https://doi.org/10.59851/mj.72.03.11
A Magyar Jogász Egylet 2022-ben újraindított sorozatának, a Jogászegyleti Értekezéseknek 2024-ben megjelent legújabb kötete "Az európai jog hatása a magyar jogra" címet viseli.[1] A témaválasztás aktualitását Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásának 20. évfordulója adta. A kötet tizennégy szerző tanulmányain keresztül mutatja be, hogy miként hatott az elmúlt két évtizedben az uniós jog a tagállami jogokra, így a magyar jogra, feltárva egyben az uniós jog hatásából eredő problémákat is.
A kötet nyitó tanulmányában Trócsányi László egyetemi tanár,[2] a Magyar Jogász Egylet elnöke az Unió és a tagállamok viszonyát vizsgálja történelmi távlatban. Ehhez kapcsolódóan érinti az uniós jognak a tagállami alkotmányokhoz való viszonyát, valamint a nemzeti alkotmányok uniós klauzuláit is. Kitér arra a kérdésre is, hogy a tagállamok miért nem kívánták az uniós jog primátusát az alapszerződésekbe foglalni. Kiemeli, hogy a tagállamok az Unióhoz való tartozással nem mondtak le szuverenitásukról, az integráció csupán a szuverenitásukból eredő hatáskörök közös gyakorlására vonatkozik. A szerző bemutatja az uniós tagság hatalommegosztásra, demokráciára és jogállamiságra gyakorolt hatásait, hangsúlyozva a nemzeti szuverenitás fontosságát. Végül rámutat az európai integráció gyengeségeire és válságjeleire, majd konklúzióként kiemeli a lojális együttműködés és a párbeszéd fontosságát az európai egység megőrzése érdekében.[3]
Az Európai Unió kiemelten fontos szerepet tulajdonít az élhető természetes környezet megőrzésének és ehhez kapcsolódóan a környezetvédelem jogi szabályozásának. Az uniós csatlakozás Magyarország számára nagy kihívást jelentett a környezetjog területén, az elmúlt három évtizedben azonban számottevő előrelépés történt. E folyamatot mutatja be Bándi Gyula egyetemi tanár[4] tanulmányában. A szerző röviden áttekinti, hogy milyen utat tett meg a magyar környezetjogi szabályozás az 1990-es évek óta. Érinti az európai környezetvédelmi szabályozás kezdeteit, majd annak fejlődését is, kiemelve az Európai Unió Bírósága (EUB) jogfejlesztő szerepét a környezetvédelmi jog területén. Külön foglalkozik a hulladék fogalmával is, amely egyre nagyobb gazdasági jelentőséggel bír. Bemutatja a környezeti károk megelőzésére és helyreállítására vonatkozó környezeti felelősségről szóló irányelv alkalmazási problémáit, és a büntetőjogi felelősség harmonizálásának a kérdéseit is érinti.[5]
Bodzási Balázs egyetemi docens[6] tanulmányában az EUB-nak a kötet megjelenését megelőző egy évben született döntésein keresztül mutatja be, hogy miként érintette az uniós jog a fogyasztói hitelmegállapodások szabályozását. A szerző kitér az elévülést érintő kérdésekre, különös tekintettel az elévülés kezdő időpontjának meghatározására, amellyel több ítélet is foglalkozik. Vizsgálja a fogyasztóra hárított költségek tisztességtelenségét, majd elemzi az adós hitelképességének vizsgálatára vonatkozó kötelezettséget és annak elmulasztását vagy hiányosságait, amelyek az uniós és a tagállami jogban egyaránt egyre nagyobb jelentőséget kapnak.[7]
Boóc Ádám egyetemi tanár[8] az öröklési jog időszerű problémáit tekinti át. A végrendeleti öröklés elsődlegességének hangsúlyozása mellett elemzi - többek között - az utóöröklés kérdéseit, a házastársak közös végrendeletével kapcsolatban felmerült kérdéseket, továbbá kitér az Európai Öröklési Rendelet egyes jogalkalmazási kérdéseire is. Az öröklési jog előtt álló kihívások közül külön is kiemeli a digitális vagyonhoz és az online fiókokhoz való hozzáférést, amelyeket szintén érdemes a végrendelet részévé tenni.[9]
Czine Ágnes egyetemi tanár, alkotmánybíró[10] tanulmányában az európai uniós jognak a magyar büntető-
- 201/202 -
ügyekre gyakorolt hatásait mutatja be. Részletesen kitér a büntető eljárásjog és a büntetőjog területén végrehajtott jogharmonizációs lépésekre. Külön szól az európai bűnügyi együttműködésről, majd konkrét példákon keresztül mutatja be az együttműködés gyakorlati megvalósulását. Vizsgálja az előzetes döntéshozatali eljárás szerepét, végül egy konkrét büntető eljárásjogi rendelkezésen keresztül mutatja be az uniós jog hatását.[11]
A közigazgatási perjog területére vezeti be az olvasót F. Rozsnyai Krisztina[12] tanulmánya. A modern, funkcionális közigazgatási bíráskodás magyarországi megteremtése jelentős részben az uniós közigazgatási jog eredménye. Ez a közigazgatási jog egészére visszahat, elsősorban a közigazgatási bíráskodás jogfejlesztő hatása révén. A szerző az uniós jognak a hazai közigazgatási perjogra gyakorolt hatását a bírói út, a keresetindítás, az ideiglenes jogvédelem, a preklúziós szabályok, valamint a közigazgatási bíróság döntési jogköreinek megerősítésén keresztül mutatja be. Kiemeli ugyanakkor, hogy a hatékony jogvédelem szempontjából nem megnyugtató az a tény, hogy az egyéb közjogi jogvitákra, mint a közigazgatási jogon túli területre a közigazgatási perrendtartás (2017. évi I. törvény) hatálya - a kodifikációs törekvések ellenére - nem terjed ki. Az uniós jog érvényesülését tekintve pedig a bírósági igazgatási aktusokkal szembeni jogvédelem korlátozottsága (hiánya) kap különösen nagy hangsúlyt az EUB és az EJEB gyakorlatának fényében.[13]
Horváth István tanszékvezető egyetemi docens[14] tanulmányában bemutatja, hogy az uniós irányelvek milyen változásokat hoztak a hazai munkajogi szabályozásban. A Munka Törvénykönyvének személyi hatályát bővítő rendelkezésre a fiatal személyek munkahelyi védelméről szóló 94/33/EK irányelv átültetése során került sor, a hazai jogalkotás azonban - a szerző szerint indokolatlanul - túllépett az irányelv személyi hatályán. Az irányelvek által meghatározott általános magatartási követelményekkel kapcsolatban vizsgálja a joggal való visszaélés tilalmának megsértését, valamint a párhuzamos foglalkoztatás kérdését is. Külön kitér a kiküldetést érintő irányelvekre, valamint az ehhez kapcsolódó tájékoztatás kérdéseire. Nagy jelentőséggel bírnak az elbocsátás elleni védelemre vonatkozó uniós irányelvek, melyek a magyar munkajog vonatkozásában a munkáltatói felmondás indokolási kötelezettségének bővülését is eredményezték. A munkaidőt és a pihenőidőt illetően az EUB jogfejlesztő gyakorlata is jelentős szerepet játszik, amellyel kapcsolatban a szerző külön is utal a C-477/21. számú, a MÁV-START-ügyben hozott ítéletre.[15] A tanulmány emellett külön pontban foglalkozik az atipikus munkaviszonyokkal, valamint a 2022/2041. irányelv kapcsán kitér az Unióban biztosítandó megfelelő minimálbér kérdésére is.
Kruzslicz Péter egyetemi adjunktus[16] tanulmányában az egységesülő Európát érintő alkotmányos kihívásokat elemzi. A szerző egy elméleti bevezetést, illetve fogalmi tisztázást követően a szuverenitást érintő kérdéseket, az uniós közjogot és az alkotmányos önazonosságot egyaránt vizsgálja. Álláspontja szerint az EUB ítélkezési gyakorlata olyan messzire jutott, hogy annak már nincs egyértelmű közjogi alapja az uniós alapszerződésekben. Emellett úgy véli, hogy a közvetlenül alkalmazott uniós jog abszolút elsőbbsége sem alkotmányjogi, sem államelméleti szempontból nem magyarázható, így nem is elfogadható.[17]
Lajer Zsolt[18] tanulmányában az EU-tagság magyar bankjogra gyakorolt hatásait elemzi. A szerző mind a közjogi, mind pedig a magánjogi jellegű normák esetében bemutatja az uniós jog hatásait. A banki közjog területét érintően a tanulmány kitér a pénzügyi intézmények alapítására, működésére, prudenciális felügyeletére, valamint piacról való kivezetésére is. Ebből a szempontból nagy jelentőséggel bírt a kölcsönös elismerés kötelezettségének alkalmazása a banki szolgáltatások vonatkozásában. A szerző ismerteti a banki prudenciális előírások folyamatos változását, valamint a CRD/CRR normarendszer szigorodását, figyelembe véve a 2008-as gazdasági és pénzügyi válság következményeit is. A banki magánjog területét érintően a fogyasztói hitelmegállapodások, valamint a bankok által alkalmazott általános szerződési feltételek szabályozása mellett a pénzforgalmi szolgáltatásokra és a befektetési szolgáltatásokra vonatkozó rendelkezéseket emeli ki a szerző. Írásában utal a meg nem
- 202/203 -
valósult elképzelésekre is a hitelbiztosítékok kapcsán. Ezzel kapcsolatban kiemeli, hogy a vonatkozó unió jogalkotási hatáskör hiánya miatt a dologi hitelbiztosítékok területén is a magánkezdeményezéseknek jutott a főszerep, például az ún. Eurohypothek koncepciója kapcsán.[19]
Nagy Csongor István tanszékvezető egyetemi tanár[20] versenyjogról írt tanulmánya nemcsak az Európai Unióhoz történő csatlakozás huszadik évfordulója előtt tiszteleg, hanem a magyar versenyjog születésének negyvenedik évfordulójáról is megemlékezik. A szerző, miközben helyesli a magyar versenyjog uniós versenyjogra való támaszkodását, óvatosságra is int a mintakövetéssel kapcsolatban. Bemutatja, hogy miként él egymás mellett párhuzamosan az önálló magyar és az EU-s versenyjog, valamint hogy a magyar versenyjogi gyakorlat miként igazodik az EU-s versenyjogi gyakorlathoz. A viszonteladási árak rögzítése, valamint az abszolút területi kizárólagosság példáin keresztül arra is kitér, hogy az uniós jog más célrendszer által befolyásolt megoldása miként nyomta rá bélyegét a magyar versenyjogi gyakorlatra.[21]
Somssich Réka egyetemi tanár[22] tanulmányában egy általános képet tár az olvasó elé, bemutatva a hazai jogharmonizáció elmúlt húsz évét. Megvizsgálja az elsődleges jog által megkövetelt ún. passzív harmonizációt, az uniós rendeletek végrehajtását és az irányelvek átültetését is. Külön kérdés az uniós határozatok átültetése, amellyel kapcsolatban kiemeli, hogy a hatályos magyar jogban 112 olyan jogszabály azonosítható, amely az uniós határozatokban foglalt jogharmonizációs kötelezettségeknek tesz eleget. Külön felhívja a figyelmet az Európai Bíróság ítéletei nyomán fennálló harmonizációs kötelezettségre is. Gyakran ugyanis az EUB döntések teszik egyértelművé, hogy a tagállami rendelkezések miért nem felelnek meg az egyes uniós előírásoknak, azok ítélettel egyértelművé vált értelmezésének.[23]
Szikora Veronika egyetemi tanár[24] tanulmányában az Európai Unió társasági jogi szabályozását tekinti át. Az európai társasági jog célja, hogy elősegítse a társaságok hatékony működését és versenyképességét, szabad mozgását a belső piacon. A szerző bemutatja a társasági jogi irányelveket, az uniós társasági formákat és az EU legújabb kezdeményezéseit is. Végül röviden kitér az európai társasági jogi mintaszabályozásra (European Model Company Act), amely a tagállami fejleményeket is figyelembe vevő, korszerű és rugalmas modell. Kiemeli egyúttal, hogy a mintaszabályozás nem a nemzeti társasági jogok közvetlen harmonizálására törekedett, hanem szabadon választható utat kívánt nyújtani a jogalkotóknak és a jogalkalmazóknak.[25]
Szuchy Róbert egyetemi tanár[26] tanulmányában az energiajogot veszi górcső alá. Az energiajog egy fejlődő jogterület, amely egyre nagyobb jelentőséggel bír a klímaváltozás elleni küzdelem és az Európai Unió energiafüggőségének csökkentése szempontjából. A szerző ismerteti az EU energiajogának forrásait, bemutatja a magyar energiapiac fejlődését, érinti a hosszú távú megállapodásokat, és külön pontban tárgyalja az uniós energiajog hazai implementációját. Az átültetés a megújuló energiaforrásokat, az energiaellátás biztonságát és a piac liberalizálását is érinti. Ennek keretében az uniós irányelvek lehetővé kívánják tenni harmadik felek hozzáférését az elektromos és a gázhálózatokhoz. A szerző konklúzióként kiemeli, hogy Magyarország folyamatosan törekszik arra, hogy modernizálja energiajogi kereteit, és elősegítse a fenntartható, versenyképes és biztonságos energiapiac kialakítását. Az uniós jogszabályok átültetése nemcsak a nemzeti energiapolitika fejlődését segítette elő, hanem hozzájárult a környezetvédelmi célok eléréséhez és az energiafogyasztás csökkentéséhez is.[27]
A kötet záró tanulmányában Wopera Zsuzsa egyetemi tanár[28] az uniós jognak a családjogi perekre gyakorolt hatását mutatja be. A szerző a Brüsszel IIb rendelettel összefüggésben a bíróság joghatóságának megállapítása
- 203/204 -
szempontjából kiemelt jelentőséggel bíró szokásos tartózkodási hely kapcsolóelvet elemzi, majd részletesen vizsgálja a joghatóság átadásával kapcsolatos szabályokat a szülői felelősségi ügyekben. Kitér továbbá a külföldön egyre gyakoribb, bíróságon kívüli házasságfelbontásoknak a magyar polgári anyagi és eljárásjogra gyakorolt hatásaira is. Ezzel kapcsolatban ismerteti az EUB C-646/20. sz. ügyben hozott ítéletét, amely az első olyan döntés volt, amelynek tárgya egy bíróságon kívüli házasságfelbontásról hozott határozat értelmezése volt.[29]
A "Jogászegyleti Értekezések 2024" című tanulmánykötet széles körű témaválasztással igyekszik bemutatni, hogyan hatott az Európai Unió joga a magyar jogra az elmúlt évtizedekben. A két jogrendszer dinamikus kapcsolatban áll egymással, amely a magyar jog fejlődésére sok szempontból kedvezően hatott, ugyanakkor azonban több szerző az e kapcsolatból származó problémákra is rámutat. A kötetben olvasható tanulmányok számos olyan kérdést és konkrét esetet is elénk tárnak, amelyek a gyakorló jogászok számára is hasznosak lehetnek. ■
JEGYZETEK
[1] Bodzási Balázs (szerk.): Jogászegyleti Értekezések. Budapest, Magyar Jogász Egylet, 2024. A kötet a Magyar Jogász Egylet honlapján az alábbi linken érhető el: https://jogaszegylet.hu/2024-2/
[2] Egyetemi tanár, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora.
[3] Trócsányi László: Az Európai Unió ás a tagállamok viszonyának történelmi alakulása és jövője. In: Bodzási Balázs (szerk.): Jogászegyleti Értekezések 2024. Az európai jog hatása a magyar jogra. Budapest, Magyar Jogász Egylet, 2024. 22-23. DOI: https://doi.org/10.61382/MJE-Ertekezesek.2024.Trócsányi.9
[4] Tanszékvezető egyetemi tanár, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Környezetjogi és Versenyjogi Tanszék; A jövő nemzedékek szószólója, az alapvető jogok biztosának helyettese.
[5] Bándi Gyula: Az európai környezetjog kihívásai, akkor (2004) és most (2024). In: Bodzási Balázs (szerk.): Jogászegyleti Értekezések 2024. Az európai jog hatása a magyar jogra. Budapest, Magyar Jogász Egylet, 2024. 47-53. DOI: https://doi.org/10.61382/MJE-Ertekezesek.2024.Bándi.25
[6] Közjegyző, egyetemi docens, Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszék.
[7] Bodzási Balázs: Az Európai Bíróság fogyasztói hitelmegállapodásokat érintő legújabb döntéseiről. In: Bodzási Balázs (szerk.): Jogászegyleti Értekezések 2024. Az európai jog hatása a magyar jogra. Budapest, Magyar Jogász Egylet, 2024. 77-81. DOI: https://doi.org/10.61382/MJE-Ertekezesek.2024.Bodzási.55
[8] Intézetvezető egyetemi tanár, Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Magánjogi Tudományok Intézet, a KRE ÁJK dékánhelyettese.
[9] Boóc Ádám: Időszerű problémák öröklési jogunkban, kitekintéssel az európai öröklési rendelet egyes kérdéseire. In: Bodzási Balázs (szerk.): Jogászegyleti Értekezések 2024. Az európai jog hatása a magyar jogra. Budapest, Magyar Jogász Egylet, 2024. 96-97. DOI: https://doi.org/10.61382/MJE-Ertekezesek.2024.Boóc.83
[10] Alkotmánybíró, tanszékvezető egyetemi tanár, Károli Gáspár Református Egyetem Büntető eljárásjogi Tanszék.
[11] Czine Ágnes: Mérlegen az uniós jog hatása a magyar büntető ügyekre. In: Bodzási Balázs (szerk.): Jogászegyleti Értekezések 2024. Az európai jog hatása a magyar jogra. Budapest, Magyar Jogász Egylet, 2024. 124-128. DOI: https://doi.org/10.61382/MJE-Ertekezesek.2024.Czine.101
[12] Egyetemi tanár, Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Közigazgatási Jogi Tanszék, az ELTE ÁJK dékánhelyettese, a Magyar Jogász Egylet Közjogi Szakosztályának elnöke.
[13] F. Rozsnyai Krisztina: Jelenetek az uniós és a hazai közigazgatási perjog 20 éves házasságából. In: Bodzási Balázs (szerk.): Jogászegyleti Értekezések 2024. Az európai jog hatása a magyar jogra. Budapest, Magyar Jogász Egylet, 2024. 149. DOI: https://doi.org/10.61382/MJE-Ertekezesek.2024.F.Rozsnyai.131
[14] Tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Munkajogi és Szociális Jogi Tanszék, a Magyar Jogász Egylet Munkajogi és Szociális Jogi Szakosztályának elnöke.
[15] Horváth István: Az Európai Unió munkajoga - magyar tükörben. In: Bodzási Balázs (szerk.): Jogászegyleti Értekezések 2024. Az európai jog hatása a magyar jogra. Budapest, Magyar Jogász Egylet, 2024. 170. DOI: https://doi.org/10.61382/MJE-Ertekezesek.2024.Horváth.153
[16] Egyetemi adjunktus, Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi és Regionális Tanulmányok Intézet, a Károli Gáspár Református Egyetem Bocskai István Szakkollégiumának igazgatója.
[17] Kruzslicz Péter: Egység és/vagy sokféleség? - Alkotmányos kihívások az egységesülő Európában. In: Bodzási Balázs (szerk.): Jogászegyleti Értekezések 2024. Az európai jog hatása a magyar jogra. Budapest, Magyar Jogász Egylet, 2024. 206-207. DOI: https://doi.org/10.61382/MJE-Ertekezesek.2024.Kruzslicz.185
[18] Ügyvéd, adjunktus, Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági Jogi Tanszék.
[19] Lajer Zsolt: Az EU tagság hatása a magyar bankjogra. In: Bodzási Balázs (szerk.): Jogászegyleti Értekezések 2024. Az európai jog hatása a magyar jogra. Budapest, Magyar Jogász Egylet, 2024. 231-232. DOI: https://doi.org/10.61382/MJE-Ertekezesek.2024.Lajer.211
[20] Tanszékvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi Magánjogi Tanszék. A szerző emellett az University of Galway egyetemi tanára és a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatóprofesszora is.
[21] Nagy Csongor István: Önállóság és mintakövetés: a modern magyar versenyjog 40 éve. In: Bodzási Balázs (szerk.): Jogászegyleti Értekezések 2024. Az európai jog hatása a magyar jogra. Budapest, Magyar Jogász Egylet, 2024. 245-250. DOI: https://doi.org/10.61382/MJE-Ertekezesek.2024.Nagy.235
[22] Egyetemi tanár, Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi Magánjogi és Európai Gazdasági Jogi Tanszék, az ELTE ÁJK dékánhelyettese.
[23] Somssich Réka: A magyarországi jogharmonizáció elmúlt húsz éve - mennyiségi, minőségi gyorselemzés. In: Bodzási Balázs (szerk.): Jogászegyleti Értekezések 2024. Az európai jog hatása a magyar jogra. Budapest, Magyar Jogász Egylet, 2024. 268-270. DOI: https://doi.org/10.61382/MJE-Ertekezesek.2024.Somssich.253
[24] Tanszékvezető egyetemi tanár, Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszék, a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar dékánja.
[25] Szikora Veronika: Határon innen és túl - társaságok az uniós és a nemzeti jog mozgásterében. In: Bodzási Balázs (szerk.): Jogászegyleti Értekezések 2024. Az európai jog hatása a magyar jogra. Budapest, Magyar Jogász Egylet, 2024. 301. DOI: https://doi.org/10.61382/MJE-Ertekezesek.2024.Szikora.279
[26] Egyetem tanár, Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelmi Jogi Tanszék, a Károli Gáspár Református Egyetem rektorhelyettese.
[27] Szuchy Róbert: Az Európai Unió jogfejlesztő hatása a magyar energiajogra. In: Bodzási Balázs (szerk.): Jogászegyleti Értekezések 2024. Az európai jog hatása a magyar jogra. Budapest, Magyar Jogász Egylet, 2024. 305-333. DOI: https://doi.org/10.61382/MJE-Ertekezesek.2024.Szuchy.305
[28] Egyetemi tanár, Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Eljárásjogi Tanszék, a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet elnöke.
[29] Wopera Zsuzsa: Az uniós jog hatása a családjogi perekre. In: Bodzási Balázs (szerk.): Jogászegyleti Értekezések 2024. Az európai jog hatása a magyar jogra. Budapest, Magyar Jogász Egylet, 2024. 347-349. DOI: https://doi.org/10.61382/MJE-Ertekezesek.2024.Wopera.335
Lábjegyzetek:
[1] A szerző közjegyzőhelyettes, magánjogi szakreferens, Magyar Jogász Egylet.
Visszaugrás
