A gyermekek jogainak edukációja az utóbbi évtizedekben világszerte fontos területté vált. A New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Gyermek jogairól szóló Egyezmény (a továbbiakban: Gyermekjogi egyezmény), amelyet Magyarországon az 1991. évi LXIV. törvény[1] hirdetett ki, nem csupán rögzíti a gyermekek jogait, hanem a 42. cikkben azt is előírja a részes államoknak, hogy "vállalják, hogy az Egyezmény elveit és rendelkezéseit megfelelő és hathatós eszközökkel széles körben ismertetik mind a felnőttek, mind a gyermekek körében". Ez a kötelezettségvállalás teremt szilárd jogi alapot minden olyan edukációs program számára, amelyik a gyermekjogok megismertetését célozza.
2024-ben a Genfi Gyerekjogi Nyilatkozat (1924) 100. évfordulóján, amely első nemzetközi dokumentumként olyan önálló jogalanyként ismerte el a gyermekeket, akiket saját szükségletei alapján kell védeni és támogatni, szakmai munkacsoportunk[2] egy különleges projekt megvalósításába fogott. Vizsgálódásunk középpontjába a következő két kérdést helyeztük:
a meglévő gyakorlat mellett van-e létjogosultsága a gyerekjogok további edukációjának Magyarországon (vagy a célcsoport már kellő információval rendelkezik), s ha igen, milyen fókusszal?
a meseterápia eszköztára megfelelő közvetítő közegnek bizonyul-e ebben a témában?
A következőkben egy hazai, egyéves projekt kerül bemutatásra, amely gyakorlati megoldást kínál a gyerekjogok edukációjának problémájára.
Egy online, anonim kutatás segítségével alapoztuk meg a programunkat 2024 őszén. A kutatás célja annak feltárása volt, hogy mennyire ismertek a gyermekek jogai, mennyire vannak tisztában a válaszadók ezek megismertetésének fontosságával. A kérdőíves felmérésben 143 felnőtt és 57 gyermek vett részt. Az űrlapok linkje bárki számára elérhető volt, tematikus csoportokban kerültek megosztásra az interneten. A kitöltők életkori és településadatait begyűjtve arra a következtetésre jutottunk, hogy kellőképpen változatos minta adatait dolgozhatjuk fel, hiszen minden korosztály és településtípus megfelelő arányban képviseltette magát. A felnőttek közül 93 szülőként, 42 pedagógusként, nyolc fő pedig mindkét minőségben töltötte ki a kérdőívet. A gyermekek majdnem fele a felső tagozatos korosztályból került ki, nagyjából negyede alsós, a többiek középiskolások. A legkisebb korosztály más kérdőívet kapott, így csak a tízéves kor feletti életkori csoport adatait ismertetjük.
A kutatás kérdőíve öt fontos témakör köré épült, amelyet a következő módszerekkel igyekeztünk megragadni:
Gyermekjogok ismerete: a személynek több tétel közül be kellett jelölnie mindazokat, amelyek véleménye szerint alapvető gyerekjogok. A tételek között szerepeltek valódi gyermekjogok[3] és környezeti jogok,[4] valamint olyan pozitívnak tartott élmények, amelyek nem tartoznak egyik kategóriába sem (pl. kisállat tartása).
Fókusz a különféle környezeti és gyermekjogokra: a személynek több fenntarthatósággal kapcsolatos jog és gyerekjog esetében meg kellett jelölnie egy ötfokú skálán, hogy mennyire lenne fontos, hogy az adott jog a saját iskolájában/gyermeke iskolájában hangsúlyt, több figyelmet kapjon.
Fontos-e, hogy a gyermekek tudják, hogy milyen jogaik vannak? Az igen és nem válaszon kívül lehetőség volt egy harmadik bejelölésére: mindegy, mert úgysem veszik figyelembe azokat.
Információforrás: A gyerekeknek kitől kellene informálódniuk a jogaikról? Gyermekek esetében: Kitől hallottál már a jogaidról? A személyek több tétel közül választhattak, valamint kiegészítő forrásokat írhattak.
Jogsértések: a fiatalok jogainak sérülésével kapcsolatos tapasztalatok megosztása. Amennyiben van ilyen: lénye-
- 39/40 -
ges vagy kevésbé fontos kérdésben. Itt további szabadszöveges-válasz írására is volt lehetőség.
Mindenekelőtt vizsgáljuk meg a valódi jogok és a más pozitívnak ható élmények elkülönítését! Az alábbi táblázat olyan tapasztalatokat tartalmaz, amelyek első ránézésre pozitívnak tűnnek, nagy szabadságot biztosítanak a gyermek számára, mégsem soroljuk ezeket a gyermekjogok közé. A feltüntetett százalékok arra vonatkoznak, amilyen arányban a válaszadók mégis gyerekjogként aposztrofálták azokat.
1. táblázat - Gyerekjogok elkülönítése pozitív élményektől
| felnőttek | gyermekek | |
| évente egyszer elmenjen nyaralni | 26,5% | 46,5% |
| kisállatot tartson, ha szeretne | 15,7% | 34,9% |
| nyáron programokra, fesztiválozni menjen | 12,9% | 30,2% |
| azt csináljon, amit akar | 5,4% | 7,0% |
| oda menjen, ahova akar | 4,8% | 16,3% |
| bármit megvegyenek neki, amit szeretne | 3,4% | 7,0% |
Látható, hogy bizonyos tételek esetében még a felnőttek fejében sem különül el az, hogy egy gyereknek joga van valamihez, illetve csak a harmonikus személyiségfejlődéséhez lenne hasznos - gondolok például a nyaralás vagy a kisállattartás tételekre. A gyermekeknél ez a nehézség még markánsabban jelentkezik, akár a megkérdezettek közel felénél (lásd: nyaralás). Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy minden korosztály esetében ezek a nem valódi kategóriák kapták a legkevesebb jelölést.
Most nézzük meg, melyek azok az itemek, amelyek a legegyértelműbbek a válaszadók számára, ahol tíz emberből legalább kilenc egyetért abban, hogy a meghatározott fogalom vagy helyzet a gyermekjogok körébe sorolandó. A következő táblázatban az került feltüntetésre, hogy a felnőttek és a gyermekek hány százaléka jelölte meg alapvető gyermekjogként a felsorolt tételeket.
2. táblázat - Alapvető gyerekjogok felismerése I.
| felnőttek | gyermekek | |
| egyenlő bánásmód | 96,6% | 93,0% |
| minőségi oktatás | 95,9% | 90,7% |
| biztonságos, bántalmazástól mentes iskolai légkör | 95,9% | 93,0% |
| biztonságban legyen otthon, az iskolában és az utcán | 95,2% | 95,4% |
| egészségügyi ellátás | 95,2% | 95,4% |
| egészséges környezetben nevelkedni | 95,2% | 93,0% |
| családban nevelkedjen | 93,9% | 88,4% |
| megfelelő szakemberek támogassák őt nehézségek esetén | 92,5% | 90,7% |
| elmondja a véleményét és tiszteletben tartsák azt | 91,2% | 90,7% |
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
