Az m-kormányzati szolgáltatások eddigi és jövőbeni alakulását számos tényező befolyásolja. A tudományos kutatások iránya egyre inkább önálló területet szentel a mobilitásnak és az abban rejlő lehetőségeknek. Az elkülönülést - a hazánkban megrendezett hazai és nemzetközi konferencián kívül - jól jelzi, hogy egyre több kutatóhely szakosodott a téma egy-egy szegmensének vizsgálatára:
- A mobilizálódó társadalom szociológiai vizsgálatát Nyíri Kristóf (MTA-Filozófiai Kutatóintézet) vezeti.
- A mobil demokrácia kérdéseit az E-demokrácia Műhely Kutatócsoport vizsgálja L. László János és Sükösd Miklós (CEU Politikatudományi Tanszék) vezetésével.
- A jogi vonatkozásokat a Pécsi Egyetem Állam- és Jogtudományi kara kezdte nagyító alá venni Balogh Zsolt György irányítása alatt.
- Míg a közigazgatási vonalat - megszokott módon - a Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Kar E-government Kutatócsoportja kutatja Tózsa István vezetésével. A kutatási eredményeket számos publikáció kísérte.
Ha a felhasználások oldaláról közelítjük meg a kérdést, a mobil-közigazgatási szolgáltatások mögött felfedezhetjük a majdnem telített piaci mobilpenetrációs értékeket, a kedvező technikai lehetőségeket, mely értelmében a mobil technológia képes helyettesíteni a magyar közigazgatás számos elemi lépését, így téve gyorsabbá és dinamikusabbá a hagyományos ügymenetet. Észleltük a mobiltechnológiák relatív egyszerűségét (felhasználó-barátságát) és emberközeliségét, állandó rendelkezésre-állását, és viszonylagosan könnyű automatizálhatóságát.
Fontos beszélni arról, hogy a kereskedelmi megoldások több helyütt szolgáltak mintaként a közigazgatási szolgáltatások előtt. Nem csupán arról van szó, hogy a kereskedelmi szolgáltatások "helyet készítettek elő, és kitaposták az utat" a közigazgatásnak, hanem mennyiségileg természetessé tették a mobiltelefon hagyományostól eltérő funkciójának gyakorlását.
A kérdés persze a közhitelesség, mely a mobil-ügyintézés valódi létjogosultságát alakítja napjainkban. Tudjuk, hogy technológiailag lehetséges a mobilon keresztüli aláírás (W-PKI), azonban ennek elterjedtsége hazánkban minimális. (Köszönhetően annak, hogy az ehhez szükséges SIM-kártya csere még nem történt meg.) Ennek következménye, hogy Magyarországon közhiteles tranzakciót csak WAP-on, szerver általi hitelesítéssel lehet tenni (ennek a formának is csak elvi lehetősége áll fenn Magyarországon), ami az ennél néha lényegesen egyszerűbb SMS-alapú alkalmazások előtt bezárja a kaput.
A Miniszterelnöki Hivatalban (MEH) több pilot projektben alkalmazzák már a W-PKI-t, így publikus használatának elvi lehetősége fennáll.
Ha a létrejött szolgáltatásokat az interakció minősége szempontjából vizsgáljuk, az eEurope program Common List of Basic Public Services című követelményjegyzéke szerinti első három szint mindegyikére találunk példát. Mennyiségileg az úgynevezett információ-kérő, sms-alapú szolgáltatásokból találjuk a legtöbbet (mit, mikor, hol érhetek el a közigazgatásban), de az egyirányú interakció (időpontfoglalás, okmánykérés, tájékoztatás felvételi eredményről stb.) szolgáltatásai is megtalálhatók. A már valódinak tűnő kétirányú interaktivitás szolgáltatásai csak pilotok szintjén érvényesülnek, így a már említett MEH-es (adózásra irányuló) fejlesztésen kívül megemlíthető a főváros budai oldalának több önkormányzatánál bevezetni szándékozott, budaörsi kísérleti központú SMS-ügymenet modell (mely utóbbi hitelesítés nélkül, kvázi kétirányú interakciót valósít meg, előkészítve, és felgyorsítva az offline ügyintézést, annak teljes előkészítésével).
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
