2019. május 31-én műhelykonferenciát tartott a PPKE JÁK Jog és nyelv kutatócsoportja, melyen a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar (PPKE JÁK) Deák Ferenc Intézetének végzett szakfordító szakjogász hallgatói mutatták be és vitatták meg a meghívott és érdeklődő résztvevőkkel együtt a jog egyes területeinek fordítási dilemmáit.
A PPKE JÁK-on első alkalommal 2014-ben indult el az évről évre egyre nagyobb népszerűségnek örvendő, szakirányú továbbképzés keretei közt folyó jogi szakfordító szakjogász képzés magyar-angol/angol-magyar nyelvpárban. A három szemeszterből álló képzés záróvizsgájának része a szakdolgozat, amelyben a hallgatók mindkét nyelvi irányban egy-egy meghatározott terjedelmű választott szöveget fordítanak le. A dolgozat kötelező tartalmi eleme a választott szövegek fordításának fordítástechnikai elemzése, vagyis a szövegekben felmerülő konkrét problémák, valamint a kezelésükre irányuló döntések és fordítói stratégiák részletes bemutatása és indoklása, amit a választott szakterületek szövegeire jellemző fordítási nehézségek ismertetése egészít ki. Köztudott, hogy a jogi szakfordítás egyik legnagyobb kihívása a jogi terminusok nyelvek és jogrendszerek közötti megfeleltetése, így nem véletlen, hogy a szakdolgozatok is elsősorban a terminológiai kérdésekre fókuszálnak.
Minden szakdolgozat mögött komoly kutatómunka áll, és az eddigi négy évfolyam végzett hallgatóinak szakdolgozataiból mára olyan jelentős tudásanyag halmozódott fel, hogy szinte tálcán kínálta magát a műhelykonferencia ötlete, amely tapasztalatcserére és a rendelkezésre álló tudás legalább egy részének a megosztására kínált lehetőséget. A téma remekül illeszkedik a PPKE JÁK Jog és nyelv kutatócsoportjának kutatási területéhez is, hiszen a jogi szakfordítás a jogi és a nyelvészeti tudományterületek találkozásának iskolapéldája.
A hallgatóság a jelenlegi (szakdolgozat előtt álló) szakfordító hallgatókon kívül a képzés oktatóiból, a Jog és nyelv kutatócsoport tagjaiból és meghívott vendégekből állt, nagy örömmel köszönthettük a konferencia résztvevői között Somssich Rékát és Fischer Mártát, akik szakértő hozzászólásaikkal emelték a prezentációkat követő eszmecsere színvonalát. Az első előadó Franczia Ágnes volt, aki a kábítószerekkel kapcsolatos bűncselekmények terminológiáját mutatta be az angolszász és a kontinentális jogrendszerekben. Előadásában az általa fordított büntetőjogi szövegek problémás terminusaiból válogatva szemléltette az ekvivalencia különböző szintjeit és a megfeleltetésükhöz alkalmazható fordítói stratégiákat. Ezután Ott Máté Boldizsár remek humorral előadott és szellemes háttérképekkel illusztrált prezentációját hallgathattuk meg, témája a környezetvédelmi tárgyú jogi szövegek fordítása volt. Előadásában a fordító hozzáállását és stratégiáit alapvetően befolyásoló szempontokat is bemutatott, mint például a szöveg szerzőjét és célközönségét. Tancsik Annamária előadásában - melynek címe "Az élettársi kapcsolatok terminológiája a magyar és a nemzetközi jogi szaknyelvben" volt - az élettársi viszonnyal kapcsolatos fogalmak szövevényes útvesztőjében adott világos és logikus eligazítást, ismertetve azok nyelvek közötti megfeleltetésének szempontjait és módszereit, valamint a lehetséges ekvivalensek elvetése vagy kiválasztása mellett szóló érveket. Ezután Krizsán János előadása következett, aki a jogi-műszaki szövegek terminológiájának sajátosságait mutatta be az eIDAS Átjárhatósági Architektúra példáján keresztül. Prezentációjában azokat a kihívásokat ismertette, amelyekkel a még részben kialakulatlan terminológiájú műszaki tartalmat európai uniós szövegkörnyezetbe ágyazó szöveg fordításakor szembesül a fordító.
Az ebédszünet után Lokodi Annamária beszélt a kontinentális és európai magánjogi szövegek szakfordításának kérdéseiről. Előadásában a választott szakterület fordítási kérdéseit tágabb perspektívából közelítette meg, és bevezetőjében többek között olyan, a fordításnál figyelembe veendő fontos szempontokra is kitért, mint a jogi nyelv tagolódása és a jogi szövegek tipologizálási lehetőségei. A következő előadó Kintzly Péter volt, akitől a jogi indokolás stilisztikai és terminológiai sajátosságairól szóló, alaposan átgondolt, jól strukturált előadást hallhattunk. Az előadó mindkét nyelvi irányban bemutatta a terminusok és a jogi reáliák (mint például a bíróságok nevei) lehetséges megfeleltetésének stratégiáit, majd szövegen kívüli és szövegen belüli tényezők alapján összehasonlította a két általa fordított műfajt, az USA Legfelsőbb Bírósága ítéletét és a Kúria előzetes döntéshozatalt kezdeményező végzését. Az előadások sorát Gáspár Andrea prezentációja zárta, aki a jogi terminológia kérdéseit nem a fordító, hanem a lektor szemszögéből járta körül, példákkal illusztrálva a kötelező és a fakul-
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
