https://doi.org/10.59851/jk.80.09.1
A nemzetközi szakirodalomban releváns kutatási terület egy bíróság átfogó gyakorlatának vagy egy-egy alapjogi gyakorlatának vizsgálata. A tanulmány ettől eltér, és új megoldást alkalmaz: a magyar alkotmánybírósági gyakorlat egy meghatározott szegmensének, a foglalkoztatási jogviszonyokhoz kapcsolódó döntések hivatkozási hálózatának elemzését nyújtja. Kimutattuk, hogy 2015-től kezdve dominánssá válnak az Alaptörvény hatálya alatt hozott precedensekre való hivatkozások, bár a korábbi alkotmányos gyakorlatra való hivatkozások sem tűnnek el teljesen. A kutatás során azonosítottuk azokat a csomópontokat, amelyek a releváns alapjogsérelmek rendszerét és mintázatát jelenítik meg. E rendszer és mintázat feltárása alkalmas lehet arra, hogy egy alkotmánybírósági indítványhoz kiindulópontként kijelölje a megfelelő alkotmányjogi érvelés irányát.
Tárgyszavak: Alkotmánybíróság, hálózat, foglalkoztatás, munkajog, diszkrimináció tilalma, hálózatkutatás
The study analyses the employment-related decisions of the Hungarian Constitutional Court using network research methods. In international literature, it is relevant to examine the overall practice of a court or the practice of a single court in the realm of fundamental rights. However, this study takes a different approach by providing an analysis of a specific segment of the Hungarian Constitutional Court's practice: the reference network of decisions related to employment relations. The aim of the research is to explore the relationships between individual decisions and the system of fundamental rights invoked, thus offering a new perspective on the analysis of judicial practice. The study examines the types of proceedings and highlights differences from general statistics, as well as the relevant types of legal relationships addressed by the Constitutional Court. Additionally, it examines changes in the Court's practice over time, revealing that since 2015, references to precedents of the Fundamental Law have become dominant, even though references to previous constitutional practice have not completely disappeared. The study tracks these changing dynamics and determines their exact proportions. It identifies nodes that illustrate the system and pattern of relevant fundamental rights violations, which can serve as a starting point for emerging constitutional court applications to indicate the direction of the relevant constitutional arguments. As part of this research, we also present the arguments for the Constitutional Court's refusal to rule on non-substantive cases.
Keywords: network analysis, constitutional court, employment-related cases
A hálózatkutatás eszközeivel a jogi források olyan rejtett összefüggéseit tárhatjuk fel, amelyek más módszerekkel nem ilyen hatékonyan vagy egyáltalán nem azonosíthatók. A tanulmány[1] - továbbépítve a témában korábban publikált eredményeket[2] - a magyar alkotmánybírósági gyakorlat egy meghatározott szegmensének: a foglalkoztatási jogviszonyokhoz kapcsolódó döntések hivatkozási hálózatának elemzését tűzte ki célul. A kutatás során nem szűkítettük le a vizsgálatot a munkajog területére vagy további jogállási törvényekre, hanem minden olyan jogviszonyt az elemzésbe vontunk, amely foglalkoztatási jogviszonynak tekinthető. A kutatás során feltérképeztük, hogy mely döntések kapcsolódnak a foglalkoztatási jogviszonyok előbbiek szerinti tágabb területéhez, majd a határozatokat összegyűjtve hálózatkutatási módszerekkel vizsgáltuk, hogy a döntések mely eljárásokhoz kötődnek, a hivatkozott alapjogok milyen rendszert képeznek. Kutatásaink során az alkotmánybírósági érvelés alapjául szolgáló precedensek struktúráját vázoltuk fel, választ keresve arra, hogy a foglalkoztatáshoz való jog precedensei mely időszakban elfogadott döntések közül kerültek ki. A tanulmány utolsó fejezetében az Alkotmánybíróság nem érdemi döntéseit[3] vizsgáltuk, arra keresve választ, hogy az Alkotmánybíróság mely esetben és miért utasította vissza azokat az indítványokat, amelyek valamely foglalkoztatáshoz való joggal összefüggő alapjogi sérelmet állítottak.
A tanulmányhoz kapcsolódó nemzetközi eredmények bemutatásában először a korábbi kutatásunk részeként
- 369/370 -
elvégzett szakirodalom-áttekintésből emeljük ki az alkotmányjoghoz, alkotmánybíróságok joggyakorlatának vizsgálatához kapcsolódó kutatásokat.[4] Ezt követően röviden bemutatjuk a legújabb hálózattudományos módszereket alkalmazó jogi kutatásokat.
Az Amerikai Egyesült Államokban több kutatás elemezte a bírói fórumok joggyakorlatát hálózatos módszerekkel. Az amerikai jogrendszerben az Alkotmány értelmezését és az alkotmányos normakontrollt nem egy elkülönült alkotmánybíróság látja el, hanem az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága.[5] Így kutatásunk szempontjából azok a munkák a leginkább relevánsak, amelyek a Legfelsőbb Bíróság joggyakorlatát elemzik. Az első ilyen hálózat 2005-ben készült el, ekkor még nem mélyebb vizsgálatok elvégzése volt a cél, hanem annak feltárása, hogy mennyire lehet egy átfogó hálózatban ábrázolni a Legfelsőbb Bíróság döntéseit.[6] Egy későbbi kutatás a jogrendszer belső összekapcsoltságát szemléltette a Legfelsőbb Bíróság döntéseiből felépített hivatkozási hálózattal.[7]
Hasonló hálózatokat alkalmaztak a Legfelsőbb Bíróság precedensrendszerének vizsgálatára: többek között annak meghatározására, hogy időben hogyan változott a korábbi döntésekre való hivatkozás,[8] melyek a legmeghatározóbb döntések,[9] és adott döntés mennyi idő elteltével veszíti el relevanciáját.[10] Emellett vizsgálták, hogyan helyezkednek el az egyes döntések a teljes joggyakorlat rendszerében,[11] és milyen tényezők határozzák meg a korábbi döntésekre való hivatkozást.[12]
A legtöbb figyelmet az európai államok esetében is a legfelsőbb bírói fórum joggyakorlatának hálózatos vizsgálata kapta. Több kutatás is elemezte az egyes európai országok legfelsőbb bíróságainak egymás közötti hivatkozásait, hogy feltárják, milyen okok állnak a határokon átnyúló hivatkozások hátterében,[13] mennyire meghatározó, hogy mely jogcsaládba tartozik az adott ország,[14] és mennyire intenzív a kommunikáció ezek között a bíróságok között.[15] Olaszország esetében két tanulmány is kimondottan az alkotmánybíróság joggyakorlatát vizsgálja hivatkozási hálózat formájában.[16] Ezenkívül Dél-Korea esetében készítettek még hálózatot az alkotmánybíróság döntéseiből.[17]
Alkotmányjogi szempontból lényeges, hogy nemcsak a nemzeti fórumok joggyakorlata jelenik meg a kapcsolódó szakirodalomban, hanem az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlata is, amelyet vizsgáltak általános jelleggel is[18] és kifejezetten az Emberi Jogok Európai Egyezményének 14. cikkéhez kapcsolódó döntésekre,[19] valamint a magánélethez való jog értelmezéséhez kapcsolódó döntésekre[20] fókuszálva is. A magyar alkotmánybíróság hivatkozási gyakorlatát vizsgálta általános jelleggel Ződi Zsolt.[21] Egy további tanulmány a hálózattudományi eszközök alkalmazásával reflektált arra a vál-
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
