A címbeli előadó zeneszáma miatt kirobbant ügy körüli kérdések, kétségek alapot teremtettek a kiskorúak rádiós műsorszolgáltatásokkal szembeni jogi védelmének elemzésére és javaslatok megfogalmazására, különösen külföldi zeneszámok esetén.
A jogsértőnek feltételezett műsorszolgáltatás 2010. szeptember 2. napjához köthető, amikor a Tilos Rádió 18 óra előtt pár perccel Ice-T-nek a panasz tárgyát képező Warning című, egy rap albumáról származó bevezető elemét - úgynevezett introját -, majd az It’s on nevű zeneszámát sugározta. Ezen időpontban a hazai televíziós és a rádiós műsorszolgáltatások az 1996. évi I. törvény hatálya alá tartoztak. A jogszabály 41. § (1) bekezdése b) pontja adott lehetőséget a csatorna kínálatának vizsgálatára, és miután a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Hivatala törvénysértést vélt valószínűsíteni, közigazgatási eljárás lefolytatását tűzte célul. A jogellenesség álláspontja szerint a törvény 5/B. § (3) és 5/C. § (2) rendelkezéseinek figyelmen kívül hagyásában gyökerezett, azaz a jogsértést a kiskorúak védelmét szolgáló szabályok megkerülésében látta. A törvény hivatkozott szabályai szerint "azt a műsorszámot, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy közvetett módon utal erőszakra, illetve szexualitásra, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus, a III. kategóriába kell sorolni", továbbá "a III. kategóriába sorolt műsorszám megfelelő jelzéssel ellátva 21.00 és 05.00 óra között tehető közzé".
A rendelkezés érvényesítése a kiskorúak védelmének magas szintű biztosítása érdekében megkívánja annak meghatározását, hogy mi alkalmas a jelzett korosztály fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására. A törvényi rendelkezések értelmezésében, keretszabályainak kitöltésében az NMHH elődje, az Országis Rádió és Televízió Testület (ORTT) 1494/2002. (X.17.) sz. határozata nyújt segítséget, amely tartalmazza a minősítésnél irányadó szempontokat, az egyes műsorszámok közzététele előtt és közben alkalmazandó jelzéseket, illetve a minősítés közlésének módját. E dokumentum II. része kifejezetten a rádiós műsorszolgáltatásokra vonatkozik, amelyben iránymutatások találhatók a jelen esetben is vitás kérdésekben, mint például a szexualitás és a durva beszéd.
Az első kérdéskört illetően a határozat a szexuális célozgatásokat engedi, de azok kimerítő részletezését nem, továbbá tiltja a szexualitás tisztán ösztöni kielégülés eszközeként való megjelenítését, a nemekről kialakult sztereotípiák túlságosan nyers ábrázolását, illetve a nők szexuális objektumra való redukálását.
A másik problémás területtel kapcsolatban a dokumentum szerint a durva beszédnek védhetőnek kell lennie a szövegösszefüggés és az eredetiség oldaláról, továbbá a társadalmilag elítélendő szóhasználat például a művészi hatás szempontjából indokolt esetben alkalmazható a szereplők, helyzetek jellemzésére vagy a valóság bemutatására. Ugyanakkor a durva, trágár kifejezések mértéktelen és túlságosan agresszív használata nem megengedett.
A rádiós szolgáltatások esetén egyértelműen csak akusztikus jelzés szolgálhatja a műsor tartalmáról való tájékoztatást, azaz ,,a rádióban a minősítésről jól érthetően, magyar nyelven, legalább három másodperc időtartamban tájékoztatni kell" - ahogy a határozat rögzíti. Kétségtelen, hogy a törvényi rendelkezések értelmezését szolgáló határozat részletesebb iránymutatásai a műsorszolgáltatóknak segítséget jelentenek a klasszifikálás során, de különösen a külföldi zeneszámok megannyi problémát generálhatnak a szabályok alkalmazása vonatkozásában. E terület véleményünk szerint nagyobb körültekintést igényel, tekintve a kiskorúak védelemhez, illetve a szolgáltatók szolgáltatásnyújtásához való jogát és az ezek közötti megfelelő egyensúly mindkét fél érdekeit szem előtt tartó megtalálását.
Az NMHH Tartalomfelügyeleti Főosztálya az ellenőrzés részletes megállapításait megküldte a Tilos Kulturális Alapítvány Műsorszolgáltató részére, amelyben a hivatkozott törvényi rendelkezések megsértését a zeneszámok tartalma és aggályos elemei kifejtésével igyekezett alátámasztani mellékelve azok általa készített/készíttetett fordítását.1 Habár a panasz csak a Warning című szerzeményre vonatkozott, a hatóság az azt követő zeneszám, az It’s on elemzését is feladatának érezte.
A nyilatkozattételre való felhívás céljából közölt levél a tartalom bemutatása során utalt azon tényre, hogy a kifogásolt műsorszámok egy olyan albumról származnak, amely megjelentetését az előadó kiadója korábban már megtagadta. Ennek ellenére ezek nálunk korhatárra vonatkozó figyelmeztetés nélkül hangzottak el, azaz a műsorszolgáltató a zeneszámokat I. vagy II. kategóriába sorolta.
Az köztudott, hogy Ice-T a gengszterrap műfaj alkotója és művei nem szenvednek hiányt a rendőri erőszak, faji ellentétek, lövöldözések és börtönélmények bemutatásában. Ugyanakkor arról sem feledkezhetünk meg, hogy a kérdéses zeneszámok nem magyar nyelvűek és sokszor hangzik el bennük a köznyelvi beszédben használt szleng, amely a hatóság szerint is nehezítette a megértést. Sőt a hatóság maga fogalmazta meg azon véleményét, miszerint a kiskorúak nem vagy alig rendelkezhetnek a zeneszámok megértéséhez szükséges magas szintű nyelvtudással. A hatóság levelét olvasva kétségkívül leszögezhető, hogy ellenőrzése alapos és körültekintő volt a tekintetben, hogy részletes adatokat gyűjtött nem csak az angol, hanem más nyelvekből szerzett nyelvvizsgával rendelkezők számáról is, külön kitérve az angol nyelvvizsgák egyes szintjeire.
Ugyanakkor meglátásunk szerint a jelen ügy helyes megítélése érdekében a 16 éven aluliak nyelvtudására kellett volna a legnagyobb hangsúlyt fektetni a 16-os korhatár miatt. Az erre vonatkozó adatokat maga a Tilos Kulturális Alapítvány is hiányolta a válaszaként megfogalmazott nyilatkozatában2. Álláspontunk szerint annak megállapításához, hogy a vitatott idegen nyelvű műsorszámok alkalmasak voltak-e a 16 éven aluliak fejlődésének káros befolyásolására, mindenképp vizsgálni kellett volna, hogy az általános iskolás és a középiskola 1-2. osztályos tanulói milyen nyelvtudással rendelkeznek, rendelkezhetnek és milyenek a rádióhallgatási szokásaik.
A nyelvtanulás hazánkban általában az általános iskola 3. osztályától van jelen a gyermekek életében, néhány speciális esettől eltekintve. Ahogy a hatósági ellenőrzés megállapításai is rögzítik, ekkor általában alapozó nyelvtanulás zajlik és a középiskola falai közé a tanulók lényeges nyelvtudási szintkülönbséggel lépnek. A hatósági ellenőrzés arra is rávilágított a nyelvvizsgák hazai alakulása mellett, hogy a megkérdezett szakemberek szerint a fiatalok zenehallgatás, filmnézés és egyéb szabadidős tevékenységeik során ugyancsak képesek nyelvtanulásra, de a hatóság, ahogy már jeleztük, nem szerzett adatokat a 16 éven aluliak angol tudására. Így csak saját feltételezéseire alapozta azon álláspontját, hogy az adott korosztályban is jelentős számmal beszélik és értik a nyelvet, azaz az elhangzott zeneszámok alkalmasak voltak a 16 éven aluliak fejlődésének károsítására, a káros hatás érvényesült tekintetükben. Ez a feltételezése meglátásunk szerint további vizsgálatot igényelt volna, hiszen a hatóság által idézett tanulmány alapján az általános iskolát végzettek mindössze 1,1 %-a rendelkezik angol nyelvvizsgával. Sőt jelen esetben nem is ,,közönséges", az iskolai keretek között elsajátítható nyelvtudást kellene vizsgálni, illetve nem az általános angol nyelv ismeretét kellene feltételezni, hanem egy ennél magasabb szintet, a szleng nyelv ismeretére vonatkozó adatok lennének szükségesek.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
