Az Európai Unió Parlamentje és Tanács rendes jogalkotás keretében 2015. december 16. napján megalkotta a 2015/2424/EU rendeletet (Továbbiakban: Rendelet), amely módosította a közösségi védjegyről szóló 207/2009/EK tanácsi és a közösségi védjegyről szóló 40/94/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2868/95/EK bizottsági rendeleteteket, és amely 2016. március 23. napján lépett hatályba. A Rendelet a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalnak (védjegyek és formatervezési minták) fizetendő díjakról szóló 2869/95/EK bizottsági rendeletét egyidejűleg hatályon kívül helyezte (http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:32015R2424&from=HU). A módosító Rendelet számos olyan új elemet tartalmaz, amelyek 2017. október 1-jétől alkalmazandók. A fontosabb változások alappillérét jelenti, hogy a Rendelet alapján a közösségi védjegy elnevezése európai uniós védjegyre módosul, a közösségi védjegybíróság kifejezés helyébe az európai uniós védjegybíróság, az együttes közösségi védjegy kifejezés helyébe az európai uniós együttes védjegy lép. A védjegyek reformjára vonatkozó jogalkotási csomag részét képezi az Európai Parlament és Tanács 2015/2436 irányelve is, amelynek célja, hogy a tagállamok védjegyekre vonatkozó jogszabályait harmonizálja, közelítse egymáshoz. Ezen irányelv átültetésének a tagállamok 2019. január 15. napjáig kötelesek eleget tenni a 2015/2436 irányelv 54. cikke alapján (Európai Parlament és Tanács 2015/2436 irányelv 54. cikke). Jelen tanulmányban a megváltozott szabályokat kívánjuk röviden bemutatni (https://twobirdsideas.hu/matol-valtozik-az-europai-unio-vedjegyoltalmi-rendszere/).
A jogi reform fő célja az volt, hogy korszerűsítse az európai uniós védjegyrendszert, felhasználóbaráttá, áttekinthetővé tegye, kihasználja az internet korszaka által nyújtott lehetőségeket valamint az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala és a tagállamok szellemi tulajdonjogi hivatalai közötti együttműködését és gyakorlatot közelítse egymáshoz. A védjegyjogi jogalkotási reform-folyamat meglehetősen elhúzódott. A bizottság 2013-ban két javaslatot nyújtott be, az egyiket az európai védjegyrendelet, másikat az irányelv módosítására. A 2016. március 23. napjától hatályos módosító rendelet rendelkezései túlnyomó többségben a magánszektort érintették. Jelentős változás például, hogy a belső piaci harmonizációs hivatal helyét az EUIPO (Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala) vette át, változást hozott továbbá, a hivatal irányítása, működése, a vizsgálati eljárások, az áruk és szolgáltatások, a felszólalási és törlési eljárás, vagy a fellebbezések terén, illetve csökkentek a regisztrációs díjak. A regisztrációs díjak csökkentésével egyidejűleg maga a díjrendszer is megváltozott. A továbbiakban az "egy osztály egy díj" rendszer lesz alkalmazandó. Ez alapján az alapdíj alacsonyabb lesz, mint ahogyan korábban volt, viszont csak az első áru- vagy szolgáltatási osztályt lefedő védjegybejelentésre és megújításra terjed ki. Ezt követően azonban minden további osztály további költséget von maga után az eljárás során. A korábbi szabályozáskor az alapdíj három osztályt is lefedett, azonban a kérelmezőknek 2016. március 23. napjától kezdve már az első osztályon felül is számításba kell venniük az osztályonkénti díjakhoz kapcsolódó többletköltségeket (https://jogaszvilag.hu/rovatok/vilagjogasz/az-eu-vedjegyoltalmi-rendszerenek-valtozasai).
A Rendelet 4. cikke alapján a európai uniós védjegyoltalomban részesülhet minden megjelölés, így különösen szó - beleértve a személyneveket is -, ábra, kép, alakzat, betű, szám, szín, továbbá az áru vagy az áru csomagolásának formája, vagy hang, amely alkalmas arra, hogy más áruktól vagy szolgáltatástól megkülönböztesse. Az ábrázolás módjának olyannak kell lennie, amely lehetővé teszi a nyilvánosság és a hatóságok részére, hogy a jogosultat megillető oltalom tárgyát meghatározzák (Az Európai Parlament és Tanács 2015/2424 Rendelet 4. cikke). Ezen változás alapján a szín és egyéb hangmegjelölések kifejezetten bekerültek a lajstromozható megjelölések közé.
A Tanács 207/2009/EK rendeletének (7) cikke alapján szabályozott feltétlen kizáró okok is módosulnak akképpen, hogy a "funkcionalitás", mint kizáró ok módosul és a továbbiakban nem csak a formára, hanem egyéb jellemzőkre is vonatkozik. Ezt a változást a (7) cikk 3. pontjának változása alapozza meg. A feltétlen kizáró okok kiterjesztésre kerültek és a továbbiakban mind a nemzeti, mind uniós és nemzetközi megállapodás alapján ütköző eredetmegjelölések és földrajzi jelzések ki vannak zárva, továbbá a feltétlen kizáró okok bővültek a hagyományos különleges termékekkel és növény fajtanevekkel. (http://www.mie.org.hu/eloadasok_2016/tavaszi_konf/MIE_Lukacsi%20Peter_20160506.pdf) A viszonylagos kizáró okok az alábbiakkal egészülnek ki: "Az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalmából eredő jogok gyakorlására az érintett jog alapján felhatalmazott bármely személy felszólalása alapján nem részesülhet védjegyoltalomban a megjelölés, amennyiben az eredetmegjelölések vagy a földrajzi jelzések oltalmát biztosító uniós jogszabályok vagy tagállami jog szerint az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés lajstromozására irányuló bejelentést az uniós jogszabályokkal vagy a nemzeti joggal összhangban az európai uniós védjegybejelentés bejelentési napjánál, illetve a bejelentés igényelt elsőbbségi napjánál korábban tették meg, feltéve, hogy az eredetmegjelölést vagy a földrajzi jelzést utóbb lajstromozzák és az adott eredetmegjelöléshez vagy földrajzi jelzéshez fűződő jogok alapján megtiltható a későbbi védjegyek használata" (az Európai Parlament és Tanács 2015/2424 rendelet 8. cikkének a) pontja). Ez alapján a korábbi európai uniós vagy tagállami eredetmegjelölések és földrajzi jelzések alapján is lehetséges a felszólalás és így az új védjegyoltalom bejegyzése is megakadályozható.
- 26/27 -
Maradtak olyan rendelkezések is, amelyek további részletszabályok kidolgozását igényelték, ezért a bizottság két további rendeletet dolgozott ki, egy végrehajtási és egy felhatalmazáson alapuló rendeletet, amelyek 2017. október 1-jével léptek hatályba. 2017. október 1. napján, egy új európai uniós védjegyjogi jogcím került bevezetésre, az európai uniós tanúsító védjegy, amelyek egyes nemzeti szintű rendszerekben már évek óta léteznek az EU-n belül. A tanúsító védjegy (certification mark) lehetővé teszi a tanúsító intézmény vagy szervezet számára, hogy a tanúsítási rendszert betartó szervezetek számára engedélyezze, hogy a védjegyet a tanúsítási követelményeknek megfelelő áruk vagy szolgáltatások megjelölésére használják fel (https://euipo.europa.eu/ohimportal/hu/eu-trade-mark-regulation-technical). Az európai uniós tanúsító védjegy meghatározása szerint olyan védjegy, "amely alkalmas arra, hogy a védjegyjogosult által az anyagösszetétel, az áruk gyártási módja vagy a szolgáltatásnyújtás módja, illetve a minőség, a pontosság vagy egyéb jellemzők tekintetében - a földrajzi eredet kivételével - tanúsított árukat és szolgáltatásokat megkülönböztesse az ilyen tanúsítással nem rendelkező áruktól és szolgáltatásoktól" (https://euipo.europa.eu/ohimportal/hu/certification-marks). A tanúsító védjegyre vonatkozó bejelentésnek tartalmaznia kell azt a nyilatkozatot, amelyben a bejelentő azt igazolja, hogy európai uniós tanúsító védjegyre tesz bejelentést.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
