A pénz létrejöttében fontos szerepet játszott a gazdasági folyamatok fejlődése, valamint azok a szükségletek, amelyeket a pénz klasszikus feladatainak betöltésével tudott kielégíteni. Olyan eszközök tudtak a történelem során pénzzé válni, melyek egyes pénzfunkciók betöltésére alkalmasak voltak. Az idő előrehaladtával egyre inkább kiválasztódtak a pénz ma ismert szerepét betöltő anyagok - például a kis mennyiségben is nagy értéket képviselő, osztható, értékét megtartó és távoli területeken egyaránt elfogadott nemesfémek. Az emberi tevékenységek egyre nagyobb részének online térbe költözésével a klasszikus gazdasági tranzakciók egyre nagyobb része a digitális térben történik, amely még kiegészül olyan tevékenységekkel is, melyek tranzakciós jellegüket a rögzítettségükből és a hozzájuk kapcsolódó adatok későbbi felhasználhatóságából is nyerik. Írásomban az ebből adódó egyes változásokat és az adatok új szerepét, egyes pénzfunkciók betöltésére alkalmasságát szeretném bemutatni.
Ma emberek milliárdjai használnak olyan alkalmazásokat, közösségi hálózatokat, technológiai szolgáltatásokat, amelyek igénybevételéért elsősorban vagy kizárólagosan adatokkal fizetnek. Ezek a legtöbbször személyükhöz kötődnek, és a technika fejlődésével egyre szélesebb körre terjednek ki. A klasszikus személyi adatokon (név, születési adatok) túlmenően elérhetőségi adatok (például e-mail cím, telefonszám, különböző fiókok elérhetőségei, lakcím), helyadatok (aktuális és korábbi tartózkodási hely), böngészési szokások, vásárlási szokások, érdeklődési kör, tagságok, fiókok, szociális hálózatra, tevékenységre, hangulatra, érzésekre kiterjedő információk is forgalom tárgyát képezik. Az emberek ezeket az adatokat jellemzően valamilyen szolgáltatás használatáért cserébe bocsátják a szolgáltatások nyújtóinak rendelkezésre, általában pénzbeli fizetés helyett. A szolgáltatók az egyéni adatok felhasználásával jellemzően adatbázisokat építenek, amelyeket további célokra használnak és különböző formában értékesítenek, ilyen lehet például adatok, adatbázisok közvetlen eladása, meghatározott célcsoport számra készített hirdetések célzott eljuttatása.
Az emberek napi szinten átlagosan életkortól függően három-öt órát[1] töltenek el aktívan internetes böngészéssel, közösségi hálózati aktivitással, alkalmazások használatával. Ennek az időnek a tevékenysége automatikusan követhető és rögzíthető, az erre vonatkozó adatsort vagy annak egy részét a felhasználó által használt eszköz továbbítja az aktivitással érintett szolgáltatók részére, amelyek így számos értékes információhoz jutnak. Ezekért cserébe a felhasználó bizonyos szolgáltatásokat vehet igénybe, ilyen például a hírek olvasása, közösségi hálózati kapcsolattartás, vásárlás, hirdetés, levelezőrendszer-használat, és az adattárolás. Számos olyan szolgáltatás van, amely kifejezetten adatokért - közvetlenül pénzbeli fizetés nélkül - vehető igénybe. Az adatszerzési jogosultságot a szolgáltató számára a felhasználó beleegyezése teremti meg. E hozzájárulásnak elvben tájékozott beleegyezésnek kellene lennie,[2] azonban erősen kérdéses, hogy egy jelölőnégyzet bepipálása vagy egy kattintás a "használati feltételeket elfogadom" gombra milyen mértékű tájékozottságról tesz tanúbizonyságot.
Minden online tranzakció szükségszerű adatáramlással jár, így még a pénzbeli fizetések esetén is történik adatátadás, tehát megállapítható, hogy a pénzügyi művelet opcionális, míg az adatművelet többé-kevésbé szükségszerű. Számos kedvezményként hirdetett akció alapját képezi, hogy bizonyos adatok megadása esetén az adott termék vagy szolgáltatás alacsonyabb áron érhető el. Az árkülönbözet ebben az esetben az adatokért, valamint későbbi felhasználásuk jogáért adott ellenértéknek - azaz adatokkal kifizetett vételárrésznek - is felfogható. Az adatokkal fizetés, ellentételezés általános gyakorlata és széles körű elterjedtsége megalapozza az adatok csereeszköz szerepét.
Az adatok áramlása a szolgáltatásoktól elválhat - például számos alkalmazás, program akkor is gyűjt adatokat a felhasználóról, amikor éppen nem azokat használja -, így az időben elválasztott fizetésekhez hasonlóan önálló tranzakciók sokaságát eredményezheti. Gyakran fordul elő, hogy az elérhetőségi adatok megadásáért vagy a szolgáltatáshoz kapcsolódó fiók létrehozásáért kedvezményre válik jogosulttá a felhasználó, amelyet azonban csak akkor tud realizálni, amikor vásárol. Így - az adatokkal - előre fizet - kvázi hitelez -, miközben csak esetlegesen és később kap érte valamit. Ezzel szemben a megszerzett adatot a szolgáltató rögtön és automatikusan akár tovább is adhatja egy harmadik féllel kötött ügylet keretén belül. Az adat tehát nemcsak csereeszköz, hanem fizetési eszköz funkciót is betölt. Ennek ugyan vannak felhasználhatósági és egyéb korlátai, ezek azonban a digitális tér kiterjedésével mérséklődnek.
Az előbbiekkel szemben klasszikus értékmérő, illetve árkifejező funkcióval jelenleg az adatok nem rendelkeznek, mivel a legtöbbször meg sem állapítható, hogy az adott szolgáltatásért konkrétan mennyi adattal fize-
- 22/23 -
tett a felhasználó. Figyelemmel arra, hogy az adat nagyon sokféle lehet, általános - a pénzekhez hasonlítható - egységértéke nem állapítható meg. Ettől függetlenül vannak mérhető árral rendelkező adatok, például vevői, választói vagy más adatbázisok, melyek ára jellemzően az érintett személyek számáról, az adatok kiterjedtségétől és aktualitásától is függ.
A különböző adatok gyűjtése és tárolása a jövőre nézve az adatbirtokos számára gazdaságilag mérhető előnyöket nyújthat. A már említett címjegyzékek mellett a személyiségre vonatkozó - és ezért megfelelő technikai háttérrel általánosan használható - legkülönbözőbb adatok hosszú időn át használhatóak, így felhalmozásra is alkalmasak. A jelenlegi globális technológiai szolgáltatók egyik fő erőssége, hogy számos olyan adattal és olyan komplexitásban rendelkeznek felhasználóikról, amelyekkel még az államok sem. Ezeket a jövőben is fel tudják használni, az ilyen adatbázisok értékét - tartalmuk, kiterjedtségük és aktualitásuk mellett - egyediségük is meghatározza. Minél többen rendelkeznek ugyanazzal az adattal, annak értéke annál kisebb. E ponton egy újabb hasonlóság tárul fel a pénzzel összefüggésben, mégpedig, hogy az adatok másolása hasonlítható a korábbi időszak pénzrontásához - a névérték megőrzése mellett a nemesfémtartalom csökkentése - vagy fedezet nélküli bankjegyek nyomtatásához. Minél több helyen van meg ugyanaz az adat, annál kevésbé értékes. A nyilvánosságra hozott, így bárki által megismerhető és korlátlanul többszörözhető adat pénzügyi értékét többnyire elveszíti. Az előbbiek egyszerre utalnak az adatok felhalmozási eszközként való használhatóságára és annak korlátaira is.
Az adatok egy része a keletkezési helyétől függetlenül máshol is használható. A nemzetközi kereskedelem térnyerése, a jelentős globalizáció, a szolgáltatások arányának növekedése, a számos távolról nyújtott szolgáltatás a személyes adatokat mint potenciális vevőkre vonatkozó információt értékeli fel. A nagy technológiai világcégek - melyek szolgáltatásait a legtöbb országban igénybe veszik - egyszerre szereznek be mindenhonnan adatokat, melyeket szolgáltatásaikhoz felhasználnak, illetve beépítik azokba - például célzott hirdetések esetén -, vagy éppen közvetlenül értékesítenek. Ezek adatvagyona világszerte forgalomképes, azonban jellemzően, elsődlegesen a nagy technológiai vállalatok részesei ilyen ügyleteknek, mivel ezek kapnak ilyen adatokat a felhasználóiktól, melyek egy részét mások felé továbbítanak. Ettől függetlenül nem alakult ki olyan másodlagos és nyitott piac, amelyen egyéb szereplők is szabadon kereskedhetnek ilyen adatokkal. Egységértékük és általános felhasználhatóságuk hiányában az adatok világpénz funkcióval nem rendelkeznek, ettől függetlenül a világkereskedelemnek fontos részét képezik. Amennyiben a blokkláncokból álló kriptopénzeket adatként értelmezzük, és figyelembe vesszük azt, hogy ilyen adatot közösségi szolgáltató is előállított és elterjeszteni szándékozik, úgy elképzelhetővé válik, hogy egyes adatok kriptopénzként világpénzzé válnak.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
