Dr. Papp Tekla: A japán társasági jog kialakulása és jellemzői III. (CH, 2003/7., 5-7. o.)

4) Részvénytársaság (joint stock company, limited company, company limited by shares)

Az rt. jogi személyiségű tőketársaság a Kereskedelmi Kódex (röviden: KK.) 54. §-a értelmében. Társasági szerződéssel alapítható, a következő kötelező tartalmi elemekkel:

- cégnév;

- székhely;

- tárgy;

- alapítók személyes adatai;

- a társaság által kibocsátandó részvények száma;

- a bejegyzéskor kibocsátandó részvények száma;

- az alapítás közzétételének módja (hivatalos lapban "- Official Gazette - ", vagy napilapban lehetséges).

A kereskedelmi kódex ezeken kívül számos lehetséges tartalmi elemet említ meg, mint például: az alapítókat megillető előnyökkel vagy az apportálási előírásokkal kapcsolatban. A kft.-hez hasonlóan az okirat közjegyzői hitelesítése itt is alakszerűségi feltétel.

Kétféleképpen lehet rt.-t alapítani: egyrészt a KK. 170-173. §-ának megfelelően zártkörűen, részvénykibocsátás nélkül - ezt magánalapításnak nevezik (a), másrészt a KK. 174-183. §-a értelmében részvényjegyzéssel [azaz részvény kibocsátásával (b)].

ad a): a bejegyzéskor kibocsátandó valamennyi részvényt átveszik az alapítók, úgy, hogy vagyoni hozzájárulásukat azonnal és teljes egészében teljesíteniük kell, és igazgató és könyvvizsgáló választása is elő van írva. A megválasztott igazgató a bíróságtól ellenőr kijelölését kell, hogy kérje, aki az rt. alapításáról a bíróságnak jelentést készít.

ad b): az alapítási folyamat részvényjegyzésre felhívással indul, majd a jelentkezési nyomtatványok (név, jegyzett részvények száma, lakóhely, aláírás) kitöltésével folytatódik, majd, ha minden részvényt lejegyeztek, és kibocsátási értéküket teljesítették, akkor alakuló közgyűlést kell tartani, amelyen sor kerül az első igazgatók és könyvvizsgálók megválasztására, s az alapítási eljárásról igazoló jelentés készítésére.

Mindkét eljárás esetén az rt. bejegyzése attól a naptól számított két hét múlva válik hatályossá, amikor az alapítási procedúra befejeződött.

Az rt. legalább tízmillió jennel alapítható a KK. 168-4. §-a folytán, és az engedélyezett tőke nagysága szerint háromfajta rt.-ről beszélhetünk: nagy (az engedélyezett tőke 500 millió jen feletti), közepes (500 millió és 100 millió jen közötti az engedélyezett tőke) és kicsi (100 millió jen alatti az összeg).

A részvényeseket befektetési és igazgatási jogok illetik meg, így például befektetési jognak minősül a KK. 204. §-a, 205. §-a, 226. §-a és a 290. §-a alapján:

- a részvényes részvényokirat kiállításához fűződő joga;

- a részvényesek jegyzékébe való bevezetésre vonatkozó jog (a részvényesek jegyzékét az igazgatók vezetik a társaság székhelyén; és a részvényesek nevét, címét, részvényeik számát, fajtáját és a részvények szerzési időpontját tartalmazza, amely csak a jegyzékbe bevezetéssel lesz hatályos);

- részvény átruházására vonatkozó jog;

- osztalékhoz való jog;

Igazgatási jogok a KK. 254. §, 257. §, 237-3. §, 275. §, 237. §, 404. §, 408. §, 417. § alapján például:

- az igazgatók megválasztására és visszahívására vonatkozó jog;

- az információs jog;

- rendkívüli közgyűlés összehívásának joga;

- könyvvizsgálótól jelentés kérésének joga;