Úgy gondolom, hogy viszonylag ritka lehet az alábbi jogeset a jegyzői hagyatéki eljárások során a kollégák előtt, nekem is nem mindennapi fejtörést okozott az ügy. A napokban érkezett vissza a fellebbezéssel kapcsolatban az illetékes törvényszék végzése, melyben a jegyzői határozatot helyben hagyták. Így, hogy már teljességgel látható az egész történet, tanulságképpen megosztom mindenkivel a történteket.
Az előzményekről: külföldi állampolgár külföldön hunyt el, egy magyar kft.-ben 37%-os részesedéssel rendelkezett.
A kft. a folyamatos és törvényes működésének biztosítása érdekében, hivatkozásuk szerint a hagyatéki eljárás "várható, több hónapos elhúzódó ügyintézésére" tekintettel, ügygondnok kijelölését kérte. Az ügygondnok személyére javaslatot tettek egy ügyvéd személyében, az azzal kapcsolatos költségeket nem nevezték meg. Az ügyvéd, mint ügygondnok fő feladataként az aktuális év március 31-éig elfogadandó és cégbírósághoz benyújtandó céges beszámoló problémamentes előkészítését és elfogadását nevezték meg.
A beadványukkal kapcsolatban több eljárási jogi és anyagi jogi aggály is felmerült, ezek a következők voltak.
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (továbbiakban: Eüsztv.) 9. § (1) bekezdés aa) pontja szerint elektronikus ügyintézésre kötelezett az ügyfélként eljáró gazdálkodó szervezet. A kft. a kérelmét postai küldeményként továbbította a jegyző felé. Az abban aláíróként szereplő személyről nem lehetett teljes bizonyossággal megállapítani a cégjegyzék megtekintése után sem, hogy jogosult-e a cég képviseletére.
A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban: Hetv.) 7. §-a szerint a hagyatéki eljárás nyelve a magyar. A kérelemhez egy nem magyar nyelvű, halotti anyakönyvi kivonatnak tűnő okirat másolatát csatolták, hiteles magyar fordítás nélkül.
Az ügygondnok-kirendelés jogszabályi hátterét szintén a Hetv. adja: a Hetv. 32. § (2) bekezdése szerint a leltár megküldése előtt a jegyző biztosítási intézkedésként a tagsági jogok gyakorlására ügygondnokot rendelhet ki, ha az intézkedés nyilvánvalóan a társasági vagyon megóvása vagy a társaság működésének biztosítása érdekében szükséges.
Biztosítási intézkedésnek indokolt kérelemre van helye, csak olyan vagyontárgyakra rendelhető el, melyek az örökhagyó elhalálozása időpontjában az örökhagyó tényleges birtokában voltak, és kétséget kizáróan megállapítható, hogy nem álltak más személy tulajdonában.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
