A hazai településszerkezet döntően meghatározza az önkormányzati rendszer sajátosságait is, főként az alacsony lakónépességű települések önkormányzatainak számos kihívással kell szembenézniük a feladatellátások és közszolgáltatások tekintetében, ez a helyzet pedig komoly erőfeszítést kíván tőlük mindennapi munkájuk során. A szinte folyamatosan jelentkező kihívások közül kiemelendő az együttműködésben ellátott feladatok szervezése, valamint a szükséges források és humánerőforrás biztosítása, az azokhoz való hozzáférés is. Mindezeket döntően befolyásolja a földrajzi elhelyezkedés, a térség és a település gazdasági és társadalmi környezete.
A Belügyminisztérium Önkormányzati Koordinációs Irodája (a továbbiakban: BM ÖKI) ennek kapcsán az önkormányzatok hatékony működéséhez és fejlesztései fenntarthatóságának növeléséhez, valamint a szolgáltató önkormányzati szemlélet kialakulásához való hozzájárulás érdekében az Önkormányzati Fejlesztések Figyelemmel Kísérése II.[1] (a továbbiakban: ÖFFK II.) kiemelt projekt keretében három alkalmazott kutatást valósított meg. A vizsgálatok eredményei rendkívül színes képet mutatnak mind az önkormányzatok közötti együttműködések, mind a lakosságbevonás, mind pedig a települések információ-felhasználása terén.
Az ÖFFK II. projekt során, tekintettel a települések - a már említett - gazdasági-társadalmi sajátosságai közötti különbségekre, az önkormányzati együttműködések vizsgálatánál az olyan koordinációs megoldásokra összpontosítottunk, amelyek elősegítik, hogy az izolált önkormányzati működés, közfeladat-ellátás helyett erősödjön a településeken átnyúló, szorosabb együttműködés a településfejlesztés és önkormányzati feladatellátás terén. Megítélésünk szerint az önkormányzati koordináció megerősítése révén egy sor olyan probléma orvosolható, amelyek részben a nem hatékony közszolgáltatás-nyújtás szervezéséből (méretgazdaságossági szempontok figyelmen kívül hagyása), illetve a települések eltérő adottságaiból fakadnak. Az önkormányzati együttműködés révén csökkenthető a településeken elérhető közszolgáltatások közötti különbség. Sőt, a kisebb, hátrányosabb helyzetű települések számára az önkormányzati működés biztosításához, a feladatok ellátásához sok esetben nélkülözhetetlen a szomszédos településekkel való együttműködés. Emellett bizonyos térségi szemléletet igénylő fejlesztési terület, mint például a turizmus fejlesztése, területfejlesztés vagy a közüzemi szolgáltatások ellátásának megszervezése, nehezen képzelhető el az önkormányzatok közötti térségi/regionális koordináció nélkül. Ugyanakkor természetesen a nagyobb lélekszámú települések helyi közigazgatási szervei is jelentős nehézségekkel szembesülnek: egyebek mellett az intézményfenntartásban bekövetkezett változások, a különböző eljárások hatásköri disszonanciái vagy az esetlegesen túlzottan merev, rugalmatlan szabályozások. A kutatás a feltárt eredményeken keresztül segítséget nyújt annak megértésében, hogy milyen tényezők biztosíthatják az önkormányzatok közötti kölcsönösen előnyös, eredményes és fenntartható együttműködést, valamint a lakosság bevonása és a megfelelő információ-felhasználás hogyan segítheti a települések fejlődését (elsősorban) a szolgáltatásnyújtás során.
A kutatás egyik meghatározó lába volt a hét megyében és a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségével szoros együttműködésben megvalósuló Megyei Jogú Városok - megyék és települések együttműködése rendezvénysorozat, melyre 2016 szeptembere és 2017 novembere között került sor. Ennek során minden érintett megyében egy nyitó-, három járási- és egy záró rendezvény került megvalósításra, valamint egy utánkövető workshop. A rendezvényeken szakmai előadások mellett olyan műhelybeszélgetésekre került sor, ahol a térség polgármesterei, civil szervezetek képviselői, illetve a megyei önkormányzat munkatársai ültek egy asztalhoz, és tematikus témafókuszokon keresztül, "asztalgazda" segítségével tudták megosztani gondolataikat, nehézségeiket, javaslataikat. Ez a módszertan önmagában teljesen újszerű volt az önkormányzati kutatások körében, hiszen az információszerzésen túl lehetőséget biztosított az érintett felek közötti kapcsolatok kialakításában vagy elmélyítésében is. Ezeket a beszélgetéseket korábbi kutatási tapasztalatok alapján a módszertan, erőforrás, tájékoztatás-bevonás, információ témakörök szerint csoportosítottuk, vagyis az adott témát ezek mentén vitathatták meg a résztvevők. A rendezvénysorozatok eredménye minden esetben egy javaslatgyűjtemény lett, melyeket kizárólag az eseményen elhangzottak résztvevői hozzászólásaiból állítottunk össze, majd a záró rendezvényen a javaslatokból egy konkrét ajánláscsomag készült. Az ajánláscsomagok átadásra kerültek az érintett megyei önkormányzatok számára további felhasználás céljából, hiszen ezek a megye terü-
- 11/12 -
letén élő és dolgozó településvezetők véleményeit és meglátásait tartalmazzák és tükrözik vissza. A választott módszertan célja az volt, hogy minden jelenlévő hozzá tudjon tenni a véleményekhez és javaslatokhoz, valamint megismerhesse valamennyi résztvevő meglátását. A módszertan, a "World Café" alapelvei alapján mindenki számára biztosította a hozzászólást, véleménynyilvánítást:
- Négy tématerület, négy csoportban, négy asztalnál került feldolgozásra.
- Négyszer volt csere az asztalok között, így mindenki minden témához hozzá tudott szólni.
- Minden asztalnál volt asztalgazda és írnok, akik helyben maradva vezették a beszélgetést és rögzítették az elhangzottakat. Az asztalgazda minden csoportnak ismertette az előző csoportok munkáját.
- A negyedik kör után az asztalgazdák foglalták össze és mutatták be a közös munka eredményét.
A rendezvénysorozaton alkalmazott "World Café" módszertant, és a megvalósulás során szerzett szakmai és operatív tapasztalatokat a Módszertani kiadványban foglaltuk össze, melybe beépítésre került a szervezeti tanulás mint elméleti háttér kidolgozása is. Ennek a kiadványnak a célja, hogy az általunk szerzett tapasztalatokat továbbadjuk az önkormányzatok számára, felkínálva nekik a lehetőséget, hogy munkájuk során egy kipróbált módszerrel tehessék hatékonyabbá koordinációs tevékenységüket, egyeztetési folyamataikat. Az összehangolt koordinációval, az általunk kialakított és megvalósított módszertannal a rendezvénysorozat tapasztalatai szerint hatékonyan feltárhatók azok a lehetőségek, melyek segítik a magasabb színvonalú feladatellátást és a közszolgáltatások működtetését. A kiadvány részletes háttér-információkkal mutatja be a BM ÖKI rendezvényein alkalmazott módszertan gyakorlati hasznosíthatóságát, ahhoz konkrét ismertetőket, javaslatokat és a folyamat lebonyolítását segítő mintadokumentumokat is tartalmaz.
A projekt során számos további eredménytermékkel kívánja segíteni a BM ÖKI a szakma szereplőit a szükséges változások felismeréséhez és megvalósításához. Az egyes részkutatások eredményeit összegző kutatási jelentésekre alapozva mindhárom vizsgált témakör kapcsán elkészültek Ajánlások is, melyek a különböző közigazgatási szintek szerint strukturáltan mutatják be azokat a lehetőségeket és javaslatokat, amelyek megvalósításával az önkormányzatok közszolgáltatás-nyújtása és feladatellátása hatékonyabbá, sikeresebbé tehető. Az Ajánlások mentén jelenleg folyamatban van egy Útmutató kidolgozása is. Ez a dokumentum konkrét tevékenységekre bontva, a napi önkormányzati munka során alkalmazható módon kívánja elősegíteni a települések hatékonyabb működését, a helyi lehetőségek feltárását. A kutatási folyamat egyik meghatározó dokumentuma, a Hatásvizsgálati felmérés a projektet lezáró Kormányjelentést készíti elő. A felmérés rögzíti az Ajánlásokban megfogalmazottak lehetséges hatásait, bemutatva, hogy a szükséges intézkedések vagy lehetséges jogszabályi változások hogyan járulnának hozzá az önkormányzatok magasabb színvonalú munkavégzéséhez.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
