Magyarországon 1990-ben tartottak először a demokratikus választási rendszer kritériumainak eleget tevő választást. Azóta a választásra vonatkozó anyagi és eljárási jogszabályok többször módosításra kerültek.
Az Alaptörvény elfogadása miatt ismételten várható az anyagi és eljárásjogi rendelkezések újbóli szabályozása, ezért az Országos Választási Iroda javaslatokat, észrevételeket kért a jogszabályok módosítása tárgyában. Mivel álláspontunk szerint érdemi észrevételek az új elképzelések szövegtervezetének megjelenésekor fogalmazhatók meg igazán, a jelenlegi rendszerre nézve - a helyi választási irodavezetők véleményének figyelembevételével - csak pontosításokat javasolhatott a területi választási iroda, ezek közül a legfontosabbakat emeljük ki:
1. Az országgyűlési, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása tekintetében egyaránt problémák jelentkeztek az ajánlószelvények gyűjtésének gyakorlatával kapcsolatosan. Az erre vonatkozó rendszer esetében számos szakmai írás elavultságot jelez.
Az ajánlószelvényeket sokszor nem a választópolgárok, hanem az azok gyűjtésével megbízott személyek töltötték ki, a választópolgár csak aláírta azt. Az aláírások hitelességének vizsgálatára azonban sem a választási irodák, sem a választási bizottságok nem rendelkeznek szakértelemmel. Az ajánlószelvények szabályosságának, érvényességének megítélése, a választói akarat figyelembevétele nem egységes, e vonatkozásban ellentétes értelmű legfelsőbb bírósági, megyei bírósági határozatok is születtek.
A jelöléshez szükséges ajánlószelvények számát a tapasztalatok alapján a nagy pártok - mindkét választás esetében - jóval túlteljesítették, míg a kisebb pártok jelöltjeinek, független jelölteknek gondot okozott a megfelelő számú ajánlás összegyűjtése. A jelölt által leadott ajánlószelvények száma egyébként sem tükrözi reálisan a jelölt támogatottságát.
Az ajánlószelvények kitöltésére vonatkozó, kötelező formai előírások (adatok köre) egy részének elmaradása esetére indokolt volna kimondani az ajánlószelvény érvénytelenségét, vagy a hiányosság kezelésének módját törvényi szinten kellene rendezni (hiányos szelvény érvényessége - érvénytelensége). Indokolt volna az adatok körének pontosítása is (pl. lakcím elemeinek nevesítése).
Másik megoldásként az ajánlószelvények helyett javasolható a jelöltajánlás valamely más módszerének bevezetése.
2. A kampánycsenddel kapcsolatos szabályozás álláspontunk szerint a mai technikai feltételek mellett átgondolást igényel, a bizonyítás nehézkes, a szankciói gyakorlatilag eredménytelenek, érdemi visszatartó hatásuk nincs. A választók befolyásolását teljesen kiküszöbölni nem lehet.
3. A szavazás során a választópolgár személyazonosságának igazolása igen fontos, e tekintetben javasoltuk, hogy a jogszabály pontosan tartalmazza a személyazonosság igazolására alkalmas okmányok felsorolását, mivel az elmúlt években eltérő jogalkalmazást kellett folytatni e tekintetben.
A 2010. évi országgyűlési választásokat megelőzően például a szig-es adatlap eredeti példánya is elfogadható volt az igazolásra, később ez már nem volt megfelelő. Ezzel szemben a lakcímbejelentő lap átvételi elismervény része alkalmas a lakcím igazolására, bár a jogszabály ezt sem rögzíti.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
