Az európai végrehajtható okiratról tartott konferencia létrehívója és motorja Dr. Vesna Rijavec, a Maribori Egyetem professzora. A konferencián elsősorban a tudomány képviselői: egyetemi professzorok, docensek, kutatók, kevésbé a gyakorlatban dolgozó jogászok vettek részt. A témaválasztás feltétlen érdeklődésre tarthat számot a közjegyzők - többek között a magyar közjegyzők - körében is, hiszen az általuk készített okiratok alapján az Európai Unióban történő végrehajtás - ha jelenleg még nem is gyakori - az Unión belüli gazdasági kapcsolatok szorosabbá fűzésével a jövőben vélhetőleg egyre többször fordul elő. Jelzi a téma fontosságát az is, hogy a közelmúltban a Közlönyben két átfogó tanulmány is foglalkozott a kérdéssel, a 2006/3. számban jelent meg dr. Bókai Judit cikke, amely a közjegyzői okiratok az Európai Unióban történő szabad áramlásával, az európai végrehajtási jogcímmel foglalkozott, a 2006/7-8. szám pedig Vesna Rijavec: A Nemzetközi végrehajtási jog Szlovénia példáján című cikkét közölte.
A helyszín a Maribori Egyetem volt, ahol a jogi szakma számos területéről érkezett előadónak köszönhetően több nézőpontból vitatták meg az európai végrehajtható okiratokkal kapcsolatban felmerült kérdéseket. A kiindulópont a 805/2004/EG számú rendelet (a Rendelet) volt, a fő téma ennek elemzése és a különböző országokban történő alkalmazásának során szerzett tapasztaltak megbeszélése volt. A Rendelet tárgyi hatálya a polgári és kereskedelmi ügyekben keletkezett, nem vitatott pénzkövetelésekre terjed ki, területi hatálya Dánián kívül az EU valamennyi tagállamára, az időbeli hatálya pedig 2005. október 21-ét követő időszakra vonatkozik.
Vesna Rijavec professzor nyitó előadásában aláhúzta annak jelentőségét, hogy a jogösszehasonlító projektek, így a jelen konferencia is lehetővé teszik egymás jogrendjének megismerését, a nemzetközi végrehajtás alapjául szolgáló kölcsönös bizalom erősítését. Elemezte a végrehajtás különböző jogcímeit Szlovéniában, részletesen kitért a bírósági ítéletekre, közigazgatási határozatokra, közjegyzői okiratokra, egyéb végrehajtható okiratokra.
Dr. Wolfgang Jelinek, a grazi egyetem professzora - a konferencia társszervezője - a Rendelet előzményei mellett a Rendelet azon kitételéről szólt, amely szerint azt a határozatot, melynek végrehajthatóságát a származási államban kimondják, a többi tagállamban is végrehajthatóként ismerik el anélkül, hogy ehhez közbenső eljárásra lenne szükség vagy hogy ezt az elismerést - csekély kivétellel - meg lehetne támadni. A végrehajtás állama kötve van a származási állam elismeréséhez. Jelinek professzor úr - aki sokáig gyakorló ügyvédként működött - a Rendelet alapján történő végrehajtás előnyeit a következőkben foglalta össze: egyrészt több tagállamban történő végrehajtás esetén egyszeri elismeréssel valamennyi tagállamban végrehajtható okirathoz jutunk, és mivel az elismeréssel szemben csak korlátozottan lehet jogorvoslattal élni, gyors, egyszerű végrehajtásra van lehetőség.
Ehhez a gondolathoz kapcsolódott Olaf Hentschel, bayreuthi tudományos munkatárs előadása, aki az el nem ismerés kapcsán olyan konkrét jogeseteket mutatott be, ahol a végrehajthatóság a végrehajtó tagállam közrendjébe való ütközés miatt vált kérdésessé. Ilyen eset volt például az, amikor az angol bíróság a mostohaapát mostohagyermekének tartására kötelezte Németországban. Mivel ilyen kötelezettséget a német jog nem ismer, az ítéletet a végrehajtó állam közrendjébe való ütközés miatt nem ismerték el végrehajthatónak. Ugyanez volt a helyzet abban az esetben, amikor egy német diák iskolai kirándulás során bekövetkezett halála miatt a felügyeletét ellátó tanárt pénzbüntetésre ítélték. A német jog azonban iskolai balesetek esetén személyi sérülések esetére kötelezően kizárja a felelősséget, így ez az ítéletet sem ismerték el végrehajthatónak.
A harmadik társzervező, dr. Wolfgang Brehm bayreuthi professzor a végrehajthatóság elismerésének folyamatát elemezte. Az elismerés bármikor kérelmezhető, nemzeti jog sem állíthat időbeli korlátokat. Vizsgálandó az elismerhetőség szempontjából először is maga a határozat, azaz hogy a végrehajtható okiratok körébe tartozik-e, és a kézbesítés szabályszerűsége. Következő lépés annak ellenőrzése, hogy a határozat a származási országban végrehajtható-e, a kiállító rendelkezett-e illetékességgel és az, hogy az ún. minimumszabályokat betartották-e. Mód van arra, hogy részleges végrehajthatóságot ismerjenek el, főként olyankor, amikor több követelésről kell dönteni, ám nem mindegyik pénzkövetelés, illetve nem mindegyik elismert követelés az adós részről. Az elismerés a határozat nyelvén történik, célszerű a különböző nyelveken azonos tartalmú formanyomtatványokat használni.
Az európai végrehajtható okirat általános kérdései után részletes beszámolót hallhattunk egyes államok gyakorlati tapasztalatairól. Johannes Wetzelberger, a Grazi Tartományi Bíróság polgári tanácsvezető bírája az osztrák végrehajtási jogot ismertette, Dr. Tomaz Kerestes a szlovén, Dr. Zdenek Kapitán a cseh tapasztalatokról szólt. Felszólaltak nem EU-tagállamok képviselői is, Szerbiából, Bosznia-Hercegovinából, Horvátországból, Macedóniából, akik országuk végrehajtásra vonatkozó szabályozását ismertették.
Az európai végrehajtható okirattal kapcsolatos tapasztalatok és problémák még csak most körvonalazódnak. Az előadásokat követő élénk tanácskozás után - amelyben a résztvevő hallgatók is feltették kérdéseiket - számos nyitott kérdés maradt, amelyekre csak hosszabb gyakorlat és a jövő adhat választ. Ilyen például egy esetleges párhuzamos végrehajtás kizárása, a jogutódlás kérdésének megoldása, az előzetes végrehajthatóság kérdése olyan esetben, ahol az előzetes végrehajthatóságot egy másik tagállamban mondták ki, nem a végrehajtást foganatosító tagállamban, a végrehajtás akadályai közrendbe ütközés esetén, a végrehajtók jogállásának, szervezetének ismertetése stb.
A téma iránt érdeklődők részletes információkhoz juthatnak majd abból a könyvből, amely már formálódik a konferencia szervezőinek és egyéb, az Európai Unión belül végrehajtható okiratok kérdésével foglalkozó szerzők tollából. ■
Lábjegyzetek:
[1] Maribor, 2006. szeptember 21-22. Dr. Záborszky Eszter közjegyzőhelyettes, Budapest
Visszaugrás
