A Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Munkajogi és Szociális Jogi Tanszéke a Magyar Munkajogi Társasággal (MMT) és a Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálattal (MTVSZ) közösen szervezte meg a nagy érdeklődésre számot tartó szeptember 26-i konferenciát a sztrájk témakörében, melynek apropóját két születésnap adta. Dr. Lőrincz György 70. születésnapja tiszteletére ünnepi tanulmánykötetet vehetett át, majd ezt követően helyeződött a hangsúly a harmincadik születésnapját "ünneplő" sztrájktörvényre.
Az ünnepléshez méltó helyszínt a Magyarországi Református Egyház Zsinati díszterme szolgáltatta, ahol mintegy száz érdeklődő gyűlt össze.
Jelen beszámoló kilenc, a konferencia témájához szorosan kapcsolódó, tematikailag egymásra épített szakmai előadást - valamint egy kerekasztal-beszélgetést - ismertet röviden, melyekben észszerű arányban kaptak szerepet a dogmatikai alapok, jogalkotási és jogalkalmazói szempontok, a kollektív munkajog és a közszféra munkajoga, valamint "modern" megközelítésként a digitalizáció és a sztrájk kapcsolata.
A köszöntőket és a megnyitót követően Lőrincz György "Törvény születik - emlékezés a törvény megalkotására" című előadásában ismertette a kodifikálás idején fennálló politikai berendezkedés és a sztrájkjog gondolatának viszonyát, az alapvető tézisek megtörését a rendszerváltáskor, a tervezettel kapcsolatos - akkor újdonságnak számító - nyilvános vitákat. Rámutatott arra, hogy a szabályozás "nagyvonalú", a jogalkotó általános jelleggel szabályoz és a jogalkalmazóra bízza a részletek kidolgozását. A törvény szabályainak elemzését követően az előadó által indokoltnak vélt módosításokról, esetleges újraszabályozási igényről esett szó, egyebek mellett a "közszolgálat" konkrétabb meghatározásáról.
Érdekfeszítő előadásában Kiss György "A sztrájk mint alapjog?" problematikáját járta körbe, elemezve többek közt az első generációs jogokkal kapcsolatban felmerülő nehézségeket, a jogbiztonság kérdését, illetve a kontraktuális alapú megközelítést. Konklúzióként kiemelendő, hogy a sztrájkhoz való jog az egyesülési jogból levezetett, származtatott alapjog, melynek elismerése részben az alapjogi minősítése alapján történik, hiszen más megoldás egyszerűen nem lenne alkalmas a munkavállalói (szakszervezeti) érdekek érvényesítésére.
Trenyisán Máté "A sztrájk céljáról" című előadásában a hazai és nemzetközi jogi megközelítést mutatta be, különös tekintettel a jogalkotásra, illetve szociálpolitikai célra irányuló sztrájk megengedhetőségének jogi dimenzióira. Az előadás emellett érintette az általános sztrájk és a szolidaritási sztrájk problematikáját is abból a szempontból, hogy lehet-e a sztrájkkövetelések címzettje adott esetben a munkáltató személyén kívüli jogi entitás. A prezentáció a lehetséges válaszok feltárása során bemutatta a Kúria releváns joggyakorlatát is.
"A sztrájk és a munkáltató foglalkoztatási kötelessége" című előadásában Berke Gyula a nemzetközi kitekintést követően a sztrájkkal csak "közvetve" érintett munkáltató, valamint a jogellenes sztrájkban részt nem vevő munkavállaló helyzetét is vizsgálta. Az előadó felhívta a figyelmet a társadalombiztosítási kérdések jelentőségére is, hiszen a sztrájkban részt vevőknek azzal is számolniuk kell, hogy a biztosítási jogviszonyuk a sztrájkkal érintett időpontokban szünetelni fog.
Az ebédszünet után Sivó-Darás Orsolya "A sztrájkkal kapcsolatos jogviták tanulságai" című előadásában konkrét jogeseteken keresztül elemezte a különböző sztrájkköveteléseket, a feleket terhelő együttműködési kötelezettséget, a sztrájk alatt (is) kötelező egyeztetések lehetőségeit. A résztvevők betekintést nyerhettek a bírói jogalkalmazás dilemmáiba, például az olyan kérdések mentén, hogy mely kritériumok alapján állapítják meg a sztrájk jogellenességét, a még elégséges szolgáltatás teljesülését stb.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
