uniós közigazgatási jog eredménye. Ez a közigazgatási jog egészére visszahat, elsősorban a közigazgatási bíráskodás jogfejlesztő hatása révén. A szerző az uniós jognak a hazai közigazgatási perjogra gyakorolt hatását a bírói út, a keresetindítás, az ideiglenes jogvédelem, a preklúziós szabályok, valamint a közigazgatási bíróság döntési jogköreinek megerősítésén keresztül mutatja be. Kiemeli ugyanakkor, hogy a hatékony jogvédelem szempontjából nem megnyugtató az a tény, hogy az egyéb közjogi jogvitákra, mint a közigazgatási jogon túli területre a közigazgatási perrendtartás (2017. évi I. törvény) hatálya - a kodifikációs törekvések ellenére - nem terjed ki. Az uniós jog érvényesülését tekintve pedig a bírósági igazgatási aktusokkal szembeni jogvédelem korlátozottsága (hiánya) kap különösen nagy hangsúlyt az EUB és az EJEB gyakorlatának fényében.[13]
Horváth István tanszékvezető egyetemi docens[14] tanulmányában bemutatja, hogy az uniós irányelvek milyen változásokat hoztak a hazai munkajogi szabályozásban. A Munka Törvénykönyvének személyi hatályát bővítő rendelkezésre a fiatal személyek munkahelyi védelméről szóló 94/33/EK irányelv átültetése során került sor, a hazai jogalkotás azonban - a szerző szerint indokolatlanul - túllépett az irányelv személyi hatályán. Az irányelvek által meghatározott általános magatartási követelményekkel kapcsolatban vizsgálja a joggal való visszaélés tilalmának megsértését, valamint a párhuzamos foglalkoztatás kérdését is. Külön kitér a kiküldetést érintő irányelvekre, valamint az ehhez kapcsolódó tájékoztatás kérdéseire. Nagy jelentőséggel bírnak az elbocsátás elleni védelemre vonatkozó uniós irányelvek, melyek a magyar munkajog vonatkozásában a munkáltatói felmondás indokolási kötelezettségének bővülését is eredményezték. A munkaidőt és a pihenőidőt illetően az EUB jogfejlesztő gyakorlata is jelentős szerepet játszik, amellyel kapcsolatban a szerző külön is utal a C-477/21. számú, a MÁV-START-ügyben hozott ítéletre.[15] A tanulmány emellett külön pontban foglalkozik az atipikus munkaviszonyokkal, valamint a 2022/2041. irányelv kapcsán kitér az Unióban biztosítandó megfelelő minimálbér kérdésére is.
Kruzslicz Péter egyetemi adjunktus[16] tanulmányában az egységesülő Európát érintő alkotmányos kihívásokat elemzi. A szerző egy elméleti bevezetést, illetve fogalmi tisztázást követően a szuverenitást érintő kérdéseket, az uniós közjogot és az alkotmányos önazonosságot egyaránt vizsgálja. Álláspontja szerint az EUB ítélkezési gyakorlata olyan messzire jutott, hogy annak már nincs egyértelmű közjogi alapja az uniós alapszerződésekben. Emellett úgy véli, hogy a közvetlenül alkalmazott uniós jog abszolút elsőbbsége sem alkotmányjogi, sem államelméleti szempontból nem magyarázható, így nem is elfogadható.[17]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
