A bűncselekménnyel okozott kár megtérülése iránti igény régóta jelen van a büntetőeljárással szemben támasztott követelmények között. A bűncselekménnyel szerzett vagyon felderítése és elvonása azonban csak az elmúlt másfél évtizedben jelent meg, és fogalmazódott meg elvárásként a büntetőeljárást folytató hatóságok, így elsődlegesen a nyomozó hatóságok tevékenységében. Ez alatt az idő alatt mind a jogszabályi háttér, az ezáltal biztosított lehetőségek (és kötelezettségek), mind a nyomozó hatóságok tagjainak gyakorlati tapasztalatai folyamatosan fejlődtek. Napjainkra a rendőrség nyomozó hatóságai által vagyont generáló bűncselekmények miatt folytatott eljárásoknak részévé váltak a vagyon visszaszerzésével kapcsolatos feladatok, kialakult az ún. kétszintű vagyonvisszaszerzési rendszer, valamint egyre hatékonyabb a nemzetközi vagyonfelderítési tevékenység. Ezeknek a feladatoknak a végrehajtását segíti elő az Európai Unió vagyonvisszaszerzésről és -elkobzásról szóló új irányelve.
A rendőrség nyomozó hatóságai feladatrendszerében az elmúlt években kiemelt szerepet kaptak a bűncselekménnyel okozott kár megtérülésével, valamint az így szerzett vagyon visszaszerzésével kapcsolatos feladatok. Míg az okozott kár megtérülésére irányuló tevékenység régóta részét képezi a nyomozó hatóságok feladatrendszerének (e tevékenység eredményességének mutatószáma évtizedek óta az ún. kármegtérülési mutató), a bűncselekmény útján szerzett vagyon felderítése és elvonása, azaz a vagyonvisszaszerzés csak az elmúlt másfél évtizedben jelent meg.
A vagyonfelderítéssel és -visszaszerzéssel kapcsolatos feladatokat első alkalommal a 45/2010. ORFK utasítás[2] tartalmazta, mely általános jelleggel határozta meg e tevékenység kereteit és irányait valamennyi nyomozó hatóság részére. A vagyonvisszaszerzési eljárással kapcsolatos eljárásjogi rendelkezések 2013. július 1-je óta szerepeltek a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvényben, ekkor még a különleges eljárások között.[3]
Szervezeti szempontból jelentős előrelépés volt, hogy 2015. március 1-jén - a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda szervezetén belül, főosztály jogállással - megkezdte működését a Vagyonvisszaszerzési Hivatal (KR NNI VVH). Ennek előzménye, hogy a 329/2007. Korm. rendelet[4] a kötelezően alkalmazandó uniós normában[5] meghatározott feladatok ellátását a Készenléti Rendőrség hatáskörébe utalta. E feladatok ellátása mellett a KR NNI VVH a tagállami kötelezettségre tekintettel a nemzeti vagyonvisszaszerzési iroda (az ún. ARO és CARIN iroda) funkcióit is betölti, amelyek a bűnügyi, operatív és műveleti elemzői tevékenységgel alkotnak teljes rendszert. Jelenleg a KR NNI VVH tevékenysége 30-35%-át fedik le a rendőrség szervei részére végrehajtott eljárások, míg a feladatai 65-70%-át a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), az ügyészi nyomozó szervek, az igazságszolgáltatás, illetve a külföldi partnerirodák javára végzi.
A vagyonvisszaszerzés gyakorlatában mérföldkőként jelölhetők meg az ún. brókerügyek. A Buda-Cash Brókerház Zrt.-nél történt visszaélések[6] gyanúja miatt 2015. február 23-án, a Hungária Értékpapír Zrt.-nél feltárt sikkasztás[7] gyanúja miatt március 5-én, míg a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt.-nél tapasztalt szabálytalanságok[8] miatt március 11-én rendeltek el nyomozást. A KR NNI VVH - gyakorlatilag a működésének megkezdését követően azonnal - vagyonvisszaszerzési eljárás keretében ingatlanokat, üzletrészeket és ingóságokat biztosított. Az eljárások során szerzett tapasztalatokat, a napi gyakorlat során az ügyészséggel együttműködve kialakított megoldásokat a további nyomozások során is eredményesen lehetett hasznosítani, az ott kidolgozott módszereket alkalmazni.[9]
Ezen tapasztalatokra is alapozva szemléletváltás kezdődött meg a rendőrségen. A munkatársak és a bűnügyi vezetők felé közvetített elvárás volt, hogy a nyomozás céljai között az elkövető felderítése, elfogása és a bűncse-
- 523/524 -
lekmény bizonyítása mellett az okozott kár megtérülésének biztosítása, valamint a bűncselekményből származó vagyon elvonása is szerepeljen. A bűncselekmények által okozott kár minél nagyobb arányú megtérülése és a bűncselekményt elkövető személyek illegális vagyongyarapodásának elvonása, a bűnös vagyon szervezett bűnözés során történő kamatoztatásának visszaszorítása céljából a vagyonvisszaszerzési tevékenység kiemelt feladatként kell, hogy megjelenjen a nyomozó hatóságok feladatrendszerében. Hangsúlyozni kell ugyanakkor, hogy a bűncselekménnyel okozott kár megtérülése nem azonos a bűncselekményből származó vagyon elvonásával (kármegtérülés ≠ vagyonvisszaszerzés).
A bűnös vagyon elvonása hatékonyságának növelése érdekében a nemzetközi jogi kötelezettségek és ajánlások alapján megfogalmazott hazai jogszabályok is egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak e tevékenységnek. A 2018. július 1-jétől hatályos, a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) a 353-354. §-ában az ügyészség és a nyomozó hatóság részére alapfeladatként határozta meg a bűncselekményből eredő vagyon visszaszerzését, részben kiemelve azt a külön eljárási keretek közül.[10] A Be. vagyon-visszaszerzéssel kapcsolatos rendelkezéseit további szabályozók részletezik, valamint a sikeres vagyonvisszaszerzési eljárások lefolytatásának lehetőségeit, metodikáját összefoglaló módszertani segédlet, utasítások, feladatterv, valamint szakmai iránymutatások készültek a nyomozó hatóságok részére.
A Be. hatálybalépésével párhuzamosan kiadott 20/2018. ORFK utasítás[11] már tartalmazta az ún. vagyont generáló bűncselekmények meghatározását és felsorolását, mely egyértelművé tette, hogy melyik bűncselekmények nyomozása során kötelező a vagyonvisszaszerzés lehetőségeit vizsgálni és milyen eljárási cselekmények elvégzése szükséges. A cél az volt, hogy ez a tevékenység legyen része a nyomozásnak, az erre irányuló eljárási cselekmények épüljenek be a rutincselekmények közé. Az eredményesség növelése érdekében szükséges volt az elérendő eredmény meghatározása, melynek mérésére az ENyÜBS[12] kármegtérülési és kárbiztosítási mutatói szolgálnak, mellyel párhuzamosan megkezdődött a vagyonvisszaszerzési tevékenységgel kapcsolatos adatok nyilvántartását és az eredményesség mérését biztosító informatikai fejlesztés.
A tapasztalatok alapján a 2019. évben került sor az ún. kétszintű vagyonvisszaszerzési rendszer bevezetésére, elsőként a vagyonvisszaszerzési eljárások (párhuzamos pénzügyi nyomozás) vonatkozásában. A kétszintű, országos vagyonvisszaszerzési rendszerben a feladatok határozzák meg, hogy melyik nyomozó hatóság hatja végre az eljárási cselekményt, vagy folytatja le az eljárást.
Az első szint: az alapeljáráson belül, az azt folytató területi vagy helyi nyomozó hatóság végzi a vagyonfelderítést és -visszaszerzést, ezt a KR NNI VVH nemzetközi vagyonfelderítéssel, speciális képességeivel támogatja. Ilyen képességek jelenleg különösen a gazdasági/pénzügyi profilalkotás, virtuális (kripto)valuta-elemzés, befektetéselemzés, gazdasági informatikai felderítés, nyílt forrású gazdasági információgyűjtés (ún. gazdasági OSINT). Az első szint tehát nem a nyomozó hatóságok vertikális tagozódását követő hatáskörmegosztást, hanem a büntetőeljáráson belül megvalósuló vagyonvisszaszerzés feladatrendszerét jelöli. Az első szinten a vagyonvisszaszerzési feladatokat a rendőrség, a NAV nyomozó hatóságai és az ügyészség nyomozó szervei végzik saját büntetőeljárásaik keretén belül.[13]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
