A Bécsi Egyetem és az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem közös együttműködésében, a Polgári Eljárásjogászok Világszervezetének (IAPL) égisze alatt 2005. szeptember 21-25-én került sor az európai polgári eljárásjogi konferencia megrendezésére. A konferencia elsősorban a polgári eljárásjog területén az EU bővítését követő jelenlegi és jövőbeli perspektívákra koncentrálódott.
A konferenciának két helyszín adott otthont. Walter H. Rechberger professzor szervezőmunkájának köszönhetően 2005. szeptember 21-én a bécsi Trautson Palotában Bulgária Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló előkonferenciával vette kezdetét a négynapos tanácskozás. Az ezt követő napokban Marcel Storme, a Polgári Eljárásjogászok Világszervezete elnökének vezetése alatt került sor az EU régi tagállamaiból érkező referensek előadásaira a nemzeti jog és az európai polgári eljárásjog egymáshoz való viszonyáról. Elsőként Georg E. Kodek, a Bécsi Egyetem docense "Az európai polgári eljárásjog a közösségi jog és a nemzeti jog »feszültségi mezőjében«" címmel tartott előadásában általános jelleggel vizsgálta az európai polgári eljárásjog és a nemzeti jogok találkozási pontjainak problematikáját. A további előadások tematikus felosztásban igyekeztek áttekinteni - az európai polgári eljárásjog valamennyi fontosabb részterületén - a gyakorlatban felmerült alkalmazási nehézségeket és felmérni az esetleges változtatások szükségességét. Marco Cristofaro paduai professzor a hatály kérdésével foglalkozva az ún. Brüsszeli rendeletek tükrében (ideértve a jövőbeni Brüsszel Ill. rendeletet is) térképezte fel az Európai Igazságügyi Térség határait "tárgyi értelemben". Más szóval a közösségi jog által "lefedett", illetve "lefedetlen" ügytípusok körét és e kör jövőbeni bővülésének lehetőségét. Karen Broeckx, genti professzor vizsgálatának tárgya a közösségi és nemzeti jog kapcsolódása volt az elsőfokú eljárást érintően. Paul Klötgen, a Nancy Egyetem professzora a határon átnyúló kézbesítés és bizonyításfelvétel kérdését választotta témául, találóan az Európai Igazságügyi Térség "minőségi próbájának" tekintve e két közösségi szabályrendszer működőképességét. A tematikus áttekintések sorát zárva Christoph G. Paulus berlini professzor fejtette ki gondolatait az európai fizetésképtelenségi eljárás jelenét és jövőjét illetően.
A konferencia 2005. szeptember 24-én Budapesten, az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetemen, a Festetics palota épületében folytatódott tovább. Ide a résztvevők a szeptember 23-i egész napos dunai hajóutat követően érkeztek. A szervezők a hajóútnak szimbolikus jelentőséget tulajdonítottak, a Duna nemzeteket (régi és új tagállamokat) összekötő szerepét hangsúlyozva. A kulturális összekötő szerep a konferencia második felének helyet adó Andrássy Egyetem önmeghatározásának is fontos része.
Budapesten üdvözölhettük az újonnan csatlakozott kelet-közép európai országok képviselőit, akik előadásaikban az EU tagállamaiban és EU tagállamokon kívül meghozott bírósági döntések elismerése és végrehajtása tárgyában fejtették ki álláspontjaikat a hazai szabályozás és gyakorlat, valamint az európai polgári eljárásjogi rendeletek, elsősorban a Brüsszel I rendelet tapasztalatainak tükrében.
A budapesti konferencián előadást tartott Ales Galic, a Ljubljanai Egyetem Polgári Eljárásjogi tanszékének professzora; Wojciech Jan Gralinski a Lubini Marie Corie Sk3odowska Egyetem Polgári Eljárásjogi és Nemzetközi Kereskedelmi Jogi tanszékének oktatója, Vytautas Nekrosius a Vilniusi Egyetem dékánja, Lubos Tichy a Prágai Károly Egyetem Európajogi tanszékének professzora, valamint a konferencia házigazdája és szervezője Kengyel Miklós az Andrássy Egyetem rektora, a Pécsi Egyetem Polgári Eljárásjogi tanszékének professzora.
A referensek előadásaikban a bírósági döntések elismerése és végrehajtása témakörben néhány közös területet emeltek ki és ismertettek a hazai szabályozások és gyakorlat alapján.
1) Az EU tagállamok bírósági döntéseinek elismerése és végrehajtása más EU tagállamban; az EK rendeletek nemzeti jogba történő átültetése és alkalmazása. 2004. május 1-jén tíz kelet-közép-európai ország EU-hoz történő csatlakozásával új alapokra helyeződött a bírósági döntések elismerése és végrehajtása is, melyeket eddig az időpontig elsősorban a csatlakozott országok nemzetközi magánjogi törvényei, illetve kétoldalú nemzetközi egyezményei szabályoztak. Most azonban már az EK rendeletek alapján biztosított az elismerés és végrehajtás, figyelembe véve azt, hogy az uniós szabályok a nemzeti jog részét képezik, különös tekintettel a rendeletekre, melyek közvetlenül alkalmazandó jogforrások.
Magyarország tudatosan készült az Európai Unióhoz való csatlakozásra. A jogharmonizáció keretében már a '90-es években számos szervezeti változtatás és jogszabálymódosítás ment végbe, tekintettel az uniós követelményekre. Nagyobb módosítás következett be a nemzetközi magánjogi tvr. joghatóságra, illetve a külföldi ítéletek elismerésére és végrehajtására vonatkozó rendelkezéseiben, és a Pp. erre vonatkozó szakaszaiban. Az 1994. évi Vht. már figyelembe vette a Luganói és a Brüsszeli Egyezmény rendelkezéseit, és a külföldi határozatok végrehajtása iránti kérelem benyújtását és elbírálását erre tekintettel szabályozta. Ezért a csatlakozást követően Magyarország készen állt az európai polgári eljárásjogi szabályanyag alkalmazására, a Brüsszel I rendelet - külön törvény meghozatala nélkül - közvetlenül alkalmazhatóvá vált.
Ezzel szemben Litvániában a 44/2001-es EK rendelethez kapcsolódó részletszabályok kialakítása külön törvénnyel ment végbe, amely kiegészítette a litván Pp.-t az EU tagállamok bíróságai által hozott döntések elismerésére és végrehajtására vonatkozó szakasszal.
Lettország, Észtország polgári perrendtartásai nem tartalmaznak különleges rendelkezéseket az EK rendeletekhez kötődő nemzeti végrehajtási jellegű részletszabályokra vonatkozóan. Elsődleges azonban az EU jog alkalmazása minden olyan jogkérdésben, amelyet EU jogszabályok szabályoznak és Lettországban közvetlenül alkalmazni kell. Azokban az esetekben, amikor az EK rendeletek bizonyos jogokat delegálnak az államra, ott a Pp. megfelelő szabályait fogják alkalmazni a külföldi bírósági döntések elismerésére és végrehajtására.
Lengyelországban a külföldi bírósági döntések elismerésére és végrehajtására elsődlegesen a 44/2001 EK rendelet az irányadó, valamint a lengyel Pp. rendelkezései.
Szlovéniában a külföldi bírósági döntések elismerése és végrehajtása az EU közvetlenül alkalmazandó jogforrásai és néhány bilaterális és multilaterális egyezmény alapján történik. Magyarországhoz hasonlóan Szlovéniában sem készült önálló végrehajtási törvény az EK rendelet alkalmazásához. A nemperes eljárások szabályai és a Pp. rendelkezései irányadók az elismerés és végrehajtás kérdései során. Újonnan belépő EU tagállamról lévén szó, Szlovéniában még nem beszélhetünk jelentős bírósági gyakorlatról, tapasztalatokról a külföldi bírósági döntések elismerése és végrehajtása tárgyában. Ehhez hozzájárult az a tény is, hogy ebben a témakörben kevés a szakirodalom és nem készült szlovén nyelvű kommentár a Brüsszel I rendelethez, valamint hiányoznak az erre vonatkozó bírósági ítéletek szlovén fordításai is - tudtuk meg Galia professzor előadásából.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
