A jelen munka célja annak a kérdésnek a megvizsgálása, hogy a gazdasági társaságok felügyelő- és audit bizottsági tagjai lehetnek-e a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: "Új Btk.") 397. §-a által pönalizált, a költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása elnevezésű bűncselekmény elkövetői tettesként, illetve abban az esetben, ha erre a kérdésre igenlő válasz adható, úgy a bűncselekményt milyen elkövetési magatartással követhetik el.
A fenti cél elérése érdekében először röviden áttekintem a kérdéses bűncselekmény szabályozásának előzményeit, röviden ismertetem annak jelenleg hatályos szabályozását, majd az így meghatározott keretek között mozogva rátérek a fenti két konkrét kérdés megválaszolására. Ennek során - figyelemmel arra, hogy a felügyelő- és audit bizottsági tagok kötelezettségeit a büntetőjogon kívüli jogi normák határozzák meg elsődlegesen - tekintettel vagyok a felügyelő- és auditbizottsági tagokra vonatkozó polgári jogi szabályokra is.
A költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása ilyen néven a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: "Régi Btk.") 2012. január 1-jétől hatályos módosításával lett Btk.-beli tényállás (erre lásd a lenti III. pontban írtakat). Ez nem jelenti azt azonban, hogy maga a kriminalizált cselekmény - más törvényi tényállás keretében - ne lett volna már korábban is fellelhető.
A szakirodalom a költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztását "vezetői felelősségként"[1] aposztrofálja, és kiemeli, hogy kriminalizálására nemzetközi egyezményben vállaltak szerint és alapján került sor[2]. Ez a jelenség valamilyen szinten tendenciaként is jellemezhető, és a "rizikó/veszélyeztetési büntetőjogként" irányvonalába illőnek mondható[3], hiszen a "büntetőjog expanziójának" jegyei álláspontom szerint a "vezetői felelősséget" megalapozó bűncselekmény esetén is felfedezhetők: egy, a magyar büntetőjogi dogmatikai hagyományokba nem kifejezetten illeszkedő[4] olyan kriminalizált cselekmény, melynek esetében új bűncselekményi tényállásról van szó, sor kerül a büntetőjogilag releváns kockázatok kiterjesztésére stb[5].
Az említett nemzetközi egyezmény az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján megkötött és 2002. október 17-én hatályba lépett egyezmény (a továbbiakban: "Egyezmény")[6]. Az Egyezményben részes államok az Egyezmény 3. cikke értelmében vállalták, hogy "minden tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a vállalkozások vezetőit vagy egy vállalkozáson belül döntési jogosultsággal rendelkező vagy ellenőrzést gyakorló személyeket büntetőjogi felelősségre lehessen vonni - a nemzeti jogban meghatározott elvekkel összhangban - az Európai Közösség pénzügyi érdekeit sértő csalásnak e személyek felügyelete alá tartozó és a vállalkozás érdekében eljáró személy által elkövetett ... eseteiben".
Ennek megfelelően a magyar jogalkotó a 2001. évi CXXI. törvény 69. §-ával a Régi Btk. 314. § (3) bekezdésébe iktatta a "vezetői felelősséget", mely rendelkezés 2002. április 1-jén lépett hatályba. A régi szabályozás szerint az Európai Közösségek pénzügyi érdekei megsértésének bűntettét követi el "a gazdálkodó szervezet vezetője, ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított tagja vagy dolgozója, ha az [Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése] bűncselekményét a gazdálkodó szervezet tagja vagy dolgozója a gazdálkodó szervezet érdekében követi el, és a felügyeleti vagy az ellenőrzési kötelezettségének teljesítése a bűncselekmény elkövetését megakadályozhatta volna." Érdemes megemlíteni, hogy a Régi Btk. 314. § (4) bekezdése a cselekmény gondatlan alakzatát is büntetni rendelte.
A "vezetői felelősség" ekkénti szabályozása értelmében a bűncselekmény tettese a gazdálkodó szervezet
• vezetője,
• ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított tagja, illetve
• ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított dolgozója
lehet. Mint azt a későbbiekben látni fogjuk, ez a potenciális elkövetői kör változatlan maradt az Új Btk. szabályozásában is. A bűncselekmény elkövetési magatartása az elkövetőt terhelő felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása, ekként - mivel ez a kötelezettség valamennyi potenciális elkövetőt személye-
- 462/463 -
sen terhel - a bűncselekmény csak önálló tettesként valósítható meg[7].
A fent ismertetett szabályozást változtatta meg a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és egyes törvények pénzügyi bűncselekményekkel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: "MódTv."). A MódTv. 2012. január 1-jétől átalakította a költségvetés (ideértve az EU-s költségvetést is[8]) védelmére hivatott büntetőjogi eszközrendszert. Ennek keretében új költségvetési csalás bűncselekményt kodifikált, és módosította a "vezetői felelősségre" vonatkozó szabályokat is. A Régi Btk. 310/A. §-a a bűncselekmény törvényi tényállását a következőképpen határozta meg: "A gazdálkodó szervezet vezetője, ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított tagja vagy dolgozója, ha a [költségvetési csalást] a gazdálkodó szervezet tagja vagy dolgozója a gazdálkodó szervezet érdekében követi el, és a felügyeleti vagy az ellenőrzési kötelezettség teljesítése a bűncselekményt megakadályozhatta volna, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."
A MódTv. indokolása szerint az átalakítás célja "részben az, hogy a jövőben az Európai Unió költségvetésének védelménél ne legyen enyhébb a magyar költségvetés védelme, részben pedig az, hogy a jelenleginél felelősebb magatartás tanúsítására szorítsa azokat, akik a vezetői pozíció előnyeit élvezik". Az indokolás kimondja tehát, hogy a jogi tárgya egy szélesebb kört ölel fel: míg korábban a jogi tárgyat az Európai Közösségek költségvetésének védelme[9], az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek érvényesülése[10] jelentette, úgy az újraszabályozás következtében a jogi tárgy "a költségvetés védelméhez fűződő társadalmi érdek"[11], ideértve mind a magyar, mind az európai uniós költségvetést.
A MódTv. indokolása azt is kiemeli, hogy az újraszabályozás keretében a gondatlan elkövetést a törvény már nem rendeli büntetni, tekintettel arra, hogy a gondatlan alakzat "a magyar büntetőjog dogmatikai rendszerével nem képezett megfelelő összhangot".
Ami azonban a jelen dolgozat témája szempontjából fontosabb, az indokolás az elkövetői kör kapcsán leszögezi: "E rendelkezés nem kizárólag a gazdálkodó szervezetek szűk értelemben vett vezetőit érinti, hanem a szervezetek ellenőrzésre vagy felügyeletre jogosított tagjait, dolgozóit is, speciális felelősségükre tekintettel." Sajnálatos, hogy az indokolás nem pontosítja, vajon a törvényi tényállás által használt "dolgozó" fogalma alatt csak a munkajogviszonyban álló munkavállalót kell érteni, vagy adott esetben a megbízási jogviszony alapján eljáró személy is a bűncselekmény tettese lehet. Ezzel kapcsolatos álláspontom a következő, IV. pontban fejtem ki.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
