https://doi.org/10.58528/JAP.2025.17.celebrinostri.36
Lehet-e annál kellemesebb, mint az első évfolyamnak a tagja lenni egy olyan városban, amely kifejezetten büszke saját polgárságára? Egy városban, amelynek oktatási hagyományai évszázadosak, és amely tulajdonképp a Nyugat kapujának tekinthető - a fővárosból nézve mindenképp.
Az milyen furcsa, hogy mikor még mi felvételiztünk - azt hiszem, kicsit kevesebben, mint 120-an, akkor zömében Budapestre szerettünk volna bekerülni, de három-négy éven belül már a világ összes pénzéért nem tudtak volna minket arra rábeszélni, hogy átmenjünk Budapestre, az anyaintézménybe. 1995-ben, ott, az Egyetem téren, az ELTE Jogi Kar épületében tudtuk meg, hogy abban az évben elindul Bihari Professzor Úr vezetésével az ELTE kihelyezett győri jogi tagozata, amely kooperál a győri Széchenyi István Főiskolával. Az megvan, hogy mi az a gépész-jogász? Igen, igen, az egy szakest, amely tulképp a bulizás maga, a "SZIF-esekkel". Ennyire volt érdekes csak a különállásunk, nekünk, az első jogászévfolyam tagjainak, hogy a szakesten mi voltunk a szerintünk fővárosi lazák, míg "ők" a helyi erők.
Balogh József szocialista országgyűlési képviselő volt a polgármester akkor Győrben (az igazgató úr frakciótársa). Fél életemet a Parlamentben töltöttem egyetem előtt, tényleg tudtam, hol a kilincs a Kossuth téri Törvényházban, interjúalanyok voltak az új egyetemi kar létrehozásában részes urak. Különleges viszony volt ez, magyar narancsos újságíróként még pikánsabb. 1992-től, amikortól én ott írtam cikkeket, már nem a Fidesz lapja, és kéthetilapként jelent meg. De mégiscsak egy olyan lap volt, ahová tartozni sikknek számított, az új, az addigi pártirányítású sajtó nyelvezetéhez képest sokkal informálisabb, a szubjektumot jobban előtérbe toló sajtóorgánum volt, azt olvasta a nagyvárosi értelmiség - a nagy egyetemi városokban főleg. Győrben voltak olyanok a Főiskolán, akik rendszeresen vették az újságot. Emlékszem, az 1994-es választásokra a kampány lapja rovatban éppen Győrt választottam, és a helyi pártviszonyok mellett a kultúra és az iparosodás
- 173/174 -
szempontjából mutattam be - sok-sok interjú alapján - a Vizek városát. Nem is sejtettem, hogy egy év múlva már én is lakója leszek Adyvárosnak.
Ott, a Tihanyi Árpád úton volt az első bérleményem. Nem kértem kollégiumot, mert valahogy nem hittem abban, hogy a budapesti és a győri feladataimat a koleszban sikerrel tudom majd teljesíteni. Meg kell mondjam: az első év első félévében le is álltam a munkával, az nekem nagy ugrás volt - soha olyan mennyiséget előtte oly rövid idő alatt nem kellett megtanulnom.
Soha nem is volt olyan jó a bizonyítványom, mint akkor - az utolsó négy vizsgám 5-ös lett, és dacára a három bukásnak, 4,5 lett a féléves eredményem. Ez akkor azért volt fontos, mert épp a tanulmányi eredmény alapján gondolhatta mindenki, hogy esetleg Budapesten folytathatja. De, mondom, ez azt követően, hogy a kis jogi kar a legjobb oktatókat fogadta Pestről, már egyáltalán nem volt érdekes. Azért sem egyébként, mert a győri század minden tagja ismerős volt, új barátokkal és kartársakkal az ember több időt akar eltölteni. Aztán jöttek a szerelmek is. Tulajdonképpen Győr lett a bázis, és Budapest csak a hétvégi pihenőidő.
Emlékszem, a 90-es évek szabad légkörében megalapítottuk a Győri Paragrafus nevű lapot - és a legfogékonyabb korban tudtunk teljesen kötetlenül alkotni. Még megvannak az újságok, példátlan szókimondás és tematikai kötetlenség jellemezte a lapot.
Miután az országban is szabad légkör uralkodott, sok olyan esemény volt Győrben, amely a közéleti fogékonyságunkat erősítette. Sikk volt napilapot vagy hetilapot venni, és egymással kicserélni a példányokat. Aktív miniszterek és politikusok jöttek az egyetemre - és számunkra az Alkotmány-jog-"speckolok" egyfajta közéleti disputává váltak.
A kor legelismertebb oktatói vállalkoztak arra, hogy IC-vel lerobogjanak másfél óra alatt a Keletiből, jó is és kényelmes is volt számukra: az úton egy óra vázlatát felskiccelhették, vagy a zh-kat simán kijavították.
Az évfolyamtársaim nálam három-négy évvel fiatalabbak voltak, kicsit sokszor kellett felvételiznem, miután a gimit lelazsáltam az érdemjegyek javítható-
- 174/175 -
sága terén. A hozott pontjaim miatt így dupláztam, és lett 110 pontom a 120-ból. Ez alapján viszont csak harmadszorra sikerült a felvételi - mondjuk, ha előbb felvettek volna, sem győri joghallgatónak nem mondhattam volna magam, sem nem alkothattuk volna meg a quirites-közösséget a nagy főiskolai dombokon. A lehetőségünk páratlan volt és behatárolhatatlan: a szokásjogot, a szabályok adta tág mozgásteret mi játszottuk be, a szabadidő milyenségét mi alakítottuk ki. Érdekesség, emlékszem azokra is, akik az utánunk jövő évfolyamra jártak, sőt vannak ismerősök a kettővel alattunk végzettek között is, talán ők kapták meg utoljára ugyanazt a diplomát, mint a budapesti ELTE Jogi Karon.
Ha nem lettem volna az "úttörők" között, ha nem lett volna annyira kiváló az egyetemi oktatás színvonala, nem írhatnám le most, a 30. évfordulóra, milyen sokat jelent nekem Győr, mennyire meghatározó a '90-es évek Magyarországában az az öt szabad év. Hálát adok a sorsnak, hogy 1997-ben, a kereskedelmi tévék indulásakor (az RTL Klub hívott a Híradójához) nem hagytam abba az egyetemet, és nem lett az öt évből annak a duplája.
2010. decembertől szerkesztő-riporter, műsorvezető, Atv Zrt.
- "Híradó"
- "Tabu" - szerkesztő-műsorvezető
- "Rendkívüli interjú szerkesztő-riporter, műsorvezető
- "Ez a 7"- riportmagazin műsorvezető, riporter
- "Újságíróklub" - műsorvezető
- Október 23-i állami ünnepség kommentátora
- "START", Híradó - műsorvezető
2005. szeptembertől szerkesztő-riporter, Magyar Televízió Zrt.
- "Híradó" - 2006 őszi zavargásokon bejelentkező riporter
- Az Este - Élő bejelentkezések: Parlament előtti demonstrációk, Erzsébet-Híd, közlekedési káosz, MÁV-sztrájk
- Parlamenti Napló - felelős szerkesztő, parlamenti közvetítés
- A Szólás szabadsága - adásszerkesztő és riporter
- Önkormányzati választási műsor (2006) - szerkesztőként Tarlós István főpolgármester-jelölt választási központjában
- 175/176 -
2004. júliustól belpolitikai riporter, híríró, hírszerkesztő, parlamenti tudósító, Független Hírügynökség
2000. január - 2005. március, szerkesztő-riporter, RTL KLUB
- "Híradó" - bejelentkező riporter, igazságügyi tudósító
- "Országház" (belpolitikai háttérmagazin) - tudósítások a törvényalkotás munkájáról; - 2005. december: szerkesztő-műsorvezetője Bárándy Péter igazságügyminiszter és Polt Péter legfőbb ügyész vitájának
- "Antenna" (külpolitikai háttérmagazin) - EU-parlamenti beszámolók
- Választási showműsor (2002) - élő kapcsolások: beszámolók, interjúk az SZDSZ székházából
1996 - 1999: újságíró, belpolitikai tudósító, Vasárnapi Hírek
1992 - 2002: újságíró, hírszerkesztő, parlamenti tudósító, interjúer, Magyar Narancs
- 2003. május 18.-25. Brüsszel, Berlin: "Az Európai Unió a gyakorlatban", tanulmányút (szervező: EU Magyarországi Delegációja és a Német Szövetségi Köztársaság Nagykövetsége)
- 2002. december 3.-8. Európai Újságírás Kurzus (Francia Intézet)
- 2002. november 23.-30. Strasbourgi tudósítások az Európai Parlamentből, RTL KLUB "L'Europe qui Avance"
- 1999. 2 hetes BBC-kurzus, Budapest, Független Médiaközpont
- 1991. felsőfokú francia szóbeli nyelvvizsga (B)
2019- egyéni ügyvéd
2018-19 kamarai jogtanácsos
2018- Ügyvédekkel a Demokratikus Jogállamért Egyesület
2007. május jogi szakvizsga 2001-2004 joggyakorlat, ügyvédjelölt
1995-2000 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, jogi diploma
1992-1993 MUOSZ Bálint György Újságíróiskola 1992 érettségi, Budapest
1991 féléves gimnáziumi tanulmányút (Lycée, Les Ulis, Paris)
- versenyszerű futball (Istenhegy FC. - BLSZ III. - csapatkapitánya)
- tenisz, kulturális feltöltődés
- az Újpest 1885 Szurkolói Klub Egyesület elnökségi tagja ■
Lábjegyzetek:
[1] A szerző szerkesztő-riporter, (Magyar Televízió Zrt.); egyéni ügyvéd.
Visszaugrás
