Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a Kúria Kfv.III.37.136/2023/2. számú végzése és a Győri Törvényszék 9.K.700.929/2022/6. számú ítélete alaptörvény-ellenes, ezért azokat megsemmisítette.
A határozat száma: 11/2024. (V. 10.) AB határozat
Címszavak: tisztességes hatósági eljáráshoz való jog; tisztességes bírósági eljáráshoz való jog; észszerű időn belüli ügyintézés kötelezettsége
Az indítványozó az alábbi eljárás lefolytatását követően fordult az Alkotmánybírósághoz. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatala (a továbbiakban: hatóság) hivatalból indított hatósági eljárást, mert videófelvétel által bizonyított módon az indítványozó nem szabályosan látta el halőri feladatait. A hatóság érdemi döntésével halászati bírság megfizetésével szankcionálta, az állami horgász- és halászjegy, valamint a turista horgászjegy váltásától 24 hónapra eltiltotta, továbbá a halőri igazolványát és szolgálati naplóját visszavonta. E döntéssel szemben az indítványozó a Pest Megyei Kormányhivatalhoz (a továbbiakban: másodfokú hatóság) fordult, amelynek eredményeként a másodfokú hatóság az első fokon eljárt hatóság által kiszabott bírság összegét megemelte. Ezt követően az indítványozó közigazgatási pert kezdeményezett, amelyben a Győri Törvényszék ítéletével a másodfokú hatóság határozatát ítéletével megsemmisítette, és a hatóságot új eljárásra utasította. E megismételt eljárásban a hatóság a korábbi döntésével azonos tartalmú döntést hozott, amely ellen újra fellebbezést nyújtott be az indítványozó és a másodfokú hatóság ezt követően a hatóság döntését helybenhagyta. Az indítványozó ismételten közigazgatási pert kezdeményezett. Az újabb közigazgatási perben a Győri Törvényszék az indítványozó keresetét elutasította. Végül az indítványozó felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához; a Kúria a kérelmet nem fogadta be.
Ezt követően nyújtotta be az indítványozó alkotmányjogi panaszát, amelyben mind a Kúria végzésének, mind pedig a törvényszék ítéletének megsemmisítését kérte. Kérelmében hivatkozott az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes hatósági eljáráshoz való joga sérelmére, nézete szerint ugyanis az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 50. § (2) bekezdés c) pontja szerint az ügyére vonatkozó ügyintézési határidő hatvan nap. Abban az esetben, ha a hatóság hivatalból indított eljárása esetén túllépi a hatvannapos ügyintézési határidő kétszeresét, akkor a hatóság a jogellenes magatartás tényének megállapításán kívül nem alkalmazhatott volna egyéb szankciót [vö.: Ákr. 103. § (4) bekezdésével]. E körben állította, hogy a szankció kiszabását ügyében immár a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Szankciótv.) 5. §-a szerinti hároméves objektív elévülési határidő is kizárja, ugyanis az érdemi döntés a jogsértő cselekmény elkövetését követő három év elteltével született meg. A fair hatósági eljáráson túl a fair bírósági eljáráshoz való jog sérelmét is állította.
Álláspontja szerint ugyanis a törvényszék figyelmen kívül hagyta, hogy a határidő számítása szempontjából az alapeljárás és a megismételt eljárás egységes egészet képeznek, ezért a határidő kezdetének az az időpont tekinthető, amikor a jogsértő cselekmény a hatóság tudomására jutott. Jelen ügyben a hatóság jelentősen túllépte az ügyintézési határidőt.
Az Alkotmánybíróság a panasz befogadása körében, az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 29. §-ának való megfeleléssel összefüggésben rávilágított, hogy az alapügy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vet fel, ugyanis az Alkotmánybíróság gyakorlatában még nem fordult elő olyan ügy, amely azt a kérdést vetette volna fel, hogy az objektív elévülési határidő azt jelenti-e, hogy az eljárásban e határidőn belül végleges (a hatóság által nem megváltoztatható) döntésnek kell-e születnie.
Az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlatában már foglalkozott a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog[1] és az észszerű időn belüli ügyintézéshez való részjogosítvány kapcsolatával. Elsőként 5/2017. (II. 10.) AB határozatában deklarálta, hogy a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogból fakadó követelmény, hogy speciális eljárási normában foglalt szankció kiszabására irányadó határidőt a közigazgatási szerv nem léphet túl.[2]
- 489/490 -
Az Alkotmánybíróság 25/2020. (XII. 2.) AB határozatában megállapította, hogy az észszerű határidőn belüli ügyintézéshez való jog a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog részét képező jogosítvány. Meghatározta továbbá az észszerű határidő alaptörvényi szintű követelményének viszonyát az egyes szakigazgatási eljárásokra vonatkozó törvényi szintű határidőkhöz. Rögzítette ugyanis, hogy az észszerű határidőn belüli ügyintézéshez való jog "nem konkrét, számszerűsített határidőt vagy határnapot ír elő a hatósági eljárást befejező döntésekre nézve, de nem is a törvényi határidőket hívja fel, hanem magas absztrakciós szinten teremt jogot mindenkinek arra, hogy ügyeit a hatóságok észszerű határidőn belül intézzék el, fejezzék be. Tartalmát tehát nem az eljárási törvények alakítják, hanem belőle bonthatók ki a tisztességes hatósági eljárással szemben támasztott követelmények" (lásd: Indokolás, [33]).[3]
Jelen esetben az észszerű időn belüli követelményt egy olyan hatósági eljárással összefüggésben kellet értékelni, amelynek eredménye szankció kiszabása volt.
A testület észszerű határidő követelményének vizsgálatát az elévülés intézményének tükrében vizsgálta, és a Szankciótörvény 5. §-ának való megfelelést azonosította a fair hatósági eljáráshoz való jog érvényesülési mércéjeként.
Az ügyben az alkotmányossági vizsgálat középpontjában az elévülési határidőn belüli szankciókiszabás Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdéséből fakadó követelménye állt, ugyanis e rendelkezésből az ügyféli jogok védelmében az a követelmény fakad az eljáró hatóságokra nézve, hogy a határidő elteltét követően a hatóságnak objektíve nincs lehetősége szankciót alkalmazni (a másik két cél ugyanis az állami érdek oldaláról nézve még nem feltétlenül indokolná az objektív határidő létét). A döntés annak tulajdonított jelentőséget, hogy az ügyféllel szemben az elévülési határidőn belül végleges döntést hozzon a hatóság, hiszen az elmarasztaló végleges döntés birtokában szűnik meg az eljárás bizonytalanságának való kitettség.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
