Az érdekleengedés, bár kevésbé ismert fogalom, de mint jogintézmény a polgári jogban jelen van. A joglemondással és a jogból való engedéssel rokon jogintézmény, melyet el kell határolni a szerződésmódosítástól is. Az érdekleengedés a polgári jogviszonyokon belül a joggyakorlás mindennapi, ám egyúttal különleges esete. Olyan jelenség, mely a legszorosabb kapcsolatot mutatja fel a polgári jog alapelveivel, elsősorban a jóhiszeműség és tisztesség követelményével, ezen belül is a venire contra factum proprium elvével. Hatása a szerződésszegés körében is jelentős.
The waiver of interest is a legal instrument in civil law, even if it is less well-known. On the one hand is related to waiver of rights and release from rights, and on the other hand it should be distinguished from amendment of contract. The deflation of an interest is a common but specific form of exercise of rights in civil law relationships. It is a phenomenon which is closely linked to the fundamental principles of civil law, in particular the requirements of good faith and fair dealing, especially the principle of venire contra factum proprium. Its impact is also significant in the area of breach of contract.
A cím - úgy érezzük - némi magyarázatra szorul, legalább két okból. A lemondás és az elbirtoklás is jól ismert intézmények, de az érdekleengedés kevésbé elterjedt és a törvény által nem is használt fogalom. Az előzékenység pedig elsőre egyáltalán nem tűnik jogilag releváns jelenségnek. A másik megjegyzést a tanulmány végére hagyjuk.
Grosschmid Béni a Fejezetek kötelmi jogunk köréből című kétkötetes munkájában a szolgáltatás teljesítése - a kellő véghezvitel - kérdései körében tett említést arról, hogy a kötelem kitűzött mértékétől kivételesen el is lehet térni. Ilyen helyzetként tartotta számon azokat a kötelmeket, amelynél a kitűzött mérték jellemzően az egyik fél érdekére tekint. Ez az egyoldalúság teszi lényegében lehetővé az érdekleengedést, vagyis a kötelem zárt körének kivételes áttörését.[1]
Az ilyen "egyoldalú" - Grosschmid kifejezésével élve "félszakos" - obligáció sajátossága, hogy az a teljesítési kötelezettség körülírásában túlnyomórészt az egyik félre van tekintettel, méghozzá jogszerűen, a kötelem egyensúlyának megbomlása nélkül. Ilyen esetekben a teljesítendő szolgáltatás szigorú számonkérése bizonyos értelemben az érintett jogalany érdekérzékenységére van bízva, aki ezért jogosítva van e kötelmi mértéken egyoldalúan változtatni. Feltéve - és ez nagyon fontos - hogy ez a másik félnek semmiképpen nem válik a hátrányára. Még inkább megteheti, ha a változtatás kiváltképpen e másik előnyére szolgál (számára kedvezőbb). Ilyenkor tehát az említett fél a vizsgált (kötelembeli) érdekéből enged, azt alacsonyabb szintre szállítja: innen az érdekleengedés. Az érdekleengedés "nem egyéb, mint a kötelembeli kitűzés fenekén lappangó hallgatólagos vagylagosságok következésre emelése"[2] fogalmazott a szerző. Vagyis az általános szabály - legyen az szerződésben kikötött vagy diszpozitív módon megfogalmazott és a szerződés részévé váló jogi rendelkezés - helyett az érintett jogalany számára a konkrét esetben ténylegesen (inkább) megfelelő véghezviteli mód választása. Az erre irányuló elmozdulás lehetősége eleve benne van a kötelemben. Fontos rögzíteni, hogy az érdekleengedés vizsgálata során - a helyzet látszólagos egyszerűsége ellenére - körültekintően kell eljárni. Egyaránt lehetséges, hogy a tartósan előálló (állandósuló) érdekleengedés már szinte gyakorlat, amikor is a kapcsolatot annak "lompossága" (Grosschmid beszédes kifejezése) jellemzi, de az is előfordulhat, hogy a konkrét jogviszonyban lényegében nincs elnézésnek helye, ilyenkor a szerződésszegés a korábbi kíméletes gyakorlat ellenére indokolja a szankciót, ellenkező esetben a szerződés célja kerülne veszélybe.[3]
Nem ok nélkül jegyezte meg Szladits Károly, hogy "[a]z érdekleengedés tana egyik legfrappánsabb igazolása annak, hogy a tudomány mélységeiből olyan gyakorlati eredményeket hozhat felszínre a búvár, amelyekre a puszta empirizmus vagy tapogatózó ösztönszerűség nagyon nehezen vagy esetleg egyáltalán nem jön rá."[4] A Fejezeteknek ez a rendkívül finom érdekérzékenysége jogszabályban is testet öltött. Az 1928. évi Magánjogi Törvényjavaslat 1084. § szerint "Az adósnak úgy kell kötelezettségét teljesítenie, amint azt, tekintettel az eset körülményeire és az élet felfogására, a méltányosság megkívánja. A szerződésnek oly kikötésétől, amelyet a felek kizárólag az egyik fél érdekében állapítottak meg, ez a fél eltérhet, amennyiben az eltérés nem hátrányos a másik félre."
- 17/18 -
Az érdekleengedés jogi lehetőségét természetesen a mai polgári jog is elismeri. A leengedett érdekre hozható példaként a Fővárosi Ítélőtábla egyik közzétett eseti döntése. A szóban forgó ügyben az eltartók a tartási szerződésben vállalták, hogy saját költségükön gondoskodnak az eltartottak ingatlanának (épületének, udvarának, kertjének) rendben tartásáról, a számukra átruházott ingatlanban az eltartottakra mosnak, főznek, takarítanak. Biztosítják az eltartottak lakásának fűtését, világítását, betegség esetén ápolásukat, gyógykezeltetésüket, szükség esetén kórházi ellátásukat, haláluk után pedig illő eltemettetésüket a katolikus egyház szertartása szerint. A valóságban azonban mosást és takarítást egyáltalán nem kellett végezniük, mert azt a felperes nem engedte, ápolását pedig az állapota nem tette szükségessé. Az ingatlan rezsijét sem kellett fizetniük. Ez a bíróság helyes döntése szerint nem jelentette azt, hogy a tartási szerződést megszegték, hiszen a felperes ezen szolgáltatásokra nem tartott igényt. Az egyoldalú leengedés nem sodorhatja a másik felet a szerződésszegés állapotába. Arra sincs azonban lehetőség - ez egyértelműen következik a tartási jellegű kötelmek természetéből - hogy az eltartó a személyes gondoskodást rátukmálja az eltartottra. Az érdekleengedésnek ilyen esetben szerződésszegést megelőző-kizáró-elhárító jogi hatása van.[5] A jogosult által gyakorolt érdekleengedése a szerződéssel ellentétben álló kötelezetti magatartást a szerződésszegés árnyéka alól mintegy kivezeti. A megrendelő érdekében kialakított szerződési kikötésként jelenik meg, hogy a vállalkozó a létesítmény kivitelezése során felhasznált anyagok eredetét és minőségét tanúsítvánnyal igazolni köteles. Ettől a követelménytől a megrendelő el is tekinthet (érdekleengedés). Más kérés, hogy e kikötés szigorúan vételét például a megrendelőt finanszírozó hitelező megkövetelheti, jogszabály előírhatja. A polgári jogi szempontból nem kifogásolható magatartás ilyenkor más jogági - például adójogi - szabály kötelező rendelkezése alapján jogellenesnek minősülhet. Egy állami garancia érvényesítését célzó perben például a bíróság kimondta, hogy "[a] kezességbeváltás teljesítésére csak akkor kerülhet sor, ha a felperes magatartása során biztosítja a teljes normakörnyezetnek megfelelést, ami magában foglalja a belső szabályzatában előírtak teljesítését is."[6] A szóban forgó esetben a felperes - bár saját szabályai is megkövetelték - eltekintett a minőségtanúsító okiratok, dokumentumok megkövetelésétől: ezt az érdekleengedés alapján a szerződő féllel szemben megtehette, ám a kapcsolódó jogviszonyban hátrányos jogkövetkezménnyel kellett számolnia. A hitelező engedékenysége ekkor sem befolyásolja a vállalkozó azon kötelezettségét, hogy - egyébként - szerződésszerűen teljesítsen. A rPtk. alapján, de az érdekleengedésre hivatkozással fejtette ki a Legfelsőbb Bíróság egyik döntése, hogy a felperes - miután beletörődött abba, hogy a szerződés tárgyát képező liofilizáló készüléket ez eredeti céltól eltérően csak korlátozottan fogja tudni használni - jogszerűen módosította árleszállításra a keresetét. A kicserélés követelése helyett ugyanis a jogosultat a "kevesebb" jog is megilleti, vagyis hogy az alkalmatlan és kijavíthatatlan, de korlátozottan mégis használható szoláltatást árleszállítással átvegye.[7] Ha a szerződő felek nem módosítják a szerződést, úgy az érdekleengedés a fentebb elmondottak alapján csak ideiglenesen fog alakítani a kötelmi viszony tartalmán és a jogosult az eredeti állapothoz - a szerződésben kikötött szolgáltatás követeléséhez - vissza is térhet.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
