Az elmúlt időszakban megtörtént tipikus esetek is ráirányították figyelmünket a gazdasági társaságok saját tőke hiányos helyzete megoldásának problémáira.
Az első tipikus történetünkben egy visszatérően veszteséges, erősen negatív saját tőkéjű kft. helyzetét a tulajdonos a céggel szembeni követelésének "apportálásával" kívánta rendezni oly módon, hogy a dologi hozzájárulás értékének kisebbik részével törzstőkét, nagyobb részével a tőketartalékot növeli. A tőketartalék szándéka szerint ellensúlyozta volna korábbi évek felhalmozott veszteségét, a mínuszos eredménytartalékot és ez által a pozitívvá váló saját tőke meghaladhatja a jegyzett tőkét. A tranzakció célja az volt, hogy a társaság tőkemutatóit feljavítsák jelentős bankhitel folyósításának reményében. 2011 decemberében megtörtént az apport átadás és az egyszemélyes kft. alapító okiratának módosítása. A társaság december 30-án nyújtotta változás bejegyzési kérelmét, egyszerűsített cégeljárás keretében és ebben kérte, hogy a változást az alapító okirat módosítás dátumával egyezően, 2011. december 21-ével hatályosítsák. A cégbíróság 2012. január 2-i végzésében a kft. jegyzett tőke változás időpontját is ugyanezzel a dátummal rögzítette. (A tőkeváltozás, illetve a cégbírósági bejegyzés dátumának jelentőségére a későbbiekben visszatérünk).
A másik eset fontosságát mondanivalónk szempontjából az adja, hogy a cég beadványában kérte az általa megadott dátummal a jegyzett tőkeváltozás bejegyzését. A cégbíróság a kért tőkeváltozás időpontját elfogadva tüntette azt fel bejegyzésében, ami eltért a végzés dátumától.
Az elhúzódó pénzügyi és gazdasági válság, a recesszió tömegesen sodorja a vállalkozásokat veszteséges, tőkehiányos helyzetbe, ezért meglátásunk szerint, a választott témánk tanulságai okulással szolgálhatnak az ilyen cégek tulajdonosai, menedzsmentje, a jogi, illetve a pénzügyi szakemberek számára. Hitelképesség, támogatás igénybevételi, közbeszerzési pályázaton való indulási lehetőség függhet attól, hogy az adott év december 31-ig meg tudják oldani, a cég saját tőke hiányos helyzetét, és ezt az éves beszámolóban így tudják megjeleníteni.
A saját tőkehiányos helyzetről
Elöljáróban tisztázni szükséges, mit is értünk saját tőke hiányos helyzeten. Az ilyen helyzet akkor áll fenn, amikor a cégek saját tőkéje a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (továbbiakban: Gt.) szerint meghatározott szint alá kerül. E törvény a saját tőkehiányos helyzetet oly módon definiálja, hogy az valamilyen időszakban akkor áll elő, amikor a saját tőke összege a jegyzett tőke, vagy annak meghatározott hányada előírt nagyságrendjét nem éri el.
A Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 35. § (3) bekezdése szerint az rt.-éknél és a kft.-éknél a jegyzett tőke a cégbíróságon bejegyzett tőke a létesítő okiratban meghatározott összegben. Ezért itt e témát a kft. és az rt. társasági formában működő cégekre vonatkozóan taglaljuk.
Az Szt. 35. § (2) bekezdése szerint a saját tőke a - jegyzett, de még be nem fizetett tőkével csökkentett - jegyzett tőkéből, a tőketartalékból, az eredménytartalékból, a lekötött tartalékból, az értékelési tartalékból és a tárgyév mérleg szerinti eredményéből tevődik össze.
A) 2006 évi IV. tv. a gazdasági társaságokról (Gt.)
1. Ha a társaság
a) két teljes üzleti évben, (ami alatt két pénzügyi évről szóló beszámoló értendő)
b) nem rendelkezik - a társasági formára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő saját tőkével, ami Kft.-nél 500 eFt, Zrt.-nél 5000 eFt, Nyrt.-nél 20 000 eFt
c) ha a cég második év beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőkéről nem gondoskodnak;
d) akkor, a c) pont szerinti határidő lejáratát követő 60 napon el kell határozni a társaság átalakulását, vagy rendelkezni kell jogutód nélküli megszűnéséről. Az átalakulás során olyan társasági formát kell választani, amelynél a b) pontban vázolt helyzet nem áll fenn (Gt. 51. §).
2. A kft. esetében az ügyvezető haladéktalanul köteles, a szükséges intézkedések megtétele céljából, összehívni a taggyűlést, ha tudomására jut, hogy a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent. Ebben az esetben a tagoknak határozniuk kell különösen a pótbefizetés előírásáról vagy - ha ennek lehetőségét a társasági szerződés nem tartalmazza - a törzstőke más módon való biztosításáról, illetve a törzstőke leszállításáról, mindezek hiányában a társaságnak más társasággá történő átalakulásáról, illetve jogutód nélküli megszüntetéséről. A határozatokat legkésőbb három hónapon belül végre kell hajtani. [Gt. 143. § (2), (3) bek.].
3. Ha a Kft. törzstőke leszállítása e törvényben meghatározott ok miatt kötelező, a taggyűlés az ok bekövetkeztéről történt tudomásszerzéstől számított harminc napon belül köteles a tőke leszállításáról határozni [Gt. 161. § (1) bek.].
A törzstőke leszállítását a cégközlönyben kétszeri alkalommal meg kell hirdetni és a lappéldányokat a bejegyzési kérelemhez kell csatolni [Gt. 162. § (1) bek.].
4. Az rt. igazgatósága köteles nyolc napon belül köteles - a felügyelőbizottság egyidejű értesítése mellett - a szükséges intézkedések megtétele céljából a közgyűlést összehívni, ha tudomására jut, hogy
a) a részvénytársaság saját tőkéje a veszteség következtében az alaptőke kétharmadára csökkent, vagy
b) saját tőkéje a 207. § (1) bekezdésében meghatározott összeg (5 mFt) alá csökkent,
Ezekben az esetekben a részvényeseknek határozniuk kell az alaptőke biztosításáról, illetve annak módjáról, így különösen a részvényesek által történő befizetés előírásáról, illetve az alaptőke leszállításáról, továbbá a társaságnak más társasággá történő átalakulásáról, ezek hiányában pedig a társaság megszüntetéséről [Gt. 245. § (1), (2) bek.].
5. A részvénytársaság az alaptőkét leszállíthatja, az e törvényben meghatározott esetekben pedig az alaptőke leszállítása kötelező. Ha az alaptőkét a 207. § (1) bekezdésében meghatározott (törvényi minimum) összeg alá kellene leszállítani és a részvényesek az alaptőke pótlásáról három hónapon belül nem gondoskodnak, a részvénytársaság közgyűlése köteles a részvénytársaságnak más társasági formába történő átalakulásáról, más társasággal történő egyesüléséről, vagy jogutód nélküli megszűnéséről dönteni [Gt. 266. § (1), (3) bek.].
Az igazgatóság az alaptőke leszállítását elhatározó közgyűlési határozat meghozatalát, illetve a jogerős bírósági határozat kézbesítését követő harminc napon belül köteles intézkedni az alaptőke leszállításról hozott döntésnek a Cégközlönyben történő, kétszer egymás utáni közzétételéről, akként, hogy a két közzététel között legalább harminc napnak kell eltelnie.
A hirdetménynek tartalmaznia kell,
a) azt, hogy az alaptőke feltételes leszállításáról a közgyűlés vagy a bíróság döntött,
b) a döntés tartalmát [Gt. 271. § (1), (2) bek.].
B) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006 évi V. törvény (Ct.)
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
