Az Európai Konvent 2002 júniusában létrehozott munkacsoportjai közül - a Szubszidiaritás munkacsoportot követően - másodikként a Jogi Személyiség munkacsoport készítette el jelentését. A munkacsoportnak a Konvent munkájának folytatása szempontjából az egyik alapkérdésben kellett javaslatokat tennie. A jogi személyiség jellegének, szerepének tisztázása nélkül ugyanis jó néhány kulcsterületen nem lehetne továbblépni (pl. a Szerződések szerkezete, a pillérszerkezet, az Unió külkapcsolatai stb.). A Jogi Személyiség munkacsoport ezért az Európai Konvent megbízásából a következő kérdésekre kereste a választ:
- Milyen következményekkel járna az Unió jogi személyiségének explicit elismerése?
- Milyen következményekkel járna az Unió és a Közösség jogi személyiségének egyesülése?
- Milyen hatásokkal járna mindez a Szerződések egyszerűsítésére?
A jelentés részletesen kidolgozta az egyes javaslatokat, alapot szolgáltatva ezzel további szélesebb körű vita számára is.
Az Európai Közösségeket alapító szerződéseik jogi személyiséggel ruházták fel. Az Európai Unió Szerződése (a továbbiakban: EUSZ) azonban nem tartalmaz olyan részt, amely kimondaná, hogy az Unió jogi személyiséggel rendelkezik. Az Európai Uniót a Maastrichti Szerződés hozta létre azzal a céllal, hogy átfogó keretet nyújtson a már létező Közösségeknek és az újonnan született közös kül- és biztonságpolitikának, valamint bel- és igazságügyi együttműködésnek. Az 1996-97-ben megtartott - az Amszterdami Szerződést előkészítő - kormányközi konferencián már két javaslatot is tettek az Unió jogi személyiségének a Szerződésbe foglalására. Az egyik javaslat szerint az Unió jogi személyiségét a Közösségek jogi személyiségei mellett kellene létrehozni. A másik javaslat egy olyan egységes jogi személyiséget képzelne el az uniónak, amely a Közösségek jogi személyiségét is magában foglalná. Végül egyik javaslat sem került elfogadásra, ugyanakkor az Amszterdami Szerződés bővítette egy új cikkel (EUSZ 24. cikk) az Európai Unió Szerződését.1 Egyesek szerint a cikk implicit jogi személyiséget adományoz az Uniónak, mások viszont úgy vélik, hogy inkább az eljárásokat egyszerűsíti le, lehetővé téve, hogy a Szerződés intézményi keretét használhassák a tagállamok olyan nemzetközi egyezmények tárgyalására és lezárására, amelyeknek egyébként ők lesznek alanyai, és nem az Unió.
A Jogi Személyiség munkacsoport 2002. június 18-án látott munkához. A témák gondos tanulmányozása és számos szakértő meghallgatása után a munkacsoportban széles körű (egy ellenszavazat mellett) egyetértés alakult ki arról, hogy az Uniónak a jövőben egyértelmű módon egységes jogi személyiséggel kellene rendelkeznie, amely helyettesíthetné a már létező jogi személyiségeket. A munkacsoport megvitatta, hogy a jogi személyiségek egyesítése milyen következményekkel járna a Szerződések egyesítésére vonatkozóan, és úgy találta, hogy az Uniónak rendelkeznie kellene egy egységes, két részből álló alkotmányos szöveggel, amelynek első részében lennének az alkotmányos rendelkezések. Arra a következtetésre jutottak továbbá, hogy "pillérstruktúra" megszüntetése jelentősen egyszerűsíthetné az Unió felépítését. A csoport szintén megvizsgálta az Unió egységes jogi személyiségének a nemzetközi egyezmények tárgyalási folyamatára gyakorolt hatását, és szükségesnek találta egy olyan egységes cikk kialakítását az új Szerződésben, amelynek alapját az Európai Közösség Szerződésének (a továbbiakban: EKSZ) és az Unió Szerződésének erre vonatkozó részei (EKSZ 300. cikk és EUSZ 24., ill. 38. cikk) képeznék.
A munkacsoport széles körű konszenzuson (egy ellenszavazat) alapuló javaslatot tett a Konventnek az Unió jogi személyiséggel történő felruházásával kapcsolatban. Két lehetséges változatot mérlegeltek:
- az Európai Unió a Közösség és az Euratom jogi személyiségei mellett rendelkezzen saját jogi személyiséggel;
- egységes jogi személyiséggel látnák el az Uniót explicit módon, amely helyettesítené a már létező jogi személyiségeket is.
A munkacsoport széles körűen (egy ellenszavazattal) egyetértett az utóbbi lehetőséggel. A már meglévő jogi személyiségek mellé egy újabb jogi személyiség kialakítása ugyanis nem biztosítaná az Unió külső kapcsolatainál szükséges egyszerűsítést és áttekinthetőséget. Különösen a több pillért - az EKSZ és az EUSZ megfelelő részeit is - érintő nemzetközi egyezmények megkötése esetén alakulna ki bonyolult helyzet. Egy egységes jogi személyiség kialakításával azonban az Unió a nemzetközi jog alanyává válna, amely ebben az értelemben helyettesítené a Közösséget.
A munkacsoport figyelembe vette az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálatainak álláspontjait, amelyek hatékonysági, jogbiztonsági és átláthatósági szempontból is indokoltnak találták az Unió jogi személyiséggel történő felruházását. Véleményük szerint a jogi személyiség erősebb karaktert biztosítana az Uniónak a harmadik országokkal és az európai polgárokkal szembeni kapcsolataiban is. Az új alkotmányos szerződésnek tehát tartalmaznia kellene egy cikket a szöveg elején, amely meghatározná, hogy az Unió jogi személyiséggel rendelkezik. Az Unió jogi személyisége felváltaná a jelenlegi szervezetek jogi személyiségét, valamint átvállalná azok kötelezettségeit.
A Konvent megbízása alapján a munkacsoport feladata volt meghatározni, hogy az Unió jogi személyiségének határozott elismerése hozzájárulhat-e a Szerződések egyszerűsítéséhez. Ehhez szükséges megállapítani, hogy az unió egységes jogi személyisége milyen hatással lenne a mai duális (közösségi és uniós) szerződési viszonyra.
A csoport véleménye szerint az Unió és a Közösség jogi személyiségei összeolvadásának logikus következménye lenne a két Szerződés egyesítése, ami következésképpen hozzájárulna a Szerződések egyszerűsítéséhez. Ugyanez vonatkozik az Euratom Szerződésére is, ráadásul az Euratom Szerződésének az EK Szerződéssel egyező vagy ahhoz hasonló rendelkezéseit el lehetne törölni.
A munkacsoport világosan kifejtette, hogy egy egységes, két részből álló új szerződést részesítene előnyben:
- az első rész tartalmazná az újonnan alkotott, illetve a jelenlegi Szerződésekből átvett alkotmányos rendelkezéseket;
- a második rész egyesítené és átalakítaná az EUSZ és az EKSZ minden olyan rendelkezését, amelyet az első rész nem foglal magában.
Az új Szerződés az Európai Unió Szerződésének és az Európai Közösség Szerződésének (illetve, ahol szükséges, az Euratom Szerződésnek) lépne a helyébe.2
A munkacsoport kifejtette, hogy önmagában a jogi személyiségek egyesítése és a Szerződések egyesítése automatikusan nincs hatással az Unió pillérszerkezetére. A csoport tagjai ugyanakkor megállapították, hogy a jelenlegi pillérszerkezet elavultnak számítana az új egységes Szerződésben, szükségtelenül bonyolítaná az intézményi szerkezetet, ráadásul a két kormányközi pillér valamennyi, speciális intézményi és eljárási jellemzője megtartható az új alkotmányos szerződésben is.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
