A Ptk. Harmadik könyve az egyesületek, az egyes gazdasági társaságok, az alapítvány mellett a jogi személyek egyik formájaként határozza meg és szabályozza a szövetkezeteket is. A szövetkezeti szabályok Ptk.-ba integrálásának az egyik következménye az, hogy e jogi személyre irányadó speciális szabályok "minősítése" is hasonló jogalkalmazási problémákat vet fel a kógencia és diszpozitivitás "területén", mint a Ptk.-ban található többi jogi személyre irányadó rendelkezéseknél.
Ez az oka annak, hogy a tanácskozáson néhány, a szövetkezetekre alkalmazandó rendelkezés is megvizsgálásra került ilyen szempontból az "objektív teszt" alapján.
Az első ilyen megvitatásra került probléma az volt, hogy a tagok eltérhetnek-e szövetkezet alapszabályában a nem természetes személy tagok számától, és meghatározhatják-e a taglétszámukat 20%-nál magasabb mértékben.
A Ptk. 3:326. § (1) bekezdése szerint a szövetkezet nem természetes személy tagjainak száma nem
- 10/11 -
haladhatja meg a taglétszám húsz százalékát. Ez a rendelkezés jelentős változást jelent a tagok összetételében, mivel korábban ez az arány 50% volt.[1]
Azzal mindenki egyetértett, hogy ez a kérdés a tagok belső szabályozási körébe tartozik, ugyanakkor megvizsgálásra kerültek más - e kérdést érintő - jogszabályok rendelkezései is. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (a továbbiakban: Ptké.) 20. §-a csak a Ptk. hatálybalépésekor a cégjegyzékbe már bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló szövetkezet esetében írja elő, hogy nem kell alkalmazni a szövetkezeti tagsággal összefüggő korlátozásokat.[2] Bár az átmeneti rendelkezések alapján a cégjegyzékbe bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló szövetkezet esetén nem kell alkalmazni a Ptk. 3:326. §-ában foglalt korlátozásokat, azonban az új Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködés időpontját követően e szövetkezetek tagsága, illetve a tagok vagyoni hozzájárulása sem változtatható meg oly módon, hogy a tagok számának, illetve a vagyoni hozzájárulásának aránya a Ptk. 3:326. §-ában foglaltaktól nagyobb arányban térjen el.
A 2013. évi CCLII. törvény 112. §-a (29) bekezdésével módosított Ctv. 69. §-a (2) bekezdése alapján cégformák esetén (a szövetkezet is ide tartozik) többek között csak az minősül érvénytelenségi oknak, ha a cég alapításában résztvevők a tagok legkisebb számára vonatkozó törvényi előírásokat megsértették, ezért a kógencia ezzel a szabállyal nem indokolható.
A fenti jogszabályi rendelkezések egybevetéséből a tanácskozás azt az egyhangú véleményt alakította ki, hogy a vizsgált jogszabályi rendelkezés - bár a tagok magánautonómiájának a kérdésébe tartozik és a Ptk. 3:4. § (3) bekezdés b) pontjában megjelölt személyi kör jogi érdekeit sem sérti - nem diszpozitív. A Ptk. 3:326. §-ának (1) bekezdésében foglalt korlátozás a Ptké. 20. §-a alapján minősül "eltérést nem engedő" rendelkezésnek, mivel e külön jogszabály - amelynek a rendelkezéseitől való eltérésre a diszpozitív felhatalmazás nem terjed ki - korlátozza a Ptk. hatályba lépését követően létrehozott szövetkezetekben a nem természetes tagok számát.
Ebből egyúttal az is következik, hogy a Ptké. 20. §-a alapján az új Ptk. hatálybalépése után létrehozott szövetkezetek esetében a Ptk. 3:326. §-ában foglalt korlátozás kógens jelleggel érvényesül.
Megvitatásra került az a probléma is, hogy "felfelé" eltérhetnek-e a Ptk. 3:326. § (2) bekezdésében a személyes közreműködést nem vállaló tagok számának (nem haladhatja meg a taglétszám negyedét) a meghatározásától.
Abban a kérdésben, hogy ez a rendelkezés miért tartozik a belső szabályozási kérdések közé, és hogy az eltérés nem sérti, (sértheti) a Ptk. 3:4. § (3) bekezdés b) pontjában szereplő védett személyi kört, mindenki egyetértett.[3] A tanácskozás tagjai többségének az volt a véleménye, hogy mivel a Ptké. 20. §-a nem rendelkezik a személyes közreműködésre kötelezettek számáról, ez a szabály diszpozitív. Bár a szövetkezet fogalmából és a működésére vonatkozó szabályokból levezethető lenne az a következtetés is, hogy a tagok többségének személyes közreműködést is vállalnia kell, de a többségi álláspont szerint ez a kérdés mégsem tartozik a szövetkezet fogalmi elemei közé. A Ptk. a szövetkezet fogalmának a meghatározásánál ugyanis nem mondja ki ezt a korlátozást, ezért nem ütközik a Ptk. 3:4. § (3) bekezdésébe, ha a szövetkezet személyes közreműködést nem vállaló tagjainak a száma meghaladja a taglétszám negyedét. A Ptk. 3:325. § (1) bekezdése[4] alapján ugyanis az alapszabályban kell szabályozni, hogy mire terjed ki a tag személyes közreműködési kötelezettsége, így azt is, ha eltérnek a 25%-os aránytól.
Kisebbségben maradt az az álláspont, hogy "a szövetkezetnek a definícióban is megjelenő célja, vagyis a tagság gazdasági és társadalmi szükségleteinek kielégítése indokolja, hogy a Ptk. kötelező (eltérést nem engedő) korlátozásokat kíván érvényesíteni a tagság összetételével kapcsolatban. "A többség elvetette azt az érvet is, hogy "az olyan tagok, akik pusztán vagyont fektetnek a szövetkezetbe és ennek fejében a nyereségből kívánnak részesedni, csak kisebbséget alkothatnak tehát a szövetkezeten belül."[5]
- 11/12 -
A tanácskozás foglalkozott az egy tag, egy szavazat elvétől[6] való eltérés kérdésével is, vagyis hogy a tagok meghatározhatják-e az alapszabályban egyes tagok szavazati jogának mértékét nagyobb mértékben is általánosságban, vagy a legfőbb szerv hatáskörébe tartozó egyes kérdések tekintetében?
Az objektív tesztet alkalmazva az mindenki számára egyértelmű volt, hogy ez a tagok belső, kizárólag az egymás közti viszonyukat érintő kérdés, amelynél az eltérés "korlátjaként" a kisebbség jogaira sem hivatkozhatunk, mivel a már működő szövetkezeteknél az eltérésről való döntés minősített szótöbbséggel hozható csak meg, az új szövetkezetek alapításakor pedig az alapszabály tartalmát minden tagnak el kell fogadnia, és alá kell írnia.[7]
A tanácskozás résztvevői nem értettek egyet azzal a véleménnyel, hogy a Ptk. tudatosan nem érvényesítette a nemzetközi gyakorlatban kialakult és alkalmazott megoldásokat, amelyek a tagok befektetésének ösztönzésére lehetővé teszik, hogy alapszabályi felhatalmazás alapján egyes vagyoni ügyekben a tagok vagyonarányosan, vagy hozzájárulásuk arányában szavazhassanak.[8]
A tanácskozás egyhangú állásfoglalása az volt, hogy a Ptk. 337. § (1) bekezdésének az a rendelkezése, hogy minden tagnak egy szavazata van, diszpozitív. A közös álláspont kialakításakor figyelembevételre került, hogy bár a Ptk. 337. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel összhangban a Ptk. 3:356. § (1) bekezdése azt tartalmazza, hogy a szövetkezet működésének irányítása és ellenőrzése során a tagokat az általuk szolgáltatott vagyoni hozzájárulás mértékére tekintet nélkül azonos jogok illetik meg, de a tag alapvető jogai körében a Ptk. 3:356. § (2) bekezdése semmisnek csak azt az alapszabályi rendelkezést minősíti, amely a nyereség személyes közreműködés arányában felosztható részét a nyereség felénél kisebb mértékben határozza meg. Az azonos vagyoni hozzájárulás mértékére tekintet nélkül kimondott, nem azonos tagsági jogok gyakorlása tárgyában viszont a Ptk. nem tartalmaz semmisségi szabályt - ide tartozik az egy tag egy szavazat gyakorlásának a joga is - ezért e jogszabályok együttes értelmezéséből és összevetéséből az a jogértelmezés következik, hogy a Ptk. 3:337. § (1) bekezdésében foglalt szabály diszpozitív, attól a tagok eltérhetnek a létesítő okiratban. A diszpozitív alkalmazás melletti érvként hangzott el az is, hogy ez gazdasági szempontokkal is alátámasztható, mivel lehetővé teszi, hogy a szövetkezet létesítő okiratában a tagok abban állapodjanak meg, hogy a közgyűlésen vagyonarányosan, hozzájárulásuk arányában szavazzanak, ez pedig nagyobb mértékű befektetésre és vagyoni hozzájárulásra ösztönözheti a tagokat, amely a szövetkezet gazdálkodását, gazdasági érdekeit is szolgálja.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
