Megrendelés
Parlamenti Szemle

Fizessen elő a Parlamenti Szemlére!

Előfizetés

Somogyi Enikő: Globális perspektívában a parlamenti igazgatás szerepéről - Recenzió "The Routledge Handbook of Parliamentary Administrations" című kötetről[1] (PSz, 2023/2., 155-159. o.)

Az elmúlt évtizedekben a demokratikusan működő törvényhozó testületeknek alapvető fontosságú háttérintézményévé váltak a szakmaiságot biztosító parlamenti hivatali szervek. Ennek alapvető indoka az volt, hogy mind a jogalkotásban, mind pedig a parlamentek politikai funkcióiban olyan változások következtek be, amelyek a képviselők és képviselőcsoportok munkájának hatékony támogatását igényelték. A parlamenti adminisztráció alapvető fontosságú a képviseleti demokrácia megfelelő működéséhez, bár a modern állam kontextusában vannak olyan parlamentek, ahol nincs megfelelő háttértámogatás. A parlamenti adminisztráció fontos elemzési pont, a szakirodalom mégis meglepően kevés figyelmet fordít rá. Idáig a parlamenti igazgatás természetéről, szerepéről és funkcióiról nem jelent meg egy globális vagy rendszerszerű leírás. Ebben a tekintetben a jelen kézikönyv hiányt pótol, és átfogó áttekintést kíván nyújtani a parlamenti igazgatás szervezetéről és munkájáról. A fentiek alapján, ez a kötet hozzájárul ahhoz, hogy megértsük, mitől működik a képviseleti demokrácia, és rávilágít számos kihívásra, amelyet érdemes megvizsgálni.

A háttértámogatást segítő szervezetrendszer szisztematikus tanulmányozása nagyrészt szervezeti és technikai szempontokat érint, de egyben politikai kérdés is. A kézikönyv elsősorban a demokratikus parlamenti rendszerek vizsgálatára irányul, amelyekben a parlamentek funkciója valóban a népképviselet. Emellett további elemzéseket is tartalmaz a prezidenciális (elnöki) és a parlamentáris rendszereket érintően. A téma legátfogóbb lefedéseként a kötet a világ 50 országából származó egyéni tanulmányt tartalmaz, valamint számos "horizontális" fejezetet, amelyek kollektív elemzést biztosítanak a kortárs parlamenti adminisztráció felépítéséről és kulcsfontosságú kihívásairól. Ez a mű egyedülálló módon széles körű forrást jelent, amely kiterjed az Európai Unió minden tagállamában, a legtöbb EU-tagjelölt országban és a világ kulcsfontosságú liberális demokráciáiban működő nemzeti parlament igazgatási rendszerének vizsgálatára. Többek között a magyar hivatali rendszer (Országgyűlés Hivatala) is elemzésre kerül, ennek révén részletes áttekintést kapunk a szakmailag is felkészült apparátusról, amely

- 155/156 -

segíti az Országgyűlés működését, és a törvényalkotás támogatásában is képes eleget tenni, a széles körű feladatainak az ellátása mellett. Az ilyen nagyszámú "ország-specifikus" tapasztalat tanulmányozása több okból is értékes. Először is hasznos összefoglalót ad az egyes országok parlamenti szervezetrendszerének szabályozásról, működési sajátosságról. Míg egyes nagyobb államokban[2] ez az információ-hozzáférés a parlamenti rendszerekről könnyen biztosított, van ahol ez a fajta tudás korlátozott vagy nehezen elérhető.

A parlamenti igazgatások Routledge-kézikönyvének alkotóközössége egy nemzetközi, multidiszciplináris közreműködő szakértői csoportot tömörít, amely szisztematikus és átfogó elemzést nyújt a parlamenti igazgatásról. A célra egy kivételes szerzői kör alakult, magában foglalva mind az akadémiai tudósokat, mind a gyakorló parlamenti joggal foglalkozó szakembereket. A tudományos megközelítések és a politikai döntéshozatal világából származó meglátások kombinációja megkönnyítette ennek az egyedülálló gyűjteménynek a létrehozását, amely naprakész és áttekinthető beszámolókat tartalmaz a parlamenti igazgatásról. A vaskos kötet jól strukturált, 800 oldalon csaknem 60 fejezettel és mintegy 80 közreműködővel rendelkezik.

Az egyedi parlamenti működési struktúrák jobb megértése mellett a kézikönyv egyedülálló összehasonlító perspektívát is biztosít. Az "országspecifikus" fejezetek szerzői közös megközelítéseket alkalmaznak a releváns elemzési pontok kiválasztásában és a vitás kérdések strukturálásában, lehetővé téve ezáltal a közös témák és a lényeges különbségek azonosítását. Ebben a tekintetben minden fejezet foglalkozik a parlamenti igazgatás történeti fejlődésével és a parlamenti igazgatás szerepével, a parlamenti munkával (törvényhozással) összefüggésben. Emellett a fejezetek szerzői figyelmet fordítottak a parlamentek intézményközi és külső kapcsolatainak elemzésére, és a parlamenti adminisztráció előtt álló jelenlegi kihívásokra, beleértve különösen a Covid-járványra adott válaszokat és annak a parlamenti munkára gyakorolt hatásait. Ezen témák meghatározása megkönnyíti az összehasonlító elemzést, a különböző modellek kategorizálását és általánosabb következtetések levonását. A kézikönyv struktúrájának másik fontos keresztmetszete, hogy a különböző fejezetek bemutatják a parlamentek igazgatási rendszerének történeti pályáit, és feltérképezik az idők során bekövetkezett változásokat. Az elemzési folyamat során nyilvánvalóvá válik, hogy a parlamenti adminisztrációnak hogyan kell alkalmazkodnia a változó körülményekhez, kezdve az alkotmányos reformoktól, a társadalmi változásokon, a technológiai fejlődésen át a globalizációig.

A különböző "országspecifikus" fejezetekben található adatok összehasonlító elemzése számos közös vonást és eltérést mutat a parlamenti igazgatás egyes alapvető szervezeti és funkcionális szerepével kapcsolatban. A legelső elemzési pont ebben az összefüggésben a parlamenti szervezetrendszer méretére/nagyságára vonatkozik. A közelmúltban végzett kutatások három tényező (népesség, parlamentek létszáma, szervezeti egységek testületeinek létszáma) befolyását elemezték

- 156/157 -

a parlamenti igazgatási állomány létszámára vonatkozóan. Az "országspecifikus" fejezetekben kifejtésre kerül, hogy a parlamenti alkalmazottak száma és a képviselők száma közötti arány továbbra is "mennyiségi" tényezőként írható le, amely képes megragadni a parlamenti igazgatás hatókörét és potenciális erejét.[3]

A parlamenti adminisztráció sajátos meghatározásának másik dimenziója a költségvetési autonómia kérdésköre. A legtöbb nemzeti parlamentet bemutató fejezet a költségvetés nagyságát, a parlament megfelelő adminisztratív autonómiáját támogató tényezőjeként említi. Egyes vizsgált parlamentek az elmúlt néhány évben a finanszírozás szintjének emeléséről számoltak be, amelyek célja a munkaerő-toborzás, a digitalizáció vagy a kutatások terén jelentkező kihívások kezelése. Ez a közös tendencia a parlamenteket meglehetősen eltérő történelemmel és alkotmányos szereppel köti össze. Éles ellentétben állnak azonban azok a parlamentek, amelyek a közelmúltban a költségvetés racionalizálásáról és ezzel a parlamenti létszám leépítéséről hoztak ki jelentéseket.[4]

A parlamenti adminisztráció összehasonlításának harmadik perspektívája az adminisztratív szervezetrendszer belső működésére vonatkozik, amely a személyzet kiválasztásától, szerepkörétől és funkcióitól függ. Az összehasonlító elemzés azt mutatja, hogy a legtöbb parlamentben az "emberi erőforrásoknak" két kategóriája létezik. Megkülönböztethetünk: egyrészt állandó (köz)alkalmazotti adminisztratív munkatársakat, másrészt magánjogi/politikai szempont szerint felvett, akár politikai csoportokat támogató "kisegítő" munkatársakat. Ez a két kategória általában egyértelműen elkülönül státusz és karrierperspektívák tekintetében. A parlamentek többségében az adminisztratív állomány (köz)alkalmazottként, egy kiválasztási eljárás keretében kerül felvételre. Ezen irányelv szerint az országgyűlési tisztségviselők érdemben nem különböznek a végrehajtó hatalmat kiszolgáló többi alkalmazottól. A legtöbb parlamenti adminisztráció függetlennek és pártmentesnek értelmezi állandó munkatársainak szerepét. A pártatlanság követelménye nem zárja ki, hogy a parlamenti tisztségviselők feladataik ellátása során együttműködő kapcsolatokat alakítsanak ki a politikai szereplőkkel, szoros kapcsolatban állva mind a végrehajtó hatalom vezetőjével, mind az ellenzéki pártok képviselőivel. Míg egyes adminisztratív szervezeti egységek főként teljeskörűen adminisztratív ügyekkel (pl. biztonsági, informatikai rendszerek iratkezelési folyamatai) foglalkoznak, addig más egységek szakmai feladatokat látnak el, közvetlenül támogatva a parlament politikai funkcióit (pl. jogalkotás, költségvetés és sajtó-marketing feladatok). Ez megmagyarázza, hogy egyes adminisztratív pozíciók (különösen a bizottsági szintű

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére