Az Osztrák Tudományos Akadémiának a Habsburg monarchia története tanulmányozására létrehozott bizottsága feladatul felvállalta az 1848-1867 közötti időszak osztrák minisztertanácsi jegyzőkönyveinek kiadását. 1970-től 25 kötet jelent meg, az előkészület alatt álló további 3 kötettel lesz teljes a rangos sorozat. Ez a nagy ívű projekt kiegészül az 1867-1918 közötti időszakból a Monarchia közös minisztertanácsa jegyzőkönyveinek publikálásával, a kiadványokat az MTA Történettudományi Intézete gondozza. Eddig öt kötet jelent meg, további három kötet van előkészületben. A nagy volumenű vállalkozás harmadik sorozata az osztrák minisztertanácsi jegyzőkönyvek kiadása lesz, az 1867-1918 közötti periódusból.
Visszatérve az 1848-1867 között közzétett jegyzőkönyvekhez megállapítható, hogy, terjedelmes kötetek kerültek kiadásra, precíz jegyzetanyaggal ellátva, így a korszak kutatói számára sokoldalú tudományos felhasználást tesznek lehetővé. Ki lehet emelni a köztörténetet, politikatörténetet, a gazdaságtörténetet, az állam- és jogtörténet számos ágát, a politikusok biográfiájának színes megrajzolását, az állami egyházjogot, a nemzetközi kapcsolatok történetét. Ez vonatkozik természetesen a magyarhoni viszonyokra is. Nyilvánvaló, hogy az előbbi felsorolás nem lehetett kimerítő.
A sorozat egységes szerkezeti felépítése példaértékűnek tekinthető. Elemei az előszó, a kismonográfiának tekinthető bevezető tanulmány, bibliográfia, rövidítések, az elavult kifejezések jegyzéke, a minisztertanács ülésein résztvevők jegyzéke, a forrásközlés, a jegyzőkönyvek és mellékletek, ezek kronologikus jegyzéke, végül a kötetetek sokoldalú felhasználását megkönnyítő igen részletes és terjedelmes mutató.
Az itt ismertetett, a Felix Schwarzenberg minisztérium 1850 október 14 és 1851 május 30 közötti időszakára vonatkozó II. sorozat 4. kötet bemutatja azt a folyamatot, amely az Osztrák Császárságban végül is az első alkotmányos korszak végét jelentette. Főszereplője egyik oldalon a hajdani udvari kamarai elnök Kübeck, aki I. Ferenc József császár bizalmát élvezve a kurzusváltás egyik eszközeként, az ellensúlyt a minisztertanáccsal szemben a "Reichsrat"-ban látta. Ez a tanácsadó szerv kizárólag az uralkodónak volt alárendelve. Hatásköre, felépítése sokáig volt napirenden, Statutumát 1851 április 13-án publikálták császári pátensként a hivatalos lapban.
Az osztrák kormány tagjainak a jegyzőkönyvekben is rögzített ellenvetései plasztikusan tükrözik a fenti folyamatot. A kötetet véleményező magyar történész, Ress Imre megállapította, mennyire mélyek a közzétett kötet által nyújtott betekintések azoknak a politikai változásoknak összetett részleteibe, amelyek a forradalom örökségétől, az alkotmányosságtól az abszolutizmus helyreállításához vezettek. Ez a kép a nemzeti történetírás megmerevedett szempontjainak újragondolását, esetenként revideálását segítheti elő.
Az új, reakciós kurzus fokozatos kialakulása Schmerling igazságügy-miniszter és Bruck kereskedelmi-, ipari- és közmunkaügyi miniszter távozásához vezetett. Említést érdemel Schmerling irathagyatékából kitűnő személyes reagálása elbocsátására (XXXVI. o.).
A 19. század derekán végbemenő osztrák modernizáció sajátos jellegét találóan írja le a "liberális abszolutizmus" kategória. Az abszolutizmus előkészítése ellenére számos reform folytatódott a közigazgatás, az igazságügy, a gazdaság- és a társadalompolitika terén, ezzel mégis egyes korszerű elemeket őrzött meg a reakció évtizede.
A külpolitikában a német térségben a poroszok offenzív törekvéseivel feszült, fegyveres konfliktussal fenyegető helyzet állott elő, ez a veszély azonban hosszas tárgyalások után elhárult. Figyelemre méltó, hogy Schwarzenberg, aki miniszterelnöksége mellett külügyminiszter is volt, a német térség fejleményeiről nem tájékoztatta folyamatosan a minisztertanácsot.
A Habsburg Birodalom korábbi időszakai is megjelennek a minisztertanács egyedi ügyeiben. 1851 januárjában (177. o.) a hadügyminiszter Kossuth Lajos gyermekei elleni eljárásban lefoglalt értéktárgyak elidegenítéséről tesz előterjesztést. Komolyabb értéket egy ezüst babérkoszorú és egy ékkövekkel díszített arany írótoll jelentett, ezeket a referáló szerint, nem kellene nyilvánosan értékesíteni, hanem a cs. kir. Schatzkammernek kell átadni, nehogy azokat a párthívek vezérük ereklyéjeként demonstrációra használják fel. 1851 március 3-án (297. o.) már fémbeolvasztást javasolt a pénzügyminiszter. Az osztrák titkos műveletekre utalt Kossuthtal kapcso-
- 254/255 -
latban egy 1851 február 3-i minisztertanácsi napirend (242. o.) Egy osztrák titkos ügynök utal Kossuthnak a határőrökhöz intézett proklamációjára. Kossuth félrevezetésére lenne alkalmas, ha ezt az iratot az Állami Nyomda néhány példányban kinyomtatná. A minisztertanács azonban egyhangúan úgy döntött, hogy az ilyen eljárás méltatlan lenne a cs. kir. kormányhoz.
A Vormärz jelképértékű megtestesítője volt Metternich herceg, kancellár. A minisztertanács 1850 november 12-i napirendjei között (65, 66. o.) a kancellárnak egy évtizedekre visszanyúló elszámolási ügye és nyugdíjának kérdése szerepelt. A kedvező döntéshez hozzájárult az uralkodó véleménye is, aki Metternichet úgy minősítette, mint aki tagadhatatlanul az osztrák monarchiával kapcsolatban a legnagyobb érdemeket szerezte.
Karakterisztikus, hogy a minisztertanács feltűnően sok egyéni, egyedi ügyet is tárgyalt, így kitüntetéseket, rangemeléseket, büntetőügyeket vagy akár a krumpli drágulását Észak-Csehországban és a szükséges intézkedéseket.
Konklúzióként a recenzens véleménye egyértelműen az, hogy a hamarosan teljessé váló osztrák minisztertanácsi jegyzőkönyvek (1848-1867) sorozat kötetei nem hiányozhatnak egyetlen hazai történész műhely, jogtörténeti intézet és a nagyobb könyvtárak polcairól. ■
JEGYZETEK
* Protokolle des Österreichischen Ministerrates 18481867. Abteilung II. Das Ministerium Schwarzenberg. Band 4. 14. Oktober 1850-30.Mai 1851. Bearbeitet und eingeleitet von Thomas Kletečka unter Mitarbeit von Anatol Schmied-Kowarzik. Wien, Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, 2011, LVII + 377 o.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző tanszékvezető egyetemi tanár.
Visszaugrás
